A gyermekpornográfia a magyar büntetőjog egyik legsúlyosabban megítélt szexuális jellegű bűncselekménye, ami sajnos a közelmúltban jónéhány politikiai közléti botránya következtében álláspontom szerint meggondolatlanul, elhamarkodva lett drákói szigorral újraszabályozva, a büntetési tételekre vonatkozó szakmai konszenzus nélkül a Btk. büntetési rendszerében kirívóan szigorú módon.
Ügyvédként egyre több esetben találkozom azzal, hogy akár fiatalkorú elkövetők és természetesen családjuk olyan jogkövetkezményekkel szembesülnek a büntetőeljárás során, ami visszavonhatatlanul tönkre teheti a vádlott életét. Akár egyetlen képnek a birtoklása vagy megosztása több mint öt éves szabadságvesztéssel járhat.
Külön probléma az AI által generált képek kérdése, ami nemcsak Magyarországon de a világ több országában teljesen egy kalap alá van véve a konkrét személyről készült felvétellel, annak ellenére, ezek társadalomra veszélyességében való különbség egészen nyilvánvaló.
Jelen vázlat közzétételén túl a fenti kérdések szakmai elemzése mindenképp szükséges a jövőben.
Jelen cikkemben a gyemekpornográfia bűntettének néhány kérdését kívánom csak tárgyalni, külön szót ejtve a büntetőeljárás során felmerülő informatikai kérdésekeről
A gyermekpornográfia bünteőjogi szabályozása
A gyermekpornográfia körébe tartozhat többek között a kiskorú pornográf felvétel megszerzése, tartása, készítése, átadása, hozzáférhetővé tétele, forgalomba hozatala vagy az ilyen felvétellel való kereskedés. Az elmúlt években a szabályozás jelentősen szigorodott, ezért ezekben az ügyekben különösen fontos a pontos jogi minősítés.
Nem mindegy, hogy a hatóság pusztán tartást vagy megszerzést állít, vagy készítést, átadást, hozzáférhetővé tételt, illetve terjesztést. Ugyanígy meghatározó jelentősége van annak is, hogy a felvételen szereplő személy tizennyolc év alatti, tizenkét év alatti, vagy a felvétel sanyargatást, illetve erőszak alkalmazását ábrázolja.
Mi minősül gyermekpornográfiának?
Gyermekpornográfiáról akkor beszélhetünk, ha az ügy tárgya tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről készült pornográf felvétel.
A büntetőjog nemcsak az ilyen felvételek készítését bünteti, hanem már azok megszerzését vagy tartását is. Ez azt jelenti, hogy büntetőeljárás indulhat akkor is, ha a hatóság a terhelt telefonján, laptopján, számítógépén, felhőtárhelyén, pendrive-ján vagy más adathordozóján talál ilyen tartalmat.
A büntetőjogi felelősség megállapításához azonban nem minden esetben elegendő annak kimondása, hogy egy fájl valamilyen formában megtalálható volt egy eszközön. Vizsgálni kell azt is, hogy a fájl hogyan került oda, ki használta az eszközt, a fájl látható volt-e a felhasználó számára, megnyitották-e, továbbították-e, rendszerezték-e, illetve a terhelt tudott-e annak tartalmáról.
Pornográf felvétel fogalma
Pornográf felvételnek minősülhet a videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon előállított képfelvétel, ha az a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja.
A gyakorlatban a hatóságok képeket, videókat, chatalkalmazásokban küldött médiafájlokat, felhőben tárolt tartalmakat, automatikusan lementett fájlokat, törölt vagy helyreállított állományokat is vizsgálhatnak.
Fontos, hogy nem minden meztelenséget ábrázoló kép minősül automatikusan gyermekpornográfiának. A büntetőjogi minősítéshez azt kell vizsgálni, hogy a felvétel megfelel-e a törvényi fogalomnak, és valóban pornográf jellegű-e.
Megszerzés és tartás
A gyermekpornográfia egyik leggyakoribb alakzata a kiskorú pornográf felvétel megszerzése vagy tartása.
A megszerzés azt jelenti, hogy az elkövető valamilyen módon hozzájut a felvételhez. Ez történhet letöltéssel, üzenetben történő fogadással, felhőfiókból való mentéssel, adathordozóról történő másolással vagy más digitális művelettel.
A tartás azt jelenti, hogy a felvétel az elkövető rendelkezési körében van. Ez lehet telefonon, laptopon, számítógépen, külső merevlemezen, pendrive-on, memóriakártyán vagy felhőszolgáltatásban.
Védői szempontból lényeges kérdés, hogy a fájl ténylegesen tudatosan került-e az eszközre, a terhelt ismerte-e a tartalmát, és volt-e felette tényleges rendelkezési lehetősége. Más megítélés alá eshet egy tudatosan elmentett és rendszerezett állomány, mint egy automatikusan letöltött, cache-ben tárolt, thumbnailként megjelenő vagy ismeretlen eredetű fájl.
Készítés, átadás, hozzáférhetővé tétel
Súlyosabb megítélés alá esik, ha valaki nem csupán megszerzi vagy tartja a felvételt, hanem azt készíti, kínálja, átadja vagy hozzáférhetővé teszi.
A készítés tipikusan azt jelenti, hogy az elkövető maga hoz létre ilyen felvételt, vagy kiskorút vesz rá arra, hogy magáról ilyen tartalmat készítsen és küldjön.
Az átadás vagy hozzáférhetővé tétel megvalósulhat például üzenetküldő alkalmazásban, e-mailben, közösségi médián, fájlmegosztó rendszeren, felhőlinken, csoportos beszélgetésben vagy más online felületen keresztül.
Ezekben az ügyekben különösen fontos az informatikai bizonyítás: történt-e tényleges küldés, feltöltés, linkmegosztás, továbbítás, csoportos hozzáférhetővé tétel vagy más aktív terjesztési magatartás.
Forgalomba hozatal és kereskedés
A gyermekpornográfiával kapcsolatos legsúlyosabb magatartások közé tartozik, ha valaki ilyen felvételt forgalomba hoz vagy azzal kereskedik.
A forgalomba hozatal és a kereskedés már nem pusztán egy fájl birtoklását jelenti, hanem aktívabb, terjesztésre vagy ellenszolgáltatásra irányuló magatartást. Ezekben az esetekben a büntetőjogi megítélés lényegesen súlyosabb lehet.
Ilyen ügyekben vizsgálni kell a kommunikációs csatornákat, fizetési adatokat, felhasználói fiókokat, csoporttagságokat, feltöltési és letöltési adatokat, valamint azt, hogy a terhelt milyen szerepet töltött be az adott online környezetben.
A 12 év alatti személyeket érintő ügyek
A mai szabályozás és gyakorlat egyik legfontosabb eleme a tizenkettedik életévét be nem töltött személyek fokozott védelme.
Különösen súlyos megítélés alá esnek azok az ügyek, amelyekben a felvétel 12 év alatti személyt ábrázol. Ennél is súlyosabb lehet a minősítés, ha a felvétel 12 év alatti személy sanyargatását vagy vele szemben erőszak alkalmazását tartalmazza.
A hatósági és bírósági gyakorlatban ezért nem elegendő általánosságban arról beszélni, hogy „gyermekpornográf felvételről” van szó. Pontosan meg kell határozni:
- milyen életkorú személy szerepel a felvételen,
- milyen jellegű a felvétel,
- tartalmaz-e sanyargatást vagy erőszak alkalmazását,
- milyen elkövetési magatartást ró a hatóság a terhelt terhére,
- tartásról, megszerzésről, készítésről, átadásról vagy terjesztésről van-e szó.
Pornográf műsor és felhívás
A gyermekpornográfia tényállása nemcsak már elkészült felvételekhez kapcsolódhat. Büntetőjogi jelentősége lehet annak is, ha valaki kiskorút pornográf felvételen vagy pornográf műsorban való szereplésre hív fel, illetve ilyen műsorral kapcsolatban követ el jogellenes magatartást.
Pornográf műsornak minősülhet a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló előadás.
Az online térben ez különösen jelentős lehet, mert a hatóságok vizsgálhatják a videóhívásokat, élő közvetítéseket, közösségi médiás kommunikációkat, csoportos beszélgetéseket és azokat az üzeneteket, amelyekben kiskorú felvétel készítésére vagy küldésére történő rábírása merül fel.
Informatikai bizonyítás gyermekpornográfia ügyekben
A gyermekpornográfiával kapcsolatos büntetőügyek jelentős része informatikai bizonyítékokon alapul. A hatóságok rendszerint digitális eszközöket foglalnak le, majd informatikai szakértő vizsgálja azok tartalmát.
A vizsgálat tárgya lehet például:
- mobiltelefon,
- laptop,
- számítógép,
- külső merevlemez,
- pendrive,
- memóriakártya,
- felhőfiók,
- e-mail-fiók,
- közösségi média fiók,
- üzenetküldő alkalmazás,
- IP-cím,
- router- és hálózati adat.
A szakértői vizsgálat során nemcsak az a kérdés, hogy található-e az eszközön jogellenes tartalom. Legalább ilyen fontos, hogy a tartalom hogyan került oda, mikor került oda, ki használta az eszközt, megnyitották-e a fájlt, továbbították-e, törölték-e, rendszerezték-e, illetve van-e aktív felhasználói magatartásra utaló nyom.
Hash érték, időbélyeg és fájlútvonal
Az informatikai szakértői vizsgálat egyik alapvető kérdése a fájlok pontos azonosítása.
A hash érték a fájl digitális ujjlenyomata. Segítségével megállapítható, hogy két fájl bitre pontosan azonos-e. Ez azért fontos, mert a fájlnév önmagában nem megbízható: átírható, félrevezető lehet, vagy akár automatikusan is létrejöhet. A hash érték viszont a fájl tényleges tartalmához kötődik.
Fontos lehet továbbá:
- a fájl neve,
- a teljes elérési út,
- a fájl mérete,
- a létrehozási idő,
- a módosítási idő,
- az utolsó hozzáférési idő,
- a letöltési előzmény,
- a megnyitási vagy lejátszási nyom,
- a továbbításra utaló adat,
- a törlés vagy helyreállítás ténye.
Nem mindegy az sem, hogy a fájl a felhasználó által látható mappában volt, vagy rejtett rendszerkönyvtárban, cache-ben, thumbnailként, alkalmazásadatként vagy ideiglenes fájlként.
Automatikus letöltés, cache, thumbnail, felhőszinkronizáció
A digitális eszközök működése miatt előfordulhat, hogy egy fájl automatikusan jön létre vagy automatikusan mentődik. Ilyen lehet például:
- böngésző-cache,
- thumbnail,
- üzenetküldő alkalmazás automatikus média-letöltése,
- felhőszinkronizáció,
- biztonsági mentés,
- alkalmazásadat,
- ideiglenes fájl,
- helyreállított törölt állomány.
Ezért minden ügyben külön kell vizsgálni, hogy a terhelt valóban tudott-e a fájl létezéséről, láthatta-e azt, megnyitotta-e, rendszerezte-e, továbbította-e, illetve volt-e bármilyen aktív magatartás, amely a tudatos tartást vagy megszerzést alátámasztja.
IP-cím és felhasználó azonosítása
Sok gyermekpornográfiával kapcsolatos büntetőeljárás IP-címes észlelésből indul. Gyakori, hogy külföldi szolgáltató, közösségi platform vagy hatóság jelzi, hogy egy adott IP-címről jogellenes tartalom letöltése, feltöltése vagy megosztása merült fel.
Az IP-cím azonban önmagában általában nem azonosít egy konkrét személyt. Egy internet-előfizetés mögött több eszköz és több felhasználó is lehet. Ugyanazt a kapcsolatot használhatja laptop, telefon, tablet, okostévé, családtag, vendég, vagy akár jogosulatlanul csatlakozott eszköz is.
Ezért fontos vizsgálni:
- melyik eszköz használta az adott IP-címet,
- van-e router-napló,
- azonosítható-e MAC-cím,
- volt-e Wi-Fi jogosulatlan használat,
- volt-e távoli hozzáférés,
- volt-e malware vagy fiókfeltörés,
- a kérdéses időpontban ki használta ténylegesen az eszközt.
Gyermekpornográfia a bírói gyakorlatban
A gyermekpornográfia ügyekben fontos kérdés a rendbeliség és a halmazat.
A gyermekpornográf felvétel megszerzése vagy tartása esetén önmagában az, hogy több felvétel található az eszközön, nem feltétlenül jelent automatikusan több bűncselekményt. Más megítélés alá eshet azonban, ha a felvételeket az elkövető készíti, átadja, hozzáférhetővé teszi, forgalomba hozza vagy kereskedik azokkal.
A minősített eseteknél jelentősége lehet a felvételeken szereplő személyek számának, életkorának, a felvételek jellegének, valamint annak, hogy a cselekmény pontosan milyen elkövetési magatartással valósult meg.
Mit tehet a védelem ilyen ügyekben?
Gyermekpornográfia miatt indult büntetőeljárásban a védelemnek nemcsak a jogi minősítést, hanem az informatikai bizonyítékokat is részletesen vizsgálnia kell.
Különösen fontos lehet:
- az eszköz lefoglalásának körülménye,
- az adatmentés hitelessége,
- a szakértői vizsgálat módszere,
- a fájlok hash értéke,
- a fájlok elérési útja,
- a létrehozási és hozzáférési időpontok,
- a megnyitás vagy lejátszás ténye,
- a továbbítás vagy megosztás bizonyítottsága,
- az automatikus letöltés lehetősége,
- a távoli hozzáférés vagy fiókfeltörés kizárhatósága,
- az IP-címes adatok személyhez köthetősége.
A védekezés szempontjából döntő lehet annak tisztázása, hogy a hatóság által talált digitális adat valóban személyes, tudatos, büntetőjogilag releváns magatartást bizonyít-e.
Összegzés
A gyermekpornográfia ma már nem csupán arról szól, hogy találtak-e bizonyos fájlokat egy digitális eszközön. Ezekben az ügyekben a jogi és informatikai kérdések szorosan összekapcsolódnak.
Más megítélés alá eshet a megszerzés, a tartás, a készítés, az átadás, a hozzáférhetővé tétel, a forgalomba hozatal vagy a kereskedés. Ugyanígy döntő jelentősége lehet annak is, hogy 18 év alatti, 12 év alatti, vagy sanyargatást, illetve erőszakot ábrázoló felvételről van-e szó.
A védelem feladata ilyen ügyekben az, hogy a jogi minősítés mellett az informatikai bizonyítékokat is részletesen ellenőrizze, és feltárja, hogy a digitális adatok valóban alátámasztják-e a büntetőjogi felelősséget.
Hasznos link: 2/2018. számú BJE határozat a gyermekpornográfiával kapcsolatos kérdésekről
Más cikkem: a pedofilia büntetőjogi megítéléséről
