büntetős ügyvéd

Büntetőeljárás: alapvető jogok védelme,feladatmegoszlás, és vádhoz kötöttség

Az alapvető jogok védelme 2. § (1) A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi méltóságát. (2) A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogot. (3) A büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban, az e törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni…

Tovább

A büntetőeljárási törvény hatálya. A büntetőeljárás alapja és akadályai.

A büntetőeljárási törvény időbeli hatálya lényegesen eltér a Büntető Törvénykönyv időbeli hatályától. A büntető anyagi jogban ugyanis a visszaható hatály tilos, kivéve akkor, ha az a terheltre nézve összességében kedvezőbb. A büntetőeljárási törvény változásainak azonban általában rögtöni hatálya van, így az a folyamatban lévő ügyekben a hatályba lépéstől alkalmazandó, függetlenül attól, hogy az ügy tárgyát…

Tovább
birósági tárgyalás ügyvéd

Büntetőjog: ügyvédi ellenjegyzés

Ügyvédi ellenjegyzés a büntetőjogban (büntető eljárásjogban) Az ügyvédi ellenjegyzés eddig jellemzően a polgári jog területéhez tartozó ügyvédi eljárásokban (pl. szerződések, főleg ingatlanra vonatkozó szerződések, cégeljárás) kapott jelentős szerepet. 2018 július 1. napján azonban, az új büntető eljárási törvény (Be.) hatálybalépésével az ügyvédi ellenjegyzés megjelent, jelentőséget kapott a büntetőjog (büntető eljárásjog) területén is. A vádlott tárgyaláson…

Tovább
bíróság

A terhelt távolléte a tárgyalásról az új Be. alapján

A terhelt távolléte a tárgyalásról az új Be. alapján Kötelező az ügyvéd jelenléte Előző büntetőeljárási törvényünk lehetőséget biztosított arra, hogy a bíróság a vádlottat tájékoztathassa arról, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. Ez a bíróság oldaláról lehetőség volt, nem…

Tovább
vádalku ügyvéd

Egyezség a bűnösség beismeréséről

Vádalku? Az angol és amerikai krimikből is ismerősen hangozhat a vádalku intézménye. Ez tulajdonképpen a terhelt és a vádhatóság megállapodása: megegyeznek abban, hogy az ügyész bizonyos cselekmények tekintetében ejti a vádat, míg mások tekintetében az fennmarad; megállapodnak egy kölcsönösen elfogadható büntetésben. A vádalku alapvetően pergazdaságossági szempontokat szolgál, hiszen igénybevétele esetén nincs szükség a hosszadalmas és…

Tovább
előzetes letartoztatás ügyvéd

A letartóztatás az új büntetőeljárási törvényben

Az új büntetőeljárási törvényben az előzetes letartóztatás „letartóztatás” elnevezéssel szerepel, szabályozása a régebbi törvényhez képest nem változott meg alapvetően. A jogszabály rögzíti, hogy csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban van helye a terhelttel szemben személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésnek, akkor, ha a terheltet a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítják, vagy vele szemben vádat emeltek, és a…

Tovább
bátki védőügyvéd ügyvéd

A védőügyvéd szerepe és a hatékony védelem egy AB határozat tükrében

Az új büntetőeljárási törvény és a védelem joga A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (új Be., vagy új büntetőeljárási törvény) 2018. július 1-jén lép hatályba. Az új Be-t természetesen nagy szakmai és társadalmi érdeklődés övezi. Ez az a törvény ugyanis ami közvetlenül határozza meg mind a terheltek (gyanúsítottak, vádlottak és elítéltek) mind pedig a védők, a…

Tovább

A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU irányelv átültetése a magyar jogba

Az Európai Unió Tanácsa 2009. november 30-án állásfoglalást fogadott el a büntetőeljárásban a gyanúsítottak vagy a vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről. Az ütemtervnek megfelelően elfogadott első intézkedés a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010/64/EU irányelv volt, ezután pedig a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012/13/EU irányelv került…

Tovább

Telefonlehallgatás a büntetőeljárásban (és előtte…)

Miért érdekes ügyvédi téma a titkos adatgyűjtés (titkos információgyűjtés, titkos  adatszerzés) Régóta tervezem, hogy egy cikkben megosztom a telefon-lehallgatások és egyéb titkos nyomozati tevékenységekkel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket és ügyvédi tapasztalatokat. Ez ugyanis joggal foglalkoztatja az olvasók nagy részét, és a jogszabályok pontos ismeretén nagyon sok múlik egy büntetőügy tárgyalásán. Ha például a nyomozóhatóság megsértette a…

Tovább

Közlekedési büntetőjog: lehet-e a KRESZ általános veszélyeztetési tilalmára büntetőjogi felelősséget alapozni?

A KRESZ 3 § (1) bek. c.) pontja szerint mindenki köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Ez a KRESZ bevezető rendelkezései között található szabály különös jelentőséggel bírt és bír a közlekedési büntetőjogi ítélkezésben. Ez ugyanis egy általánosan megfogalmazott szabály, szemben a KRESZ szabályok többségét…

Tovább