A büntetőeljárási törvény időbeli hatálya lényegesen eltér a Büntető Törvénykönyv időbeli hatályától. A büntető anyagi jogban ugyanis a visszaható hatály tilos, kivéve akkor, ha az a terheltre nézve összességében kedvezőbb. A büntetőeljárási törvény változásainak azonban általában rögtöni hatálya van, így az a folyamatban lévő ügyekben a hatályba lépéstől alkalmazandó, függetlenül attól, hogy az ügy tárgyát képező bűncselekmény elkövetésekor másik törvény (vagy törvényszöveg) volt hatályban.

A 2017. évi XC törvény (büntetőeljárási törvény) hatályára, valamint hatályba lépésére vonatkozó legfontosabb szabályok az alábbiak.

A büntetőeljárás alapja és akadályai

4. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.
(2) A bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – indítványra jár el.
(3) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét.
(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban – a vád szerinti minősítésnek megfelelően – nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét.
(5) Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása előtt – nem indítható.
(6) Törvény határozza meg azokat a további okokat, amelyek fennállása esetén büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni vagy felmentő ítéletet kell hozni.
(7) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában – a határozatot hozó tagállam joga alapján – akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.
(8) A (7) bekezdés nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha
a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető figyelembe, vagy
b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha az elkövető elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani.

A törvény hatálya

9. § A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben a büntetőeljárást e törvény szerint kell lefolytatni.

