polgári joggal foglalkozó cikkek (szerződések, végrendelet, perek)
Alkotmányjogi panasz benyújtására elsősorban akkor van lehetőség, ha az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogát a bírósági döntéshozatal során sértették meg. Azonban az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdés felmerülte esetén fogadja be és bírálja el. A fenti szabályok az ún. “valódi alkotmányjogi panaszra” igazak, amit…
A 2012 március 1-i, gazdasági társaságokra vonatkozó törvénymódosítás előírta, hogy a soron következő társasági szerződés módosítás során – igazolni kell teljes bizonyító erejű magánokiratban a székhely, telephely, fióktelep használat jogcímét – a társasági szerződésben és a cégjegyzékben is fel kell tüntetni a cég telephelyeit és fióktelepeit, akkor ha azok eddig csak adóhatóságnál voltak bejelentve, –…
Visszatérés a korábbi szabályozás felé 2011. augusztus 3-tól újabb változás történt a sajtó-helyreigazítási per Polgári Perrendtartásban (Pp.) lefektetett szabályaiban. A módosulás eredményeként a lehetséges alperesek köre – a 2011. előtti szabályozáshoz visszatérve – kiegészült a sajtótermék szerkesztőségével, a korábbi „médiatartalom-szolgáltató” pedig „médiaszolgáltatóra” változott. Továbbra is önállóan perbe vonható kategóriát képez a hírügynökség. A módosításra vélhetően…
Alapvető szabályok 2011. január 1-től módosultak a sajtó-helyreigazítás szabályai: korábban a Ptk. rendelkezett a kérdésről, azonban szabályozása – némi változtatással – átkerült a „Médiaalkotmánynak” becézett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvénybe. Az új törvény legfontosabb újítása az, hogy kiterjeszti a helyreigazítás alkalmazási körét az internetes médiatartalmakra is. Ha valakiről…
Internetes jogsértések Már-már közhellyé vált az a megállapítás, hogy az internetben rejlő technikai lehetőségek nem csak az életmódot és a gazdaságot formálják át gyökerestül, de a új formákat hoznak a jogsértések, sőt a bűnözés területén is. Egy-egy példát említve: teljesen új formában és hatalmas mérteket öltve jelenik meg a gyermek-pornográfia, az internetes csalások (a ‘cyber-crime’),…
Foglaló A foglaló a Ptk. rendszerében szerződést biztosító mellékkötelezettségként jelenik meg: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni. Noha a gyakorlatban elsősorban az adásvételi – főleg ingatlan adásvételi – szerződésekben jelenik meg, egyéb szerződésekben is kiköthető. A fentiekből következik, hogy foglaló kizárólag a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg vagy más dolog lehet. Egyrészt, ha az…
Napjaink felgyorsult gazdasági változásai hatására gyakran előfordul, hogy egy gazdasági társaság valamilyen jogviszonyból eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget esedékességkor. Az ilyen fizetésképtelenség orvoslására áll az adósok rendelkezésére a csődeljárás lehetősége. Ez az eljárás indulhat az adós kérelmére is, ilyenkor tehát öncsődről beszélünk. Az eljárások többsége öncsőd miatt indul. A csődeljárás lényege, hogy az adós…
Felszámolási eljárás vagy fmh? A felszámolási eljárás alapvetően nem a követelések behajtására szolgál, azonban a gazdasági életben a hitelezők gyakran élnek ezzel az eszközzel, hogy hozzájussanak követelésükhöz. Az ügyvédi gyakorlatban is azt tapasztalom, hogy gondos előkészítés és mérlegelés esetén sokkal hatékonyabb lehet, mint egy több évig elhúzódó, perré alakuló fizetési meghagyásos eljárás (fmh). Tudni kell…
Végrendeletnek nevezünk minden olyan jogügyletet, amely a végrendelkező halála esetére vonatkozó rendelkezésekettartalmaz. A végrendeletek legjellemzőbb eleme az örökösnevezés, de tartalmazhat olyan rendelkezéseket, hogy például hol szeretne nyugodni az örökhagyó. Köztudott, hogy a végrendeleteknek szigorú formai követelményei vannak. Ennek ellenére a polgári törvénykönyvünk sok formáját ismerti a végrendeleteknek: a bíróság előtt tett közvégrendelettől, az elejétől végéig saját kézzel írt magánvégrendeleten át…
