Óvadék és előzetes letartóztatás Az óvadék az előzetes letartóztatást kiváltó jogintézmény, a Be. 147. § (1) bekezdése szerint a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja. Valójában az előzetes letartóztatás bizonyos eseteiben alkalmazható csak, mikor annak oka kizárólag az ún. szökés, vagy elrejtőzés veszélye. Kizárt tehát az óvadék alkalmazása, ha…
DetailsA vádalku a magyar jogban A köznyelvben használt “vádalku” intézménye 2003 óta ismeretes a magyar büntetőeljárásban. A törvény ugyan nem használja ezt a kifejezést, joggal, hiszen az nagymértékben eltér a klasszikus amerikai modelltől, ahol sokkal nagyobb tere van annak, hogy a bírósági tárgyalás helyett az ügyész és a vádlott egyezséggel zárja le az az eljárást. A…
DetailsA bizonyítás a büntetőjogban A büntetőügy kimenetele a bizonyítékokon, és azok értékelésén áll vagy bukik. Ismerje meg, hogy milyen bizonyítási rendszer működik a magyar büntető-eljárási jogban. A bizonyítási eljárás során a védőügyvédnek kiemelt jelentősége van: egyrészt a vádlottat mentő vagy felelősségét enyhítő bizonyítási indítványokat terjeszthet elő, másrészt védőbeszédében értékeli a bíróság előtt lezajlott bizonyítás eredményét.…
Details
Az őrizetbe vétel és a letartóztatás Az őrizetbe vétel és a letartóztatás büntetőeljárási kényszerintézkedések. Őrizetbe vételt a nyomozóhatóság is alkalmazhat, a letartóztatást viszont csak bíróság rendelhet el. Mind az őrizetbe vétel, mind a letartóztatás a legszigorúbb személyi szabadságot elvonó intézkedés, alkalmazásuk ezért a büntetőeljársi törvényben pontosan és fontos garanciákkal szabályozott. Letartóztatás, őrizetbe vétel és a…
DetailsBűncselekmények a büntetőjogban A büntetőjog különös része Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §)…
DetailsA sértett jogai a büntetőeljárásban Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sértett csak mint tanú vehetett részt. A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja…
DetailsIngatlanjog, adásvételi szerződések Az ingatlanokkal kapcsolatos joganyag alapvetően magában foglalja az adásvételi szerződések polgári törvénykönyvben lefektetett szabályait, a lakásokra és bérletükre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az építkezésre vonatkozó jogszabályokat, a társasházi tulajdonközösség szabályait és az ingatlan-nyilvántartási eljárás rendjét. Ingatlan-finanszírozás, lakásvásárlási kölcsönök, adózás Tekintettel arra, hogy az ingatlanvásárlások finanszírozása többnyire bankhitelből történik, fontos ismerni a finanszírozás gyakorlatát…
Details
A terhelt: gyanúsított vagy vádlott jogai A terhelti jogok ismerete az ami a büntetőjogi védekezés alapját képezik. Kit nevezünk terheltnek? A büntetőeljárásban átfogóan terheltnek nevezik azt akinek felelőssége az eljárás tárgyát képezi. A nyomozás során a gyanúsított, a vádemelést követően a vádlott kifejezést használja a törvény. Mik a terhelt jogai? A terheltnek joga van ahhoz,…
DetailsA védőügyvéd feladata a büntetőeljárási törvény szerint A büntetős ügyvédek (védőügyvédek) feladatait alapvetően a büntetőeljárási törvény határozza meg. A büntetőeljárási törvény szóhasználata szerint a védő a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot köteles felhasználni, felvilágosítani a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről és a jogairól, szorgalmazhatja, hogy a nyomozóhatóság szerezze be a mentő bizonyítékokat,…
Details
A büntetőjog jellemzője Súlyos szankciók és kényszerintézkedések Az összes jogág közül a büntetőjog az, amelyben az eljárás alanyait a legsúlyosabb szankciók fenyegetik. A terhelteknek gyakran már a jogerős ítélet meghozatala előtt szabadságkorlátozó intézkedésekkel kell szembenézniük, vagyonuk egy része lefoglalásra, illetve zár alá kerülhet. A “büntetős” ügyvéd: védőügyvéd A büntetőeljárási törvény egyes súlyos bűncselekmények gyanúja esetén,…
Details
