Büntetőjogi cikkek ügyvéd, illetve a védőügyvéd szemével.
Hagyományosan a büntetőjogi szankciókat két csoportba sorolhatjuk: vannak büntetések és intézkedések. Mivel mindkettő szankció, értelemszerűen közös bennük, hogy joghátrányt foglalnak magukban. A jelenleg hatályos Btk. szerint fő büntetések: a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények…
A büntetőjoggal kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen körülmények és ki által elkövetett cselekmény tartozik a Büntető Törvénykönyv hatálya alá. Ezt a kérdést szakkifejezéssel a büntető törvény hatályának hívjuk. Ebben a kérdésben változást hoz a 2013. júliusában hatályba lépett új Btk. (Büntető Törvénykönyv). Eddig ugyanis a Btk. hatálya csak a belföldön bárki (magyar…
Az új Büntető Törvénykönyv (Btk.,2012. évi C. törvény) 2013. július 1-én lépett hatályba. Azonban a törvény alkalmazására sok esetben csak később fog sor kerülni, mivel fő szabályként a cselekmény elkövetésekor hatályos szabályok alapján kell elbírálni. Ez alól a szabály alól kivétel, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem…
Alkotmányjogi panasz benyújtására elsősorban akkor van lehetőség, ha az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogát a bírósági döntéshozatal során sértették meg. Azonban az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdés felmerülte esetén fogadja be és bírálja el. A fenti szabályok az ún. “valódi alkotmányjogi panaszra” igazak, amit…
Gyakran merül fel ügyfeleim részéről a kérdés, hogy a hatályos jogszabályok szerint mennyi készpénzzel lehet utazni, illetve átlépni országhatárokat. Ez egy olyan téma ami Schengeni határok megnyitása után egyre több embert érint, és a vonatkozó szabályok megszegésének magas a kockázata. Érdemes tehát tisztában lenni az alapvető szabályokkal. EU határain belül Az EU-n belüli mozgásra vonatkozóan…
Ha a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően ismeretlenné válik, és a elfogatóparancs nem vezetett eredményre, akkor az eljárás a távollétében akkor folytatható, ha erre az ügyész indítványt tesz. Ha az ügyész ezt nem indítványozza, vagy nem nyilatkozik, a bíróság köteles az eljárást felfüggesztetni. A jogegységi határozat lényege azonban az hogy ha az ügyész nem…
A Híradó Eva Rezesova által több ember halálát okozó közúti baleset kapcsán arról kérdezett, hogy egy esetleges börtönbüntetést hol kell letölteni. A kérdést az Európa Tanács keretében megkötött többoldalú nemzetközi egyezmény, az elítéltek átszállításáról szóló Strasbourg-i egyezmény szabályozza.
A nemzetközi büntetőjog egyik leggyakoribb eljárása – a kiadatás mellett – a büntetés végrehajtásának átadása- átvétele. Itt arról van szó, hogy egy külföldön elítélt személyt az ítélkező állam végrehajtásra visszaad annak az országnak, ahol az az illető honos. Például egy Ausztriában elítélt magyar állampolgárt a jogerős elítélést követően Ausztria átad Magyarországnak, annak érdekében, hogy az…
General information Hungary’s legal system has been heavily influenced by Romano-Germanic law (continental law) therefore an important characteristic of criminal law is the comprehensive codification and the dominance of statutes as the sources of law. It can be distinguished from common law systems’ judge-made decisional law that gives primacy to prior court decisions: a previous…
A tényálláshoz kötöttség Alapvetően az elsőfokú büntetőbíróság feladata a bizonyítási eljárás lefolytatása (tanúk kihallgatása, helyszíni szemle lefolytatása, okiratok értékelése, igazságügyi szakértők meghallgatása stb.), és fő szabály szerint a másodfokú büntetőbíróságot az első fok által megállapított tényállás köti, azaz alapján bírálja el a fellebbezést. E miatt a szabály miatt kulcsfontosságú annak ismerete, hogy mi minősül ténykérdésnek…
