Büntetőjogi cikkek ügyvéd, illetve a védőügyvéd szemével.
A gazdasági csalás Ez a büntetőjogi tényállás nem régóta, az új Btk. kodifikációjával került be a jogrendszerbe. Az követi el aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Láthatjuk, hogy a korábbi “klasszikus” csalás egy sajátos formájáról van szó, ami véleményem szerint valamennyire a klasszikus csalás és a hűtlen kezelés…
Szexuális erőszak A szexuális erőszak az új Btk. hatályba lépésével magába olvasztotta a korábbi erőszakos közösülést illetve a szemérem elleni erőszakot, és megalkotta az egységes szexuális cselekmény fogalmát. A szexuális cselekmény fogalma Büntetőjogilag szexuális cselekménynek számít a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul.…
Gyermekpornográfia Gyermekpornográfiának minősü a Büntető Törvénykönyv szerint az ha valaki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez vagy tart. Ez a gyermekpornógráfia alapesete, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő Súlyosabban büntetendő az ha valaki készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, pornográf felvételt. Ez esetben a bűncselekmény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel…
Emberölés Emberölésnek minősül a büntetőjogban ha valaki mást megöl. Azaz ez egy egyszerű megfogalmazású, nyitott törvényi tényállás. A nyitott törvényi tényállás azt jelenti, hogy nincs meghatározva, hogy hogyan okozza az elkövető a sértett halálát: emberölésnek az minősül, ha bármilyen módon más halálát okozza. Milyen gyakori ez a bűncselekmény? Mielőtt szólnánk az emberölés jogi jellemzőiről vegyünk sorra…
Vádlott távollétben tartott tárgyalás 2018 július 1. napján azonban, az új büntető eljárási törvény (Be.) hatálybalépésével az ügyvédi ellenjegyzés megjelent, jelentőséget kapott a büntetőjog (büntető eljárásjog) területén is. A vádlott tárgyaláson történő jelenléte az új büntetőeljárási törvény szabályai szerint már nem kötelesség, hanem jog. A vádlottnak lehetősége van jelen lenni a bírósági tárgyalásokon, azonban –…
Hamis gyanúkeltés A hamis gyanúkeltés azt az esetet takarja, mikor valaki más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. A „koholt bizonyítékok” alatt a már létező bizonyítási eszközök meghamisítása vagy korábban nem létező, új, hamis bizonyítékok létrehozása értendő. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a tanúvallomás is bizonyíték, azonban ennek „koholása” nem a hamis vád…
Hamis vád a Büntető Törvénykönyvben A Büntető Törvénykönyvünk (Btk.) az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények közt helyezte el a hamis vád tényállását. A jogirodalom ennek két fajtáját különbözteti meg. Első fajtája a „tulajdonképpeni hamis vád”: ezt az követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. Másik formája a hamis gyanúkeltés, ami akkor valósul meg, ha…
Testi sértés a büntetőjogban A testi sértés bűncselekményét a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények fejezetében helyezte el a jogalkotó. A Btk. szövege szerint aki más testi épségét, egészségét sérti, az testi sértést követ el. Amennyiben az okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, úgy könnyű testi…
The text of the Hungarian Criminal Code adopted in 2012 can be found under the following link: Act C of 2012 on the Hungarian Criminal Code
Megéri-e a vádalku? Büntetőjogász ügyvédként a TV2 kérdésére nyilatkoztam. A kérdés az volt, hogy a pilisszentiváni emberölés kapcsán, arról, hogy vajon vádalku eredményeképpen jutott hozzá a nyomozóhatóság a holttest fellelésére vonatkozó adatra. Ezt természetesen nem lehet tudni biztosan, hiszen a vádalku (helyesebben nyomozati alku során minden információ államtitoknak minősül, így a közvélemény sem kapthat arról…