Hatálybalépés

867. § Ez a törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
868. § (1) E törvény rendelkezéseit – a 868-876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
(2) Az eljárást – a (3) bekezdésben szabályozott kivétellel – a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező és a korábbi jogszabályban meghatározott összetételű bíróság folytatja le, ha az ügy e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkezett.
(3) Ha a bíróság a korábbi jogszabály alapján a törvény erejénél fogva járt el egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban, és e törvény alapján egyesbíró jár el, e törvény hatálybalépése után a továbbiakban egyesbíróként jár el.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt történt hatályon kívül helyezés esetén a megismételt eljárást – az (5) bekezdésben szabályozott kivétellel – az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le.
(5) Az e törvény hatálybalépése előtt történt hatályon kívül helyezés esetén a megismételt eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy a megismételt eljárás lefolytatására e törvény hatálybalépése előtt érkezett a bírósághoz.
869. § (1) A 14. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a 2016. november 30. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak.
(2) A 14. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során kizártnak minősül
a) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2017. június 30-ig hatályban volt 207. § (6) bekezdésében meghatározott ügyekben, illetve a házi őrizet egy éven túli meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyesbírájaként eljáró bíró, ha a büntetőeljárás 2013. november 22. után indult,
b) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2017. június 30-ig hatályban volt 131. § (3) bekezdése, 138. § (3) bekezdése, 142. § (4) bekezdése, illetve 486. §-a alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró, ha a büntetőeljárás 2016. november 30. után indult.
870. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e törvény másként szabályozza.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő határidőket a korábbi jogszabály szerint kell számolni.
(3) A korábbi jogszabály alapján előterjesztett panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány elbírálását e törvény hatálybalépése után a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság mellőzi, és erről az előterjesztőt tájékoztatja, ha e törvény alapján nincs helye panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány előterjesztésének, vagy annak címzettje e törvény alapján nem jogosult a döntésre.
(4) E törvénynek az igazolási kérelem előterjesztésének határidejére vonatkozó szabályát e törvény hatálybalépését követően történt mulasztás esetében kell alkalmazni.
(5) A korábbi jogszabály alapján felfüggesztett eljárást e törvény hatálybalépését követően e törvény szerint kell lefolytatni.
(6) E törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2018. január 1-jét követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.
(7) Az összbüntetési eljárás iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője a 2018. január 1-je előtt indult büntetőeljárások esetében is benyújthatja elektronikus úton a bírósághoz.
871. § (1) E törvénynek a tanúvallomás megtagadására vonatkozó szabályait e törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a korábbi tanúvallomás felhasználására vonatkozó szabályait azon tanúvallomások vonatkozásában lehet alkalmazni, amelyeknél a tanúzási figyelmeztetésre e törvény rendelkezései szerint került sor.
872. § (1) A leplezett eszköz alkalmazásának törvényességét az engedélyezés időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell megítélni.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés esetén a titkos információgyűjtést végző szerv e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül döntést hoz arról, hogy előkészítő eljárást kezdeményez-e vagy feljelentést tesz-e.
(3) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazására e törvény által meghatározott időtartamba be kell számítani a (2) bekezdés alapján kezdeményezett büntetőeljárásban végzett bírói, vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés időtartamát.
873. § (1) A bűnügyi felügyelet elrendelésének, tartamának számítására vonatkozó szabályokat a korábbi jogszabály alapján elrendelt, fenntartott, vagy meghosszabbított házi őrizet, távoltartás vagy lakhelyelhagyási tilalom tárgyában hozott első esedékes döntéssel kezdődően kell alkalmazni.
(2) A bíróság a korábbi jogszabály alapján elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom fenntartásának szükségességét e törvény hatálybalépését követő négy hónapon belül felülvizsgálja. A bűnügyi felügyelet tartamának számítására vonatkozó szabályokat e döntést követően kell alkalmazni.
(3) Ha a korábbi jogszabály alapján letett óvadék mellett a bíróság nem rendelt el házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat, a bíróság e törvény hatálybalépését követő négy hónapon belül rendelkezik a bűnügyi felügyelet elrendeléséről vagy az óvadék visszaadásáról.
874. § (1) E törvénynek a kizárólagos ügyészségi nyomozásra vonatkozó szabályait e törvény hatálybalépését követően indult nyomozásokban kell alkalmazni.
(2) Ha a korábbi jogszabály alapján sor került a gyanúsított kihallgatására, a nyomozás korábbi jogszabály szerint meghatározott vagy meghosszabbított határidejének lejártakor kell a nyomozás ügyiratainak ügyészség részére történő bemutatásáról intézkedni.
(3) E törvénynek a magánindítvány előterjesztésének határidejére vonatkozó szabályát e törvény hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmények esetében kell alkalmazni.
