A pénzbüntetés a büntetőjogban

A pénzbüntetés, mint a legenyhébb büntetési nem, kiszabása napjainkban egyre gyakoribb, mivel egyénre szabottan, jövedelmi-vagyoni viszonyokra tekintettel relatíve igazságosan, börtönártalmaktól mentesen alkalmazható. A pénzbüntetésnek egyik hátránya ugyanakkor, hogy amennyiben az elítélt nem rendelkezik megfelelő vagyonnal vagy jövedelemmel, úgy a büntetés a család,  közeli hozzátartozók a szankció a család többi tagjára is kihatással lehet. A napi…

Kegyelem a büntetőjogban

A kegyelem a büntetőjogban a méltányosság megnyilvánulása, és büntethetőséget megszüntető okként, a büntetés végrehajtását kizáró okként, illetve a büntetett előéletből fakadó hátrányok alóli mentesítés kapcsán jelenik meg. A büntetőeljárás szakaszait tekintve tehát a kegyelemnek három típusa van: az eljárási, a végrehajtási és a mentesítési kegyelem. Az érintettek körét illetően az Alkotmány az Országgyűlés által gyakorolható…

A kóros elmeállapot, mint büntethetőséget kizáró körülmény

A Btk. rendszerében a kóros elmeállapot egyrészt a büntethetőséget kizáró okok egyike, másrészt a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét teremti meg. A bűncselekmény megvalósulásának egyik feltétele a bűnösség, amelyhez szükséges az elkövető beszámítási képessége is. A beszámítási képességnek két eleme van: a felismerési képesség a magatartás lehetséges következményeinek előrelátását jelenti, míg az akarati képesség az akarat…

Szabadságvesztés büntetések összbüntetésbe foglalása

Az összbüntetésbe foglalás célja az, hogy az elkövetőnek kedvezményt biztosítson arra az esetre, ha több különböző eljárásban szabadságvesztés büntetésre ítélik. Az összbüntetésre foglalásra akkor van lehetőség, ha a bűncselekmények elkövetése az első (legkorábban meghozott) ítélet jogerőre emelkedése történt. A Btk. olyan szabadságvesztés büntetések összbüntetésre foglalására ad lehetőséget, amelyeket az elítélt még nem töltött ki. A…

A kábítószerrel való visszaélés, különös tekintettel a fiatalkorúakra

A kábítószer: olyan tudatmódosító szer, amelynek a központi idegrendszerre gyakorolt hatása átmeneti vagy tartós élettani, viselkedésbeli elváltozást eredményez, valamint melynek tartását, előállítását, forgalmazását, fogyasztását a törvény büntetni rendeli. Általánosságban: A kábítószerrel való visszaélés kétféle elkövetői magatartással valósulhat meg: fogyasztó és/vagy terjesztő. A fogyasztói típusú magatartások csoportjába a megszerez, tart, előállít fogalmakat  sorolja a Btk., míg…

A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása

A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) bizonyos esetekben lehetőséget ad a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására. A büntetés végrehajtásának (megkezdésének) elhalasztását mind a vádlott, mind az ügyvédje (védője) kérvényezheti. A bíróság a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire…

A távoltartás

A távoltartást a jogalkotó 2006-ban iktatta be a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendszerébe, majd a hatékonyabb fellépés érdekében a 2009. évi LXII. törvénnyel megteremtette a távoltartás büntetőeljáráson kívüli, ekként bírói döntés nélküli elrendelésének lehetőségét is. A korábbi magyar jogban ezen jogintézménynek nincs előzménye, az Egyesült Államokból és Nyugat-Európából „importáltuk”, ahol évtizedek óta…

Nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye büntethető-e a magyar büntetőjog szerint?

A Fókusz 2011. februárjában a Tóásó ügyben keresett meg azzal a kérdéssel, hogy a magyar büntetőjog szerint felelősségre vonható-e nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye miatt. Az kérdés apropója az volt, hogy a Tóásó ügyben olyan bizonyíték került elő, mely szerint egy bolív kormány ügynök pénzt adott egy tanúnak cserébe terhelő vallomásáért. Tóásó bolív ügyvédje…

A védőügyvéd és a jogi képviselő

Védőügyvédnek hívjuk a büntetőügyekben eljáró ügyvédeket. Ez a szóhasználat a büntetőeljárási törvényből következik, ez a törvény használja a „védő” kifejezést. Ez a szóhasználat nem véletlen, az ügyvéd ugyanis a büntetőeljárásban egészen másfajta tevékenységet lát el, mint egy polgári perben, vagy egy közigazgatási eljárásban, ahol az ügyvéd a fél „jogi képviselője” A „jogi képviselő” ugyanis lényegében…