Büntetőjogi cikkek ügyvéd, illetve a védőügyvéd szemével.
This article is to provide basic information about the execution of European Arrest Warrants (EAW) in Hungary . For the sake of easy understanding the legal provisions are a slightly simplified so it must be stressed that in order to get adequate and precise advise you should consult a counsel or the original text of the relevant act. It is a…
This article is to provide basic information about the execution of European Arrest Warrants (EAW) in Hungary . For the sake of easy understanding the legal provisions are a slightly simplified so it must be stressed that in order to get adequate and precise advise you should consult a counsel or the original text of the relevant…
Ismeretes, hogy az európai elfogatóparancs a hagyományos kiadatáshoz képest szűkebb védekezési lehetőségeket enged meg. Az európai elfogatóparancs végrehajtását a magyar hatóság állampolgársági vagy politikai alapon nem tagadhatja meg. Azonban meg kell tagadnia a magyar bíróságnak az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha – a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető, – az elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény nem…
Azzal akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, és Magyarországon őrizetbe veszik 72 órán belül a Fővárosi Törvényszék elé kell állítani. Ha a kiadni kért személy tárgaláson beleegyezik az egyszerűsített átadásba, úgy a beleegyezés kinyilvánítását követő tíz napon belül jogerős határozatot kell hozni az átadásról. Amennyiben az egyszerűsített eljárásba a keresett személy nem egyezik bele, úgy a…
A feles kedvezmény „Feles kedvezménynek” nevezte el köznyelv a Btk. pár éve hatályba lépett új intézményét, ami szerint különös méltánylást érdemlő esetben az elítélt a szabadságvesztés-büntetés fele részérének kitöltése után feltételesen szabadlábra helyezhető volt. A feltételes szabadlábra helyezés feltétele természetesen a „jó magaviselet”, amit szabatosan megfogalmazva az elítéltnek a büntetés-végrehajtás alatti kifogástalan magatartását, és a…
A 2013. július 1-én hatályba lépő új Btk. egy új büntetési nemet hozott be a büntetőjogba, az elzárást. Ez a büntetés nem teljesen új, mivel az ehhez hasonló szankció a szabálysértési jogban már létezett. Az elzárással kapcsolatban megoszlik a büntetőjogászok álláspontja, van aki a bíró büntetéskiszabási, cselekvési lehetőségének üdvözlendő kiszélesedését, és vannak akik felesleges szigorítást…
Hagyományosan a büntetőjogi szankciókat két csoportba sorolhatjuk: vannak büntetések és intézkedések. Mivel mindkettő szankció, értelemszerűen közös bennük, hogy joghátrányt foglalnak magukban. A jelenleg hatályos Btk. szerint fő büntetések: a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények…
A büntetőjoggal kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen körülmények és ki által elkövetett cselekmény tartozik a Büntető Törvénykönyv hatálya alá. Ezt a kérdést szakkifejezéssel a büntető törvény hatályának hívjuk. Ebben a kérdésben változást hoz a 2013. júliusában hatályba lépett új Btk. (Büntető Törvénykönyv). Eddig ugyanis a Btk. hatálya csak a belföldön bárki (magyar…
Az új Büntető Törvénykönyv értékhatárai Az új Btk. időbeli hatálya: a terheltre kedvezőbbet kell figyelembe venni Az új Büntető Törvénykönyv (Btk.,2012. évi C. törvény) 2013. július 1-én lépett hatályba. Azonban a törvény alkalmazására sok esetben csak később fog sor kerülni, mivel fő szabályként a cselekmény elkövetésekor hatályos szabályok alapján kell elbírálni. Ez alól a szabály…
Alkotmányjogi panasz benyújtására elsősorban akkor van lehetőség, ha az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogát a bírósági döntéshozatal során sértették meg. Azonban az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdés felmerülte esetén fogadja be és bírálja el. A fenti szabályok az ún. “valódi alkotmányjogi panaszra” igazak, amit…