(4) Ha e törvény hatálybalépésének időpontjában az ügyben a korábbi jogszabály alapján elrendelt feljelentés kiegészítése során a nyomozó hatóság eljárási cselekményeket végez, a nyomozó hatóság a hatálybalépéstől számított három napon belül feljegyzést készít, és e törvény rendelkezései szerint a feljelentést átteszi, elutasítja, vagy a nyomozást elrendeli.
(5) Az ügyészség megszünteti az eljárást, ha a korábbi jogszabály alapján elrendelt vádemelés elhalasztásának tartama e törvény hatálybalépését követően eredményesen eltelt. Ebben az esetben az ügyészség a bűnügyi költségnek vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat.
(6) A korábbi jogszabály alapján elrendelt vádemelés elhalasztása esetén az eljárást e törvény szabályai szerint folytatni kell, ha
a) a gyanúsítottnak a vádemelés elhalasztása ellen bejelentett panaszát e törvény hatálybalépése után bírálják el,
b) a gyanúsítottat a vádemelés elhalasztása tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt a vádemelés elhalasztása tartama alatt gyanúsítottként hallgatják ki, ideértve azt is, ha a megalapozott gyanú közlése a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges, vagy
c) a gyanúsított a pártfogó felügyelet szabályait vagy a vádemelés elhalasztásáról szóló határozattal előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi, illetve a kötelezettségét nem teljesíti, és az nem is várható.
(7) Ha a vádemelés elhalasztására a Btk. 180. §-ában vagy 212. § (3) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel került sor, az eljárást e törvény szabályai szerint folytatni kell, ha
a) a gyanúsított a büntethetőség megszűnését eredményező magatartást nem tanúsítja, és az nem is várható, vagy
b) a gyanúsítottat a vádemelés elhalasztásának tartama alatt elkövetett ugyanolyan bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges.
(8) A bíróság nem szüntetheti meg az eljárást,
a) amiatt, hogy a korábbi jogszabály alapján benyújtott vádirat nem tartalmazza az ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, illetve ezek nemére vonatkozó indítványát, vagy
b) ha a korábbi jogszabály alapján benyújtott vádirat korábbi jogszabály szerinti hiányosságainak pótlása nem történt meg, de a vádirat e törvényben foglaltaknak megfelel.
875. § (1) Ha az ügyiratok e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkeztek, a bíróság e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül előkészítő ülést tart, kivéve, ha a bíróság e törvény hatálybalépését megelőzően kitűzte a tárgyalást.
(2) Ha a bíróság a korábbi jogszabály alapján közvetítői eljárás lefolytatása érdekében függesztette fel az eljárást, a közvetítői eljárás befejezését követően megszünteti az eljárást, ha a Btk. 29. § (1) bekezdése alkalmazható.
(3) Ha bíróság a korábbi jogszabály alapján a Btk. 180. §-ában vagy a 212. § (3) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel függesztette fel az eljárást, és e büntethetőséget megszüntető ok alapján megszünteti az eljárást, a bűnügyi költségnek vagy egy részének megfizetésére kötelezheti a vádlottat.
(4) Jogegységi eljárást az e törvény hatálybalépése előtt befejezett vagy a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyben is lehet indítványozni.
876. § (1) Ha a bíróság e törvény hatálybalépését megelőzően a bíróság elé állítás során az ügyiratokat az ügyészségnek visszaküldi, e törvény hatálybalépését követően a további eljárást e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.
(2) Ha a bíróság a végzését tárgyalás mellőzésével e törvény hatálybalépése előtt hozta meg, és tárgyalás tartását kérték, az eljárást e törvény szerint kell lefolytatni.
(3) Ha a tárgyalás mellőzését a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványozta, a bíróság a korábbi jogszabály alapján dönt, ha az indítvány a bíróságra e törvény hatálybalépése előtt érkezett.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a pótmagánvádló vádejtés esetén is vádindítvány alapján jár el, ha a vádindítványt e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz benyújtották.
(5) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a pótmagánvádló eljárhat jogi képviselő nélkül is, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik, vagy a nem természetes személy pótmagánvádló képviseletének ellátására a sértett ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, illetve a sértettel alkalmazotti jogviszonyban lévő személy jogi szakvizsgával rendelkezik.
(6) Ahol a határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt elrendelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés végrehajtását e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdték, ott végrehajtható e törvény hatálybalépését követően is.
(7) Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett különleges eljárást a bíróság a korábbi jogszabály rendelkezései szerint fejezi be.

 

A büntető törvény hatályára vonatkozó legfontosabb elvi határozat:

19/2014. számú büntető elvi határozat

I. Ha a büntetőeljárási törvényt módosító törvény a hatályba lépés részletes szabályait nem tartalmazza, a módosító rendelkezések hatályba lépésével összefüggő átmeneti kérdésekre a büntetőeljárási törvény hatályba lépésére vonatkozó szabályok irányadók [Be. 605. § (3) bek.].
II. A nem katonai bűncselekmény miatt rendőrrel szemben 2014. január 1. napja előtt benyújtott vádirat alapján az ügy elbírálására ezen időpontot követően is a vádirat benyújtásakor irányadó hatásköri és illetékességi szabályok vonatkoznak. Eszerint az ügy elbírálására továbbra sem a katonai bíróság az illetékes [Be. 15. §, 20. § (2) bek. c) pont, 470. § (1) bek. a) pont; 2014. évi CLXXVI. törvénnyel módosított 470. § (1) bek. c) pont, 605. § (3) bek.].