Büntetőjogi cikkek ügyvéd, illetve a védőügyvéd szemével.
A tényálláshoz kötöttség Alapvetően az elsőfokú büntetőbíróság feladata a bizonyítási eljárás lefolytatása (tanúk kihallgatása, helyszíni szemle lefolytatása, okiratok értékelése, igazságügyi szakértők meghallgatása stb.), és fő szabály szerint a másodfokú büntetőbíróságot az első fok által megállapított tényállás köti, azaz alapján bírálja el a fellebbezést. E miatt a szabály miatt kulcsfontosságú annak ismerete, hogy mi minősül ténykérdésnek…
A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze A fellebbviteli eljárás szabályaival minden büntetős ügyvédnek készségszinten kell bánnia, ugyanis a büntetőügyek nagy része másodfokon dől el. Ezen kívül – az ügyvédi etikából fakadóan is – a védőügyvédnek minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia ügyfele érdekeinek, helyzetének előmozdítására. Az ügyvéd és ügyfele számára tehát a fellebbezés lehetősége…
A súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban azt jelenti, hogy azt jelenti, az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére az ügyész fellebbezést jelentett be. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a másodfokú bíróság a bizonyítást vesz fel, és annak…
Európai elfogatóparancs és védőügyvédi munka Mivel ügyvédi munkámat megelőzően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban európai többek közt elfogatóparancsok intézésével foglalkoztam, fontosnak tartom, hogy egy pár mondattal érintsem ezt a területet, amely gyakran még a büntetőjoggal egyébként aktívan foglalkozó ügyvédek számára sem ismert a részletekben. Európai elfogatóparancs és kiadatás Az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos legfontosabb tudnivaló hogy…
A TV2 Damu Roland ítélethozatalát követő rosszullétét követően keresett meg azzal a kérdéssel, hogy milyen esetekben lehet a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztását kérni jogerős büntetés esetén. A témáról korábban már részletesen írtam itt, ezért ebben a cikkben csak azt emelem ki ismét, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztásánál a bíróság mérlegeli hogy két évnél hosszabb vagy…
Magyarországon a gazdasági bűncselekmények a rendszerváltást követően – a gazdasági élet átszerveződése miatt – egyre gyakoribbá váltak. A mindennapi életben az emberek a gazdasági bűnözést a gazdasági élet szereplőinek olyan jogellenes vagy erkölcstelen magatartásával azonosítják, amelynek következtében azok anyagi előnyre tehetnek szert. A gazdasági bűnözés kriminológiai fogalma Kriminológiai értelemben gazdasági bűnözésnek azt a gazdálkodás menetében…
A csődbűncselekmény tényállása a gazdasági büntetőjog, gazdasági bűncselekmények körébe tartozik. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1979. évi IV. törvény (Btk.) 290.§-ban foglalt csődbűncselekmény törvényi tényállását az követi el, aki a csődeljárás vagy felszámolási eljárás során, a tartozása fedezetéül szolgáló vagyonát kimenti a hitelezői igények érvényesítése alól. A csődbűncselekmény elnevezése a korábbi szabályozásban csődbűntett volt. A csődbűncselekmény…
A magyar büntetés kiszabási gyakorlatban alkalmazott legsúlyosabb büntetés a szabadság elvonása. Nem minden esetben kell viszont valamely büntetés-végrehajtási intézetben letölteni a kiszabott időt, mert a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) lehetőséget ad a szabadságvesztés részbeni vagy teljes felfüggesztésére is. Általános szabályok Ha a kiszabott szabadságmegvonás a 2 évet nem haladja meg és…
Az Index.hu keresett meg, hogy mondjam el a véleményemet arról az ügyről, amiről a Blikk mint minden idők legnagyobb magyarországi áfacsalásaként tudósított. Az Index.hu cikkét itt olvashatja: http://index.hu/belfold/2012/03/07/becsapta_a_gyanusitottat_az_ugyeszseg/ A sajtóban megjelent történetről kevés hiteles információ volt, annyit lehetett tudni, hogy egy áfacsalással gyanúsított férfi előzetes letartóztatását az ügyészség megszüntette, azonban szabadulása után három perccel kommandósok őrizetbe…
Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 2011. július 13-tól jelentős újításokat vezetett be a büntetőeljárásról szóló törvénybe (Be.). A változtatások illeszkednek ahhoz a tendenciához, amely a 2011. márciusi „büntetőeljárási gyorsítócsomaggal” kezdődött és, amely a garanciális rendelkezéseket több esetben feláldozza a büntetőeljárás hatékonyságának és gyorsaságnak oltárán. A…
