Büntetőjogi cikkek ügyvéd, illetve a védőügyvéd szemével.
Az új Btk. (hatálybalépés 2013. július 1.) jelentősen szigorította a kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogot, és szűkebbre vonta a védekezési lehetőségeket. Az új Btk. már nem kezeli privilegizált esetként a kábítószer-függő személy által elkövetett bűncselekményeket, és ezzel összefüggésben természetesen nem kezeli minősített körülményként a kábítószer-függő személy felhasználását a kábítószer-kereskedelem során. Ezzel, csak úgy mint a kábítószerrel kapcsolatos…
A 2014-ben hatályba lépett “új” Btk. változást hozott a fenti kérdésben. Korábban egyértelmű volt a szabály, hogy próbaidő alatt elkövetett bűncselekményért kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának felfüggesztése kizárt. Azaz “felfüggesztett” szabadságvesztést kiszabni nem lehet, az jogszabálysértő, az esetleges szabadságvesztés-büntetés mindképp letöltendő. Azonban az új Btk. már úgy rendelkezik, hogy ha a bűnügyi nyilvántartásból már törlésre került a felfüggesztett…
Az elévülés intézményének indoka egyrészt az, hogy idővel a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok elenyésznek, másrészt az, hogy az időmúlás kedvezőtlenül befolyásolja büntetés célját, időszerűségét. Az elévülés a büntetőjogban a bűncselekmény súlyának megfelelően kerül differenciálásra. Főszabály szerint az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább öt év. (A régi Btk. szerint ez három év…
Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában a vádirat benyújtásáig a nyomozási bíró dönt. A meghosszabbítás nyomozási bíró akkor tart ülést, ha az előzetes letartóztatási iránti indítványban az ügyész új körülményre hivatkozik, egyébként pedig ha előzetes letartóztatás elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó meghosszabbítás kérdésében kell dönteni. Ha a nyomozási bíró az előzetes letartóztatás meghosszabbítását nem rendeli el,…
Megszakítja –e az elévülési időt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése? Egy 2006-os Legfelsőbb Bírósági jogegységi határozat arra a kérdésre ad választ, hogy amennyiben az elítéltet felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, és utóbb a próbaidő alatt elkövetett újabb bűncselekmény miatt ismét szabadságvesztésre ítélik , valamint elrendelik a korábban felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, ez a második (adott esetben még nem jogerős)…
Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy a társadalomra nem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka van. Így rendelkezik a Btk. 20 § (2) bekezdése. Ezt a büntethetőséget kizáró körülményt társadalomra veszélyességben való tévedésnek hívja a büntetőjogi dogmatika. A társadalomra való veszélyességben való tévedés kapcsán ki kell emelni, hogy…
Nyomkövető karperec Magyarországon 2013 májusában került bevezetésre a nyomkövető karperec az előzetes letartóztatás kiváltására szolgáló enyhébb kényszerintézkedés, a házi őrizet végrehajtásának ellenőrzésére. A hírekben az olvasható, hogy jelenleg (2013 októberében) 42 ilyen karperec van használatban. A jelenlegi szabályok szerint a nyomkövető karperec feltételéhez a terhelt hozzájárulása szükséges. Nyilván egyébként érdemes megadni az erre vonatkozó hozzájárulást,…
Az ATV Híradója kérdezett meg a MOL ügy kapcsán az európai elfogatóparancs végrehajthatóságáról. Az európai elfogatóparancs végrehajthatása is megtagadható, csak sokkal szűkebb körben mint egy kiadatási kérelem. A kiadatási kérelem esetén ráadásul az igazságügy- miniszter kezében van a végső döntés, míg az európai elfogatóparancsról a bíróság dönt, és a döntésbe nincs beleszólása a miniszternek.
A KRESZ 3 § (1) bek. c.) pontja szerint mindenki köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Ez a KRESZ bevezető rendelkezései között található szabály különös jelentőséggel bírt és bír a közlekedési büntetőjogi ítélkezésben. Ez ugyanis egy általánosan megfogalmazott szabály, szemben a KRESZ szabályok többségét…
Egy konkrét ügyem kapcsán szembesültem egy büntető eljárásjogi dilemmával: vajon a súlyosítási tilalomba ütközik-e ha az elsőfokú büntetőbíróság a polgári jogi igényt nem ítéli meg (akár azért mert elutasítja, más törvényes útra tereli, vagy be nem nyújottnak tekinti) az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul veszi, csak a vádlott és védőügyvédje fellebbez, és a másodfokú bíróság…
