Nem adja ki Kína Csao Fejt, aki Budapesten végzett egy norvég diáklánnyal. A férfi szerelme temetése napján adta fel magát Pekingben. 2010.09.17. 06:25 Úgy tűnik, hogy Csao Fej komolyan gondolta: hamarosan a túlvilágon találkozhat kedvesével. A férfi ugyanis szerdán, Pernille Marie Thronsen oslói temetése napján Pekingben feladta magát, vállalva ezzel a kivégzés nagyon is reális…
DetailsTöbbszáz év elől menekül a pedofil tanár Index, 2010. május 31., hétfő 12:09 Befogadotti státuszt szeretne védencének elérni, mondta lapunknak dr. Bátki Pál, John D. Clark, a másfél hónapja Budapesten lebukott amerikai nyelvtanár ügyvédje. A pedofíliával vádolt férfit kiemelt szökevényként kereste az FBI, hazaszállítása esetén többszáz évet is kaphat. dr. Bátki Pál az Indexnek elmondta, hogy…
DetailsOlyan a sztrájk, mint egy vulkánkitörés? 2010. január 14., csütörtök 13:11 | Frissítve: 2010. január 14. A sztrájk miatt harmadik napja akadozik a fővárosi közlekedés. Mindez azt jelenti, hogy azok, akik egy meghatározott időszakra szóló jegyet vagy bérletet váltottak, a BKV szolgáltatásainak csak egy töredékét tudják igénybe venni. A közlekedési vállalat vis maiorra hivatkozva nem…
DetailsMagyarországon is tárgyalhatják a bolíviai ügyeket 2009. május 20., szerda, 18:03 – Origo A bolíviai ügyészség szerint egy ENSZ-egyezményre hivatkozva Bolívia akár Magyarországon is elérheti azoknak az állítólagos terroristáknak felelősségre vonását, akik korábban jártak Bolíviában és tagjai lehettek Rózsa-Flores Eduardo csoportjának – írja a La Prensa bolíviai lap. Mivel Magyarország nem adja ki állampolgárait külföldi hatóságoknak, valóban lehetséges…
Details
Kábítószerrel visszaélés. Üldözhető-e a fogyasztás? A kábítószerrel kapcsolatos jogi szabályozás az egyik legvitatottabb kérdés. A dilemmák alapvetően nem büntetőjogiak, hanem társadalompolitikaiak. A vitás kérdés természetesen nem az, hogy káros-e és ezzel összefüggésben jogilag üldözendő-e a kábítószer jelenléte a társadalomban. A vita inkább arra összpontosít, hogy az egyének drogfogyasztása üldözhető-e büntetőjogi eszközökkel. Anélkül, hogy ebben a…
DetailsErkölcsi és a bűntettesek nyilvántartása Az erkölcsi bizonyítványról és kiadásának módjáról a bűnügyi nyilvántartásról és erkölcsi bizonyítványról szóló törvény rendelkezik. Az erkölcsi bizonyítvánnyal sokan találkoznak, gyakori ugyanis hogy hatóságok vagy munkáltatók, esetleg külföldi államok konzuli hatóságai megkövetelik bizonyos eljárások során. Az erkölcsi bizonyítványnak a megnevezése némiképp félrevezető, amiért sokszor napirenden volt átnevezése is. Ennek oka,…
Details
Az óvadék a letartóztatást kiváltó jogintézmény. A büntetőeljárási törvény szerint a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja. elrejtőzés veszélye. Az új büntetőeljárási törvény megváltoztatta az óvadék funkcióját. Az már az eljárásban történő jelenlét biztosítása (a szökés elkerülése) mellett a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak…
DetailsA vádalku a magyar jogban A köznyelvben használt “vádalku” intézménye 2003 óta ismeretes a magyar büntetőeljárásban. A törvény ugyan nem használja ezt a kifejezést, joggal, hiszen az nagymértékben eltér a klasszikus amerikai modelltől, ahol sokkal nagyobb tere van annak, hogy a bírósági tárgyalás helyett az ügyész és a vádlott egyezséggel zárja le az az eljárást. A…
DetailsA bizonyítás a büntetőjogban A büntetőügy kimenetele a bizonyítékokon, és azok értékelésén áll vagy bukik. Ismerje meg, hogy milyen bizonyítási rendszer működik a magyar büntető-eljárási jogban. A bizonyítási eljárás során a védőügyvédnek kiemelt jelentősége van: egyrészt a vádlottat mentő vagy felelősségét enyhítő bizonyítási indítványokat terjeszthet elő, másrészt védőbeszédében értékeli a bíróság előtt lezajlott bizonyítás eredményét.…
DetailsBűncselekmények a büntetőjogban A büntetőjog különös része Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §)…
Details
