A személyes adattal visszaélés vétsége a büntetőjogban lényegében olyan cselekményt jelent amikor a személyes adatot valaki az adatvédelmi jogszabályokkal ellentétesen kezel, vagy elmulasztja az adatbiztonsági intézkedést, és ezt vagy haszonszerzési célból teszi, vagy jelentős érdeksérelmet okoz
Tipikus példák személyes adattal visszaélés vétségére
Nyilvános megszégyenítés személyes adatokkal
Ha egy vállalkozó kiteszi a „nem fizető ügyfelek” listáját névvel, címmel, telefonszámmal, tartozási összeggel; vagy egy magánszemély közösségi médiában nyilvánosságra hozza egy haragosa lakcímét, munkahelyét, rendszámát, telefonszámát és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, akkor ez személyes adattal visszaélésnek minősül
Ügyféladatok átadása pénzért vagy üzleti előnyért
Személyes adattal visszaélés lehet ha egy cég alkalmazottja letölti az ügyfél-listát telefonszámokkal, e-mail-címekkel, vásárlási előzményekkel, majd pénzért átadja konkurens vállalkozásnak, call centernek
Expartner személyes adatainak felhasználása bosszú céljából
Szintén a jelentős érdeksérelem okozása miatt minősül bűncselekménynek volt férj, feleség, partner fotójának, lakcímét, telefonszámának, egészségügyi vagy intim információinak megosztása közösségi médiában. Itt a „jelentős érdeksérelem” lehet munkahelyi, családi, reputációs, biztonsági vagy pszichés következmény.
Mi minősül jelentős érdeksérelemnek?
Mivel a bűncselekmény egyik tényállási eleme a jelentős érdeksérelem okozása, ismerni kell hogy a bírói gyakorlat szerint a gyakorlatban mi minősül ennek. A jelentős érdeksérelem nem azonos azzal, hogy az érintettnek „kellemetlen” vagy „jogellenes” volt az adatkezelés. A személyes adattal való visszaélésnél a büntetőjogi küszöb ha az adatkezelési szabályszegés olyan érdemi, kimutatható hátrányt okozn az érintett oldalán, amely túlmutat a puszta adatvédelmi jogsértésen.
A gyakorlatban ez esetről esetre mérlegelendő. Nincs olyan fix szabály, hogy például „három embernek elküldés még nem, tíz embernek már igen”. A bíróság jellemzően azt nézi, hogy az adat jellege, a nyilvánosság foka, a sértett helyzete és a tényleges következmények alapján az érdeksérelem valóban súlyosnak tekinthető-e.
Jelentős érdeksérelem lehet például:
- Munkahelyi vagy egzisztenciális hátrány
- Családi, párkapcsolati vagy közösségi ellehetetlenülés
- Zaklatásnak, fenyegetésnek, doxxolásnak való kitettség
- Anyagi vagy vagyoni hátrány
A személyes adattal visszaélés minősített esetei:
Különleges adatra vagy bűnügyi személyes adatra elkövetés
Ha nem egyszerűen személyes adatról, hanem különleges (korábbi szakkifejezéssel: minősített) személyes adatról van szó, a bűncselekmény súlyosabban minősül, a büntetési tétel már nem egy hanema 2 évig terjedő szabadságvesztés. Különleges adat lehet például:
- egészségi állapotra vonatkozó adat,
- pszichiátriai kezelés, függőség, diagnózis,
- szexuális életre vagy szexuális irányultságra vonatkozó adat,
- politikai vélemény,
- vallási vagy világnézeti meggyőződés,
- genetikai, biometrikus adat,
- faji vagy etnikai származásra utaló adat.
Bűnügyi személyes adat lehet például:
- hogy valaki gyanúsított, vádlott vagy elítélt,
- ellene büntetőeljárás van vagy volt folyamatban,
- nyomozati iratból, rendőrségi rendszerből vagy büntetőeljárási iratból származó személyes információ.
Gyakorlati példa: valaki jogosulatlanul továbbítja egy személy orvosi leletét, pszichiátriai diagnózisát, HIV-státuszát, büntetőeljárási iratait vagy rendőrségi adatbázisból lekért adatait.
Még súlyosabban minősül az eset, a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést
a) hivatalos személyként (rendőr, köztisztviselő, jegyző, polgármester, végrehajtó stb)
b) közmegbízatás felhasználásával (ilyen eset ha valaki önkormányzati képviselőként, pedagógusként vagy közös képviselőként követi el a cselekményt)
c) bírósági eljárási cselekményről – a helyszínen vagy a tárgyalás online nyilvánosságáról szóló jogszabály megsértésével – jogosulatlanul készített kép- vagy hangfelvétellel, illetve kép- és hangfelvétellel követik el
A Bírói gyakorlatból:
A 3/2007.BJE.számú jogegységi határozat szerint ha az elkövető egy cselekményével valósítja meg a hivatali visszaélés bűntettét és a hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettét a bűnösség csak az utóbbi bűncselekményben állapítható meg; az alaki halmazat csupán látszólagos.
Szívességből vagy pénzért?
A BH 2015.11.296 szerint ha a hivatalos személy személyes szívességtétel okán lép be információs rendszerbe belépési jogosultság kereteinek túllépésével az ezúton történő adatszerzés hivatali visszaélést valósít meg, ha annak célja jogtalan előnyszerzés vagy hátrányokozás. De ha a hivatalos személy nem szívességet tesz, hanem jogtalan haszonszerzésre törekszik (magyarul pénzt kap érte) akkor – a specialitás elve alapján – személyes adattal visszaélés bűncselekményét valósítja meg.
Csak adatkezelő követhet el személyes adattal visszaélést?
1/2012. Büntető jogegységi határozat szerint a személyes adattal visszaélés vétségének az elkövetője nemcsak az adatvédelmi jogszabályok szerinti adatkezelő, hanem bárki lehet.
