Az ügyvédi pályán nagyapámat követem, és praxisomban követni szeretném azt a minőséget, amit az emlékében élő hagyomány megkövetel. A pályát ügyvédjelöltként kezdtem, majd az Igazságügyi Minisztériumban dolgoztam európai uniós, később pedig nemzetközi büntetőjogi területen. A saját ügyvédi irodámat 2008-ban nyitottam meg.
Bár sokan sokféleképp vélekednek az ügyvédség társadalmi szerepéről, én ügyvédi munkám során azt tapasztalom, hogy a lelkiismeretesen végzett ügyvédi tevékenység az egyik legfelelősebb, és leghasznosabb társadalmi hivatás.
Ha mi, ügyvédek jól végezzük a dolgunkat, akkor emberi sorsokon tudunk javítani, ádáz konfliktusokat tudunk elsimítani, és van hogy vissza tudjuk adni emberek hitét az igazságban. Ha nem is tudunk mindig segíteni, ügyvédi felelősségünk, hogy ezt úgy képviseljük ügyfelünk előtt, hogy az jogkeresésében őt megnyugtassa, és megóvja benne a törvények tiszteletét.
Az ügyvédek manapság egyre inkább szakosodnak. Régen is voltak büntetős ügyvédek (kriminalisták, vagy védőügyvédek) és polgári jogász ügyvédek (civillisták).
Ma azonban az ügyvédségen belül további szakosodást láthatunk a büntetőjogász és polgári jogász ügyvédeken túl társasági jogi (céges) ügyvédek, internetjoggal foglalkozó ügyvédek, finanszírozási- vagy munkajogász, vagy akár energiajogra szakosodott ügyvédek, ügyvédi irodák is vannak.
Ez a szakosodás az ügyvédség felkészültségét, versenyképességét garantálja, tulajdonképpen ez az ügyvédi szaktudás minőségének, naprakészségének a feltétele. Ugyanakkor ügyvédi praxisom során azt tapasztalom, hogy az ügyvédi szakosodás mellett szükség van a klasszikus ügyvédi szolgáltatásrais, azaz arra, hogy az ügyvédnek biztonságos szinten otthonosan kell mozognia a jog egész területén.
Én magam leginkább a büntetőjog területén vagyok a jártas., a Jogi Szakvizsga Bizottságban is büntetőjogból, büntető-eljárásjogból vizsgáztatok, és ügyeim jelentős részét büntetőjogi problémák adják. A büntetőjogász ügyvéd, másnéven védőügyvéd munkája szerencsére változatos. A büntetőjog területe lefedi a kis értékű vagyon elleni bűncselekményeket, a nagy gazdasági bűncselekmények (pl. pénzmosás, csődbűncselekmény, adócsalás) gyanúját keltő vagyonmozgások körét, ugyanúgy ahogy a szexuális vagy élet elleni cselekményeket, vagy az ittas járművezetést.
A védőügyvédnek ráadásul többnyire nem túl barátságos környezetben kell, gyakran kisebbségi álláspontot képviselnie, és ellent kell állnia az előítéletek csábításának. Az ügyvédkedésbe általában, és ezen belül a büntetőjog gyakorlásába beletartozik a meggyőzés művészete, és a jogalkalmazó folyamatosan emlékeztetése az ártatlanság vélelmére, és vádat terhelő bizonyítási kötelezettségre.
A büntetőjoggal foglalkozó ügyvédek segítséget nyújtanak ügyfeleiknek a büntető-eljárás rendőrségi és ügyészi szakaszában, a bíróságon, vagy a büntetés-végrehajtás során.
Van hogy a hozzám forduló ügyfelet nem kell konkrét eljárásban képviselni, csak egy konzultáció keretében tisztázni kell olyan alapvető fogalmakat, hogy mit jelent a gyakorlatban a belföldi- vagy a nemzetközi elfogatóparancs, felfüggesztett szabadságvesztés, vagy hogy milyen mértékű lehet a pénzbírság, vagy pénzbüntetés.
Az ügyvédi praxisom egy specialitását a nemzetközi büntetőjogi ügyekben való jártasság adja.
Ez a jogterület a gyakorlatban a kiadatási eljárásokat és európai elfogatóparancsokkal kapcsolatos védelmet fedi le, de ide tartoznak a büntetés végrehajtás átadására – átvételére vonatkozó eljárások (más néven: elítélt személyek átszállítása).
Ezzel a jogterülettel az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályán ismerkedtem meg, de ügyvédként is számos ilyen ügyben vállalok képviseletet, és rendszeresen veszek részt szakmai képzéseken, konferenciákon.
Való igaz, hogy a hagyományos kiadatási eljárás a gyakorlatban már csak az ügyek mennyiségét tekintve is hátrébb szorul az európai elfogatóparancsok miatt, de az is észrevehető, hogy az európai jogalkotó emiatt egyre inkább figyelemmel van arra, hogy szükséges megteremteni a büntetőjogi garanciákat ezen a területen is.
A nemzetközi büntetőjogi együttműködés most már nem csak az államok sajátja, hanem a különböző országokban működői védőügyvédek is tudnak egymással kommunikálni, egymást munkáját segíteni, ezt szinte nap mint nap tapasztalom munkám során.
Európai elfogatóparancs mint hideg zuhany Sikerrel zárult az az ügy, melyben egy külföldi, de európai országban élő magyar ügyfelem keresett fel az alábbi problémával: Itthoni, korábban sikeres, de 2011-ben tönkrement vállalkozásukat maguk mögött hagyták, az otthonukul és cég székhelyeként is működő ingatlanukat eladták és külföldön találtak munkát, sőt egy idő után ugyanazt a vállalkozói tevékenységet…
Személyes adattal visszaélés a Btk.-ban 219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő…
Amennyiben a büntetőbíróság egy gyanúsított letartóztatását, távoltartását, vagy bűnügyi felügyeletét rendelte el, azt meghatározott időközönként hivatalból felül kell, hogy vizsgálja. Közismert, hogy a letartóztatást a bíróság bármikor megszüntetheti, illetve a vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti azt. Ebben azonban nem cikkben nem a letartóztatással, hanem az enyhébb kényszerintézkesek, mint a távoltartás és a bűnügyi felügyelet…
Közlekedési bűncselekmények A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény és közúti veszélyeztetés bűntette a Btk. (Büntető törvénykönyv) XXII. fejezetében, a közlekedési bűncselekmények között kerültek szabályozásra, az alábbiak szerint. Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény 232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő…
A Btk. -bel szabályozás A Büntető törvénykönyv az alábbiak szerint szabályozza a tartási kötelezettség elmulasztásának vétségét: 212. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel…
85. § (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. (1a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk.…
A testi sértés bűntette Testi sértéssel bűntettével már sok korábbi cikkben foglalkoztam, ez alkalommal ennek egy minősített esetével a maradandó fogyatékosságot , illetve súlyos egészségromlást okozó testi sértéssel foglalkozom, egy bírói döntés kapcsán. A maradandó fogyatékosság és a súlyos egészségromlás A testi sértés, a maradandó fogyatékosság és a súlyos egészségromlás mint testi sértés eredményeinek értelmezése…
Kábítószer-kereskedelem 176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a…
