Jogsegély és kiadatás büntetőügyekben

Bűnügyi jogsegély A Hír Tv Híradójának megkeresésére tájékoztatást adtam bűnügyi jogsegélyek jogi hátteréről és gyakorlatáról. A kérdések a bűnügyi jogsegélyek fajtáira és azok lefolytatásaira irányultak, és a téma aktualitását a MOL Zrt.-vel kapcsolatos horvát büntetőeljárás adta, illetve az a hír ami szerint a horvát ügyészség jogsegélykérelmet terjesztett elő a magyar Legfőbb Ügyész felé. Válaszomban kitértem…

Védőügyvéd és helyettes védő – büntetőjogi szabályok változása 3.

A 2011. március 1-vel hatályba lépő büntetőeljárási gyorsítócsomag legvitatottabb új rendelkezése a védőügyvéd helyettesítésére, helyettes védőre vonatkozó rendelkezései. A törvény-módosítás nem titkolja, hogy egyes ügyvédek rosszhiszemű, eljárást elhúzására irányuló pervitelét kívánja szankcionálni. Az ügyvédi kamara számtalan helyen, okosan és de sajnos végül csak kis részben eredményesen tudta felhívni a figyelmet arra, hogy nem támasztható alá…

Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése – költségkedvezmények

A bűncselekmények áldozatai, sértettjei kártérítést követelhetnek az elkövetőtől. Ehhez a kártérítési igényükhöz, a perlés költségeihez a jogalkotó költségkedvezményeket biztosít. A kedvezmény mértéke, köre attól függ, hogy olyan bűncselekményről van-e szó, amellyel az elkövető a sértett  személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt, vagy egyéb bűncselekményről (esetleg szabálysértésről) A személy életében, testi épségében vagy egészségében…

A tanú nyomozati vallomásának felolvasása – büntetőjogi szabályok változása 2.

Ebben a cikkben a büntetőeljárási törvény 2011. március 1-én hatályba lépő – a büntető tárgyalások gyorsítását célzó – változásaival foglalkozom tovább. A törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy az ügyész már a vádiratban jelezze, mely tanúk azok akiknek a személyes megjelenése nem indokolt a tárgyaláson. A módosítás nem forradalmi, eddig lehetőség volt rá, kivételes esetben,…

Bírósági tárgyalás vádlott nélkül – új szabályok a büntetőjogban 1.

A büntetőeljárási “gyorsítócsomag” 2011. március 1-vel vel sok fontos változás lépett hatályba a büntetőeljárási törvényben. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek kedvezőek lennének a jogállamiságra nézve, azt viszont le lehet szögezni, hogy a változások mind a terheltek, mind védőügyvédjeik jogait és védekezési lehetőségeit korlátozzák. A változások jogalkotói indoka az eljárás gyorsítása volt. Számtalan megalapozott kritika fogalmazódott…

“Lopják a weblapomat!”Miben segíthet az ügyvéd?

Internetes jogsértések Már-már közhellyé vált az a megállapítás, hogy az internetben rejlő technikai lehetőségek nem csak az életmódot és a gazdaságot formálják át gyökerestül, de a új formákat hoznak a jogsértések, sőt a bűnözés területén is. Egy-egy példát említve: teljesen új formában és hatalmas mérteket öltve jelenik meg a gyermek-pornográfia, az internetes csalások (a ‘cyber-crime’),…

A rágalmazás és a becsületsértés

Rágalmazás A rágalmazás tényállása az ember jóhírnevének, társadalmi megbecsülésének büntetőjogi védelmét teremti meg. A rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Minősítő körülmény, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság…

A pénzbüntetés a büntetőjogban

A pénzbüntetés, mint a legenyhébb büntetési nem, kiszabása napjainkban egyre gyakoribb, mivel egyénre szabottan, jövedelmi-vagyoni viszonyokra tekintettel relatíve igazságosan, börtönártalmaktól mentesen alkalmazható. A pénzbüntetésnek egyik hátránya ugyanakkor, hogy amennyiben az elítélt nem rendelkezik megfelelő vagyonnal vagy jövedelemmel, úgy a büntetés a család,  közeli hozzátartozók a szankció a család többi tagjára is kihatással lehet. A napi…

Kegyelem a büntetőjogban

A kegyelem a büntetőjogban a méltányosság megnyilvánulása, és büntethetőséget megszüntető okként, a büntetés végrehajtását kizáró okként, illetve a büntetett előéletből fakadó hátrányok alóli mentesítés kapcsán jelenik meg. A büntetőeljárás szakaszait tekintve tehát a kegyelemnek három típusa van: az eljárási, a végrehajtási és a mentesítési kegyelem. Az érintettek körét illetően az Alkotmány az Országgyűlés által gyakorolható…

A kóros elmeállapot, mint büntethetőséget kizáró körülmény

A Btk. rendszerében a kóros elmeállapot egyrészt a büntethetőséget kizáró okok egyike, másrészt a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét teremti meg. A bűncselekmény megvalósulásának egyik feltétele a bűnösség, amelyhez szükséges az elkövető beszámítási képessége is. A beszámítási képességnek két eleme van: a felismerési képesség a magatartás lehetséges következményeinek előrelátását jelenti, míg az akarati képesség az akarat…