Büntetőjogi cikkek ügyvéd, illetve a védőügyvéd szemével.

A bizonyítás

Szabad bizonyítás elve A magyar bünteteljárásban a szabad bizonyítási rendszer érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a törvény nem határozza meg, hogy az egyes bizonyítékoknak milyen bizonyító erejük van. (Szemben például az “unus testis nullus testis” azaz egy tanú nem tanú római eredetű jogelvvel). A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás…

Tovább

Előzetes letartóztatás

Az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem egy olyan kényszerintézkedés, aminek az a funkciója, hogy biztosítsa a terhelt jelenlétét az eljárs során, illetve megakadályozza, hogy a terhelt befolyásolja a tanúkat vagy megsemmisítse a bizonyítékokat. Büntetőeljárásjogunk folyamatosan teremti meg azokat a intézményeket amelyek lehetővé teszik, hogy a lehető legszűkebben kerüljön sor erre a súlyos szabadságelvonó kényzerintézkedésre,…

Tovább

Bűncselekmények

Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: “Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §) A büntető ítélkezés legfontosabb mozzanata az ún.…

Tovább

A sértett jogai

Korábban a büntetőeljárás kizárólag a vádlott és az állami büntetőhatalmi igényt képviselő hatóságok közötti eljárás volt, abban a sértett csak mint tanú vehetett részt. A sértetti jogok kiszélesedésének több vonulata van. Egyrészt a sértettnek megvannak azok a jogai, amivel tájékozódhat az eljárás menete felől (jelenlét, iratbetekintés), és adott esetben befolyásolhatja azt (indítványtételi jog). Fontos emellett,…

Tovább

A terhelt jogai

A büntetőeljárásban átfogóan terheltnek nevezik azt akinek felelőssége az eljárás tárgyát képezi. A nyomozás során a gyanúsított, a vádemelést követően a vádlott kifejezést használja a törvény. A terheltnek joga van ahhoz, hogy vallomást tegyen, és ily módon védekezzen az ellene felhozott vádakkal szemben, ugyanakkor dönthet úgy is, hogy megtagadja a vallomástételt, vagy akár külön-külön egyes…

Tovább

A védőügyvéd feladata

A büntetőeljárási törvény szóhasználata szerint a védő a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot köteles felhasználni, felvilágosítani a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről és a jogairól, szorgalmazhatja, hogy a nyomozóhatóság szerezze be a mentő bizonyítékokat, vagy azokat amik védence felelősségét legalábbis enyhítik. A védő emellett maga is gyűjthet adatokat és bizonyítékokat, a törvények…

Tovább

A büntetőjogról

Súlyos szankciók és kényszerintézkedések Az összes jogág közül a büntetőjog az, amelyben az eljárás alanyait a legsúlyosabb szankciók fenyegetik. A terhelteknek gyakran már a jogerős ítélet meghozatala előtt szabadságkorlátozó intézkedésekkel kell szembenézniük, vagyonuk egy része lefoglalásra, illetve zár alá kerülhet. A “büntetős” ügyvéd: védőügyvéd A büntetőeljárási törvény egyes súlyos bűncselekmények gyanúja esetén, vagy más okból…

Tovább