A Nemzetközi Büntetőbíróság, vagyis az ICC és Magyarország viszonya az elmúlt időszakban a magyar és nemzetközi közélet egyik kiemelt jogi-politikai kérdésévé vált. A sajtó több alkalommal is szakértőként kérdezett a Nemzetközi Büntetőbíróság működéséről, Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeiről, valamint arról, hogy egy ICC által körözött személy magyarországi látogatása milyen jogi következményeket vethet fel.
A téma különös aktualitását az adja, hogy a Magyar Közlöny 2026. május 22-i számában megjelent kormányhatározatok alapján a Kormány visszavonja a Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépésre irányuló korábbi döntést, és előkészíti a kilépésről rendelkező 2025. évi XXX. törvény hatályon kívül helyezését. A Magyar Közlöny hivatalos oldalán a 2026. május 22-i közlöny külön lapszámként szerepel. (Magyar