Nem vagyoni kár
Személyiségi jogok sérelme A nem vagyoni kár a vagyonilag ki nem fejezhető, nem mérhető értékekben, az ún. személyiségi jogokban keletkezett kárt jelenti. A nem vagyoni kártérítés hivatott kompenzálni a káresemény …
A kártérítés mértéke
Teljes kártérítés elve A magyar kártérítési jog mind a szándékos, mind a gondatlan károkozás tekintetében a teljes kártérítés elvét követi. Ez alól csak egy-két tényállás képez kivételt (gyakorta a jóhiszemű …
A kártérítés módja
A kártérítési kötelezettség azt jelenti, hogy a felelős személynek a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, amilyenben a károsodás előtt volt. Ennek, a kár megtörténte előtti helyzet előidézésének több módja lehetséges, …
Épületekkel kapcsolatos károsodás
Az épület hiányosságából, épületrészek leválásából eredő kár megtérítése is speciális szabályok szerint történik. A károsulttal szemben általában az épület tulajdonosa vagy állandó használója felel, még akkor is, ha a kárt …
Állat által okozott kárért való felelősség
Aki állatot tart az általános, felróhatóságon alapuló felelősségi modell szerint felel az állat által okozott kárért. Ez a szabály a háziállatokra vonatkozik. Ha tehát a kutya elkóborol, és kárt okoz, …
Gyermek általi okozott kárért való felelősség
A kártérítési felelősség szempontjából probléma, hogy a gyermekek, csakúgy, mint pl. az értelmi fogyatékosok, vagy egyes gyógyszer hatása alatt állók stb. nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy felmérjék káros tetteik …
A veszélyes üzem
A veszélyes üzemi felelősség körébe tartoznak mindazok a magatartások, amelyek kifejtésénél mintegy előre látni lehet, hogy ebből bizony sok kár származhat. A veszélyes üzem ismérve egyébként, összhangban a fent írtakkal az, …
Többek általi károkozás
Egyetemlegesség Főszabály szerint egyetemlegesen tartoznak a kárt megtéríteni azok, akik azt közösen okozták. Ez azt jelenti, hogy a károsult bármelyiktől követelheti a teljes kár megtérítését, egészen addig amíg az teljesen …
A károsult kárenyhítési kötelezettsége
Kárenyhítés A törvény nem csak a károsult kártérítéshez való jogát, hanem a károsult kárelhárítási kötelezettségét, illetve – amennyiben elhárítani teljes egészében nem lehet – kárenyhítési kötelezettségét fogalmazza meg. Ha a károsult ezt a …
Kimentő felelősségi rendszer
A speciális bizonyítási tehermegoszlás eredményeképpen jogunkban a kimentő (ún. exculpációs) felelősségi rendszer érvényesül: a jogellenességet és a felróhatóságot vélelmezni kell, és a károkozónak kell bizonyítani ezek hiányát. Erre utal az a …