A Nemzetközi Büntetőbíróság az Ukrajna elleni 2022-es orosz agresszió kapcsán a hírek középpontjába került. A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) a nemzetközi büntetőjog egyik legfontosabb intézménye . Ez egy állandó bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított személyek felelősségre vonására. A Bíróság székhelye Hágában található, de nem tévesztendő össze a Hágai Nemzetközi Bírósággal.
Kik a tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak?
2019 májusáig 122 ország fogadta el a Bíróság alapokmányát, beleértve Dél-Amerika összes országát, szinte egész Európát, Óceánia nagy részét és Afrika nagyjából felét. További 31 ország aláírta, de még nem ratifikálta a Római Statútumot.
Néhány tagállam, például Izrael, az Egyesült Államok és Oroszország arról értesítette az ENSZ fötitkárát, hogy bár aláírták a a Római Statútumot és ezzel elősegítették a Nemzetközi Büntetőbíróság létrejöttét, de nem szándékoznak a jövőben taggá válni. Ukrajna pedig egy nem ratifikáló aláíró állam, de a krími orosz agressziót követően elfogadta a Bíróság joghatóságát, és ezzel védi magát, ami 2022-ben, az újabb orosz agressziót követően kiemelkedő jelentőséggel bírhat.
Negyvenegy ország egyáltalán nem írta alá és nem csatlakozott a Római Statútumhoz, mivel kritikusak a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben. Jónéhány afrikai ország elfogultnak tartja a bíróságot.
Kik felett ítélkezik a Nemzetközi Büntetőbíróság?
A Nemzetközi Büntetőbíróság olyan személyek felett ítélkezik, akik azzal vádolhatók, hogy népírtást, emberiesség elleni bűncselekményt, háborús bűncselekményt vagy bizonyos igazságszolgáltatás elleni bűncselekményt követtek el. Az agresszió felett (háború indítása, bombázás, annektálás stb.) miatt még (2022) nincs joghatósága a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
Népírtás
A népírtás például egy népcsoport tagjainak megölését, vagy születések megakadályozását illetve egy népcsoport gyermekeinek egy másik népcsoportba való kényszerítését jelenti.
Emberiesség elleni bűncselekmény
Ezt egy téves fordításnak megfelelően szokták emberiség elleni bűncselekménynek fordítani. Emberiesség elleni bűncselekmény a polgári lakosság ellen elkövetett széles körű vagy szisztematikus támadás, például rabszolgaként elhurcolás, deportálás, lakosság elleni szexuális erőszak, kínvallatás és más embertelen cselekedetek. Emberiesség elleni bűncselekmény az olyan támadás is ami a lakosság vagy más védett személyek (pl. hadifoglyok) halálát vagy súlyos sérülését okozhatja, és ennek mértéke aránytalan a közvetlen katonai előnyhöz képest.
Háborús bűncselekmények
Háborús bűncselekmények például a más katonáinak szándékosan nagy szenvedés okozása (például tiltott fegyverekkel, legyenek azok biológiai fegyverek, taposóaknák, kazettás bombák vagy dum-dum golyók) ellenséges erőben való fegyveres szolgálatra kényszerítés, törvényes eljárás nélküli kivégzések vagy csonkítások, túszok szedése, lakosság élő pajzsként történő használata vagy túlélők megölésére utasítás.
Az igazságszolgáltatás elleni bűntettek
a Bíróság előtti nyomozást és eljárást akadályozó tettek, pl. hamis tanúvallomás vagy a Bíróság tanúinak, vagy tisztviselőinek korrupt módon történő befolyásolása.
Mi a Nemzetközi Büntetőbíróság területi és személyi joghatósága?
Ahhoz, hogy a fenti nemzetközi bűncselekményekért a Bíróság valakit büntetőeljárás alá vonjon, fenn kell állnia a területi vagy egyéni joghatóságnak. Ezért az egyént csak akkor lehet büntetőeljárás alá vonni, ha bűncselekményt el a Bíróság területi illetékességi területén követték el, vagy ha a nemzetközi bűncselekményt olyan állam állampolgár követte el, amely a Bíróság területi joghatósága alá tartozik. A területi joghatóság a tagállamok területét jelenti vagy olyan területet, amit egy állam a bíróság joghatósága alá vet (például Ukrajna)
De ezeken kívül még az ENSZ Biztonsági Tanácsa is a Bírósághoz rendelhet olyan ügyeket amik esetében nem áll fenn a területi vagy személyi joghatóság.
A Nemzetközi Büntetőbíróság időbeli joghatósága
Az alapokmányban meghatározott egyik bűncselekményre sem vonatkozik elévülési idő. Ezek a bűncselekmények soha nem évülnek el. De a Bíróság joghatósága nem visszamenőleges hatályú. A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága csak a 2002-es felállást követően elkövetett nemzetközi bűncselekményekre vonatkozik. De ezen kívül az is számít, hogy egy adott tagállam mikor fogadta el az Alapokmányt, és lett így a Bíróság tagja.
A komplementaritás elve
A komplementaritás elve azt jelenti, hogy a Bíróság csak akkor indít vádat az egyén ellen, ha az államok nem hajlandóak, vagy nem képesek büntetőeljárás megindítására. Ezért, ha a bűncselekményekre vonatkozóan törvényes nemzeti nyomozás, vagy eljárás folyik, a Bíróság nem indít eljárást. Ugyanis a népírtás, az emberiség elleni bűncselekmények vagy a háborús bűncselekmények az egyes államok, tagállamok belső joga szerint is bűncselekmény. Ezeket a magyar Btk. is büntetni rendeli.
A Bíróság eddigi működése (2022)
A főügyész mostanáig 11 ügyben indított nyomozást, például a Közép-afrikai Köztársaságban Burundiban Elefántcsontparton Grúziában Ugandában elkövetett cselekmények miatt. Ezenkívül a Főügyészség tíz ügyben folytat előzetes vizsgálatokat, melyek például Afganisztánt, Ukrajnát érint. A Bíróság Tárgyalás-előkészítő Kollégiuma eddig 44 embert vádolt és 36 személyre adott ki a elfogatóparancsot
A Nemzetközi Büntetőbíróság és Magyarország
Magyarország is tagja a Bíróságnak, a magyar tagja Kovács Péter, korábbi alkotmánybíró.
A Nemzetközi Büntetőbíróság és Ukrajna
A Nemzetközi Büntetőbíróság az Ukrajna elleni 2022-es orosz agresszió kapcsán is a hírek középpontjába került. Ukrajna eleve azért fogadta el a Bíróság joghatóságát a területe felett mert a krími agressziót követően fenyegetve érezte magát.
A Büntetőbíróság hivatalosan is bejelentette hétfőn, hogy vizsgálatot indít Oroszország esetleges ukrajnai háborús bűncselekményei ügyében, mivel megalapozottan gyanítható: háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket is elkövettek Ukrajna orosz inváziója közben.