A kártérítési jogot átfogó cikkek egy ügyvédtől, vagyoni és nem vagyoni kártérítési témákról
A bűncselekmények áldozatai, sértettjei kártérítést követelhetnek az elkövetőtől. Ehhez a kártérítési igényükhöz, a perlés költségeihez a jogalkotó költségkedvezményeket biztosít. A kedvezmény mértéke, köre attól függ, hogy olyan bűncselekményről van-e szó, amellyel az elkövető a sértett személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt, vagy egyéb bűncselekményről (esetleg szabálysértésről) A személy életében, testi épségében vagy egészségében…
Tovább
A kártérítési jog alapvetően a károkozó és a károsult közötti jogviszonyt szabályozza. A gyakorlatban azonban viszonylag ritkán érvényesül ez a kétpólusú modell, és a kártérítési jogviszonyban szerződés vagy jogszabály alapján szerepet kapnak különféle biztosítók. Biztosítási szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási eseményként előre meghatározott cselekményből fakadó károkat, és ezt követően törvényi engedmény következtében a…
Tovább
Személyiségi jogok sérelme A nem vagyoni kár a vagyonilag ki nem fejezhető, nem mérhető értékekben, az ún. személyiségi jogokban keletkezett kárt jelenti. A nem vagyoni kártérítés hivatott kompenzálni a káresemény olyan következményeit, amik nem vagyoniak, azaz nem közvetlen vagyoni hatással, hanem más módon befolyásolják a károsult életét. A személyiségi jognak minősül a testi épséghez, élethez,…
Tovább
Teljes kártérítés elve A magyar kártérítési jog mind a szándékos, mind a gondatlan károkozás tekintetében a teljes kártérítés elvét követi. Ez alól csak egy-két tényállás képez kivételt (gyakorta a jóhiszemű fél szerződéses kapcsolatokban az elmaradt hasznot nem köteles megtéríteni, felelőssége csak az ún. negatív interessére terjed ki). Káronszerzés tilalma A teljes kártérítés mellett fontos fogalom…
Tovább
A kártérítési kötelezettség azt jelenti, hogy a felelős személynek a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, amilyenben a károsodás előtt volt. Ennek, a kár megtörténte előtti helyzet előidézésének több módja lehetséges, és a törvény szigorú sorrendet állapít meg a kártérítési módozatok között. Eredeti állapot helyreállítása A kártérítés elsődleges módja az eredeti állapot helyreállítása. A kár megtérítését…
Tovább
Az épület hiányosságából, épületrészek leválásából eredő kár megtérítése is speciális szabályok szerint történik. A károsulttal szemben általában az épület tulajdonosa vagy állandó használója felel, még akkor is, ha a kárt egyértelműen más, pl. egy hanyag tetőfedő okozta. Az épület tulajdonosa eredményesen csak azzal védekezhet, hogy betartotta az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat, és ezek során…
Tovább
Aki állatot tart az általános, felróhatóságon alapuló felelősségi modell szerint felel az állat által okozott kárért. Ez a szabály a háziállatokra vonatkozik. Ha tehát a kutya elkóborol, és kárt okoz, a gazda akkor felel a kárért, ha az állat elkóborlását valamilyen neki felróható tevés vagy mulasztásnak tudható be (például a kerítés karbantartásának hiányának) Vadállatok esete…
Tovább
A kártérítési felelősség szempontjából probléma, hogy a gyermekek, csakúgy, mint pl. az értelmi fogyatékosok, vagy egyes gyógyszer hatása alatt állók stb. nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy felmérjék káros tetteik következményeit, vagy ennek a belátásnak megfelelően irányítsák tetteiket. Belátási képesség Ezt a jogi nyelv a belátási képesség hiányának nevezi, és a kártérítési jog szempontjából ún.…
Tovább
A veszélyes üzemi felelősség körébe tartoznak mindazok a magatartások, amelyek kifejtésénél mintegy előre látni lehet, hogy ebből bizony sok kár származhat. A veszélyes üzem ismérve egyébként, összhangban a fent írtakkal az, hogy csekély hiba is aránytalanul súlyos károkat eredményezhet. Azonban az üzem betiltása mégsem lenne indokolt, mivel a sok kár ellenére – össztársadalmi szinten – jelentős…
Tovább
Egyetemlegesség Főszabály szerint egyetemlegesen tartoznak a kárt megtéríteni azok, akik azt közösen okozták. Ez azt jelenti, hogy a károsult bármelyiktől követelheti a teljes kár megtérítését, egészen addig amíg az teljesen meg nem térült. A károkozók ezt követően egymással el kell, hogy számoljanak: aki nagyobb részt térített meg, mint amekkora kár neki felróható, az ún. megtérítési…
Tovább