A büntetőjog a kábítószer birtoklása és a kábítószer-kereskedelem esetén a büntetés mértéke a kábítószer hatóanyagának mennyiségétől függ. E szerint kábítószer birtoklása és a kábítószer-kereskedelem bűntettét is el lehet követni csekély mennyiségre, alapeseti mennyiségre, jelentős mennyiségre, sőt a kábítószer birtoklását különös jelentős mennyiségre is.

A kábítószer hatóanyagának kiszámítása az esetek többségében igazságügyi vegyész-szakértői feladat. A marihuána esetében a hatóanyag a tetrahidrokannabinol  (THC), és lefoglalt kábítószerben a vegyész-szakértő ennek a hatóanyagnak a mennyiségét vizsgálja, és a bíróság – főszabály szerint – ennek a tiszta hatóanyag mennyiségnek (totál THC-nek) az alapján fogja büntetőjogilag minősíteni a cselekményt.

Hatóanyag számítás a marihuána termesztése esetén

A fenti számítási mód alóli kivételt állapít meg a törvény a marihuána termesztése esetében. Ebben az esetben kizárólag a kannabisz növényi egyedek száma alapján kell megállapítani a mennyiségi értékhatárt. Tehát csak a növényi tövek száma alapján lehet minősíteni a vádlott cselekményét. Ez a vádlottak számára általában jóval kedvezőbb számítást jelent. Ez természetesen csak egyben lévő növény egyedek esetében van így.

A leszüretelt marihuána kérdése

Jogalkalmazói problémát jelent azonban az a kérdés, hogy hogyan kell a büntető törvényt alkalmazni abban az esetben, ha már leszüretelt, nem élő, de még a szárítás érdekében egyben lévő marihuánáról van szó.

A Szegedi Ítélőtábla egy 2018-ban indult ügyben jogerősen úgy határozott, hogy ez esetben is növényegyedekről beszélhetünk.

A tényállás

Az irányadó tényállás szerint a vádlott részéről 212 tő kannabisz növény került termesztésre, majd tőle lefoglalásra. Ezen növényegyedekből történő szüretelés folytán került a vádlott által szárításra, majd tőle lefoglalásra a 9,75 kg tömegű marihuána.

Tehát voltak olyan növények, amik „lábon álltak”, nem voltak még leszüretelve, és voltak olyanok is, amik már le voltak szüretelve, és száradtak, de még egyben voltak.

Elsőfokú bírósági ítélet

Az elsőfokú bíróság a kábítószer mennyiségét úgy számította ki, hogy a vádlottól lefoglalt elő növény egyedek becsült THC tartalmát összesítette a szárított növény THC tartalmával. Ezzel a számítással őt bűnösnek mondta ki különösen jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében és ezért őt tíz év szabadságvesztésre és hét év közügyektől eltiltásra ítélte.

Másodfokú bírósági ítélet

A másodfokú bíróság azonban a fenti számítási módot helytelennek találta, és úgy foglalt állást, hogy a helyes minősítés szempontjából ugyanis csak annak van jelentősége, hogy hány tő növényi egyed termesztésére került sor, mind az élő, mind a leszüretelt száradó növények esetén.

A kiszabott büntetés

Ezzel a számítással a vádlott által elkövetett bűncselekmény már nem különösen jelentős mennyiségre, hanem csak jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklásnak minősül, amelynek büntetési tétele nem öt évtől tizenöt évig, hanem öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Következésképpen a középmérték, amiből a bíróságnak ki kell indulnia a büntetés kiszabása során nem tíz év, hanem hét és fél év szabadságvesztés.

A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokon kiszabott tíz év szabadságvesztés tartamát hat év hat hónapra enyhítette.

Más kábítószerrel kapcsolatos cikkeim:

Ügyvédi nyilatkozat a Sziget-fesztiválon elfogott kábítószer kereskedők ügyéről 

Kábítószer kereskedelem – kábítószer birtoklása

A marihuána hatóanyagának számítása 

Kábítószerrel való visszaélés

Kábítószerrel kapcsolatos változások ügyvédi szemmel 

Kedvező jogerős ítélet kábítószerrel visszaélés miatti ügyben: felfüggesztett szabadságvesztés büntetés