Személyes adattal visszaélés a Btk.-ban

219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével az érintett hozzáféréshez való jogának gyakorlása érdekében szükséges tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra vagy bűnügyi személyes adatra követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.

A legfontosabb bírói döntések a személyes adattal visszaélés vétségével kapcsolatban:

3/2007.BJE.számú jogegységi határozat

Ha az elkövető egy cselekményével valósítja meg a hivatali visszaélés bűntettét /Btk. 225. §-a/ és a hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettét /Btk. 177/A. §-a (2) bekezdése/ a bűnösség csak az utóbbi bűncselekményben állapítható meg; az alaki halmazat csupán látszólagos.

Amennyiben az ügyészség – a leírt esetben – mind a két bűncselekmény miatt vádat emel, a kimerített vád szerinti magatartást egységesen hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettének kell minősíteni, s e mellett a hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alóli felmentő rendelkezésnek nincs helye.

BH 2015.11.296

Személyes szívességtétel okán az információs rendszerbe belépési jogosultság kereteinek túllépésével való belépés vagy bennmaradás – és az ezúton történő adatszerzés – a hivatalos személy részéről hivatali visszaélést valósít meg, ha annak célja jogtalan előnyszerzés vagy hátrányokozás. Ez a bűncselekmény valósul meg akkor is, ha az adat jogosultsági feltételekhez kötötten bárki által megismerhető [Btk. 305. § c) pont]. III. Amennyiben a hivatalos személy személyes adattal visszaélésben megnyilvánuló jogtalan előnyszerzési vagy hátrányokozási célú magatartása egyszersmind jogtalan haszonszerzésre is irányul – a specialitás elve alapján – e magatartásával a személyes adattal visszaélés bűncselekményét valósítja meg [Btk. 219. §, 305. §].

1/2012. Büntető jogegységi határozat

A Btk. 177/A. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulatába ütköző személyes adattal visszaélés vétségének az elkövetője nemcsak az adatvédelmi jogszabályok szerinti adatkezelő, hanem bárki lehet.