Dr. Bátki Pál ügyvéd
Kábítószer-kereskedelem
A kábítószer-kereskedelem (korábbi Btk. szerint kábítószerrel visszaélés) az irodám egyik specialitásának számít, mivel nagyon sok ilyen jellegű ügyben jártam el ügyvédként.
Emiatt több cikkben foglalkoztam a témával és többször nyilatkoztban a sajtóban is a kábítószer-kereskedelemről
A kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos cikkeimet az oldal alján találja. Ebben a bejegyzésben a a hatályos Btk.-ban fellelhető egyes §-it ismertetem, illetve hozzáférhetővé teszem a legfontosabb, kábítószerrel kapcsolatos bírói döntéseket, amelyeknek egy része még a régi Btk. alapján került megalkotásra.
Egy nagy ügyvédi siker kábítószer-kereskedelem ügyében
Holland állampolgár ügyfelemet a Fejér Megyei Főügyészség a Btk. 176. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /3/ bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelem bűntette miatt emelt vádat, egy OZORA fesztiválon történt cselekmény miatt. Ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele 5-től 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. Az ügyész az vádiratban ún. mértékes indítványként 5 év fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt abban az esetben, ha a vádlott beismeri a bűnösségét a váddal egyezően és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. A védekezés mozgásterének megértéséhez fontos tudni, hogy ügyfelemet a fesztivál biztonsági őrei tetten érték kábítószer árusítás közben és megtalálták táskájában a jelentős mennyiségűnek minősülő kábítószert.
Nagy ügyvédi sikernek tartom, hogy az ügyészi indítvánnyal szemben elsőfokon a bíróság tárgyalásról lemondás mellett három év börtönben letöltendő szabadságvesztést és jelentős pénzbüntetést szabott ki ügyfelemre. Ez tehát azt jelenti, hogy indítványomra alkalmazta a Btk. általános részében szabályozott általános enyhítő szakaszt, azaz egyel enyhébb büntetési tétel keretei között szabta ki a büntetést. Sőt, a kábítószer-kereskedelemre előírt, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés helyett egyel enyhébb fokozatban, börtönben rendelte el végrehajtani a büntetést. Az ügyész súlyosítást célzó , valamint a védelem pénzbüntetés enyhítése iránt bejelentett fellebbezése miatt az ügy a Győri ítélőtáblán folytatódik. Másik sikeres felfüggesztett szabadságvesztéssel végződő ügyemről itt olvashat.
A kábítószer-kereskedelem alapesete
176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A kábítószer-kereskedelem minősített esete
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében
követik el.
Egy másik sikeres ügy
Egy másik, nemrég jogerőssé vált ügyemben nagy ügyvédi sikerként könyveltem el a végeredményt. Emlékszem, hogy az akkor házi őrizetnek megfelelő bűnügyi felügyeletben lévő ügyfelem korábbi – egyébként nagyon lelkiismeretes – védője keresett meg azzal, hogy mivel az, amivel az ügyfelét gyanúsítják akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntetendő, szeretné az ügyet olyan ügyvédnek átadni, akinek nagy gyakorlata van a kábítószer-kereskedelem terén. Az ügyet átvettem, és reméltem, hogy meg tudok felelni a bizalomnak. A gyanúsítás, és később a vád jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem volt, és az ügyész 8 év szabadságvesztést kért arra az esetre, ha a vádlott a vád szerint beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Ezt ebben az esetben nem volt célszerű megtenni, mivel a vád olyat is tartalmazott, hogy az ügyfelem 18 év alatti személynek is adott kábítószert, holott – mint ahogy arra sikeresen hivatkoztunk – az ügyfelem nem volt tisztában ennek a személynek a korával. Már az elsőfokú eljárásban is számunkra nagyon kedvező ítélet született. Azonban másodfokon az ítélőtábla még tovább ment és a büntetés enyhítésével mindösszesen négy év szabadságvesztést szabott ki a jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés miatt, aminek a büntetési tétele eleve 5-20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. Ráadásul a kötelezően előírt fegyház fokozatot börtönre enyhítették, és úgy rendelkezett a bíróság, hogy nem 2/3, hanem a büntetés ½-ének kitöltését követően feltételesen szabadlábra helyezhető az ügyfelem. Így összesen csak 2 évet kell börtön fokozatban eltölteni, ráadásul megnyílik a reintegrációs őrizet lehetősége, az utolsó 10 hónap vonatkozásában, tehát ezt házi őrizethez hasonló keretek közt otthon töltheti. Tehát ha minden jól megy (értve ez alatt azt, hogy az ügyfelem jó magaviseletet tud tanúsítani a BV-ben) akkor az “életfogytos” cselekményből csak 14 hónapot tölt börtönben.
Kábítószerrel-kereskedelem: akár életfogytiglani
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
A kábítószer-kereskedelem privilegizált esete
(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Látható tehát, hogy a csekély mennyiségű kábítószerre történő elkövetés, mint a kábítószer kereskedelem privilegizált esete csak a kínál illetve az átad elkövetési magatartásokra alkalmaz
Kábítószer-kereskedelem tizennyolc évet be nem töltött személy részére
A Btk. külön szabályokat állít fel a kábítószer-kereskedelem azon eseteivel kapcsolatban ahol a vevői, vagy fogyasztói oldalon tizennyolcadik életévét betöltött személyek szerepelnek:
177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A kábítószer-kereskedelemmel, és a kábítószer birtoklásával kapcsolatos bírói gyakorlat:
5/1998. BJE számú jogegységi határozat
1. A kábítószerrel visszaélés akár azonos, akár különböző elkövetési magatartásait megvalósító részcselekmények természetes egységet alkotnak.
2. Az azonos vagy különböző kábítószereknek a tiszta hatóanyag-tartalom alapulvételével kiszámított részmennyiségeit – amelyekre nézve a kábítószerrel visszaélésnek a természetes egység keretébe tartozó részcselekményeit elkövették – összegezni kell, és a bűncselekmény minősítése (a csekély vagy jelentős mennyiség megállapítása) szempontjából az összmennyiség az irányadó.
1/2007. BJE. számú határozat
Kábítószerrel visszaélés megvalósulásakor természetes egységet csak az azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások képeznek.
E bűncselekmény tekintetében nem azonos, hanem külön-külön törvényi tényállás: a Büntető Törvénykönyv 282.§-a, 282/A.§-a, 282/B.§ (1) bekezdése, 282/B.§ (2) bekezdése, 282/C.§ (1) bekezdése, 282/C.§ (2) bekezdése.
A kábítószer mennyiségek tiszta hatóanyagának összeszámítására csak e hat tényállás szerinti elkövetéseken belül van lehetőség.
Az említett hat tényállás elkövetéseinek találkozásakor és azok egy eljárásban történő elbírálásakor bűnhalmazat valósul meg, ezért ezekben az esetekben nincs helye a kábítószerek tiszta hatóanyag-mennyiségei összeszámításának.
II. A megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés megvalósulásának és befejezettségének megállapíthatósága szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a megszerzett kábítószer-mennyiségeknek később mi lett a sorsa.
III. A forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés kísérletének megállapíthatóságához – a BK. 155. számú állásfoglalás II/5/a) részében kifejtettekre is figyelemmel – a BH 2002/299. számú eseti döntés tartalmaz iránymutató szempontokat a gyakorlat számára e bűncselekmények befejezettségének és kísérletének elhatárolását illetően is.
IV. A kereskedéssel elkövetés tényállásszerűségének értelmezéséhez – megőrizve a BK. 155. számú állásfoglalás II/5/b. pontjának elvi tartalmát – a BH 1999/101. számú eseti döntés ad iránymutató szempontokat.
Ezekben elvi éllel kifejtettek szerint a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Adás-vételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény.
A kereskedéssel elkövetési fordulatnak – eltérően a forgalomba hozataltól – a kísérleti stádiuma általában kizárt.
57. BK vélemény a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása miatti büntetőjogi felelősségről
I. 1. A kábítószerek és kábító hatású anyagok fogyasztásából eredő bódult állapotok olyan, a szokványos részegséghez hasonló állapotok, amelyek a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 18. §-a értelmében nem zárják ki, illetve nem korlátozzák az elkövető büntetőjogi felelősségét.
2. A kábítószer sajátos hatása, az ún. kábítószer-függőség csak akkor vezethet az elkövető beszámítási képességének korlátozására vagy kizárására (Btk. 17. §), ha betegség szintjét elérő személyiségzavart, illetve elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz.
3. A kábítószerhez való hozzájutás hiányában jelentkező megvonásos tünetek, amennyiben elérik az elmebetegség szintjét, kizárhatják vagy korlátozhatják az elkövető beszámítási képességét.
II. 1. A kábítószer fogyasztása alatt értendő az elkövető (a fogyasztó, kábítószer-használó) minden olyan magatartása, aminek közvetlen következménye, hogy a kábítószer a szervezetébe jut.
A kábítószer fogyasztója a kábítószer birtoklásának bűncselekményét akkor is elköveti, ha nem maga termesztette, állította elő vagy tartotta a kábítószert, hanem mástól, a saját használatára szerezte meg.
2. A kábítószer „termesztése” olyan növény termesztését jelenti, amely, illetve amelynek a részei szerepelnek a kábítószerek jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül kábítószerként felhasználhatók.
3. A kábítószer előállításának olyan műveletek tekinthetők, amelyek közvetlen eredménye a kábítószer.
4. Kábítószert kínál, aki mást kábítószer átvételére eredménytelenül felhív; kábítószert átad, aki azt más személy birtokába adja.
5. a) Kábítószert forgalomba hoz az, aki azt – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – több személy részére juttatja.
b) Kábítószerrel kereskedik, aki haszonszerzésre törekedve közreműködik a kábítószer forgalmazásában.
III. A Btk. 180. §-a szerinti büntethetőséget megszüntető ok nem alkalmazható annak a javára, aki a kábítószert más részére is termeszti stb., azt másnak kínálja vagy átadja, illetve azt forgalomba hozza, azzal kereskedik.
Más kábítószerrel kapcsolatos cikkeim:
Ügyvédi nyilatkozat a Sziget-fesztiválon elfogott kábítószer-kereskedők ügyéről
Kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogi változások – ügyvédi szemmel
Kedvező ítélet kábítószer-kereskedelem ügyben: felfüggesztett szabadságvesztés