jó büntetős ügyvéd választás

Hogyan válasszak jó büntetőjogász ügyvédet?

Körülbelül tizenöt éve vagyok az ügyvédi pályán, és tíz éve saját irodám van. Jópár éve már csak büntetőjoggal foglalkozom. Nem tudom megszámolni, hogy ennyi idő alatt hány ügyem, hány ügyfelem volt, illetve hány órát konzultáltam olyan ügyfelekkel, akiknek nem volt/lett büntetőügyük, de meg szerették volna nyugtatni magukat. Ezek alapján a tapasztalatok alapján pár tanácsot, vagy…

Tovább
házi őrizet ügyvéd

A távoltartás és a bűnügyi felügyelet módosítása, megszüntetése

Amennyiben a büntetőbíróság egy gyanúsított letartóztatását, távoltartását, vagy bűnügyi felügyeletét rendelte el, azt meghatározott időközönként hivatalból felül kell, hogy vizsgálja. Közismert, hogy a letartóztatást a bíróság bármikor megszüntetheti, illetve a vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti azt. Ebben azonban nem cikkben nem a letartóztatással, hanem az enyhébb kényszerintézkesek, mint a távoltartás és a bűnügyi felügyelet…

Tovább
vádalku ügyvéd

Egyezség a bűnösség beismeréséről

Vádalku? Az angol és amerikai krimikből is ismerősen hangozhat a vádalku intézménye. Ez tulajdonképpen a terhelt és a vádhatóság megállapodása: megegyeznek abban, hogy az ügyész bizonyos cselekmények tekintetében ejti a vádat, míg mások tekintetében az fennmarad; megállapodnak egy kölcsönösen elfogadható büntetésben. A vádalku alapvetően pergazdaságossági szempontokat szolgál, hiszen igénybevétele esetén nincs szükség a hosszadalmas és…

Tovább
bátki védőügyvéd ügyvéd

A védőügyvéd szerepe és a hatékony védelem egy AB határozat tükrében

Az új büntetőeljárási törvény és a védelem joga A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (új Be., vagy új büntetőeljárási törvény) 2018. július 1-jén lép hatályba. Az új Be-t természetesen nagy szakmai és társadalmi érdeklődés övezi. Ez az a törvény ugyanis ami közvetlenül határozza meg mind a terheltek (gyanúsítottak, vádlottak és elítéltek) mind pedig a védők, a…

Tovább

Büntetőeljárás – a polgári jogi igény és a súlyosítási tilalom – egy védőügyvéd dilemmája

Egy konkrét ügyem kapcsán szembesültem egy büntető eljárásjogi dilemmával: vajon a súlyosítási tilalomba ütközik-e ha az elsőfokú büntetőbíróság a polgári jogi igényt nem ítéli meg (akár azért mert elutasítja, más törvényes útra tereli, vagy be nem nyújottnak tekinti) az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul veszi, csak a vádlott és védőügyvédje fellebbez, és a másodfokú bíróság…

Tovább

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze II.

A tényálláshoz kötöttség Alapvetően az elsőfokú büntetőbíróság feladata a bizonyítási eljárás lefolytatása (tanúk kihallgatása, helyszíni szemle lefolytatása, okiratok értékelése, igazságügyi szakértők meghallgatása stb.), és fő szabály szerint a másodfokú büntetőbíróságot az első fok által megállapított tényállás köti, azaz alapján bírálja el a fellebbezést. E miatt a szabály miatt kulcsfontosságú annak ismerete, hogy mi minősül ténykérdésnek…

Tovább

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze

A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze A fellebbviteli eljárás szabályaival minden büntetős ügyvédnek készségszinten kell bánnia, ugyanis a büntetőügyek nagy része másodfokon dől el. Ezen kívül – az ügyvédi etikából fakadóan is – a védőügyvédnek minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia ügyfele érdekeinek, helyzetének előmozdítására. Az ügyvéd és ügyfele számára tehát a fellebbezés lehetősége…

Tovább

A fellebbezés kockázata büntetőügyekben – vagyonelkobzás és társai

A súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban azt jelenti, hogy azt jelenti, az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére az ügyész fellebbezést jelentett be. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a másodfokú bíróság a  bizonyítást vesz fel, és annak…

Tovább

Kiemelt jelentőségű ügyek – új kategória a büntetőeljárásban

Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 2011. július 13-tól jelentős újításokat vezetett be a büntetőeljárásról szóló törvénybe (Be.). A változtatások illeszkednek ahhoz a tendenciához, amely a 2011. márciusi „büntetőeljárási gyorsítócsomaggal” kezdődött és, amely a garanciális rendelkezéseket több esetben feláldozza a büntetőeljárás hatékonyságának és gyorsaságnak oltárán. A…

Tovább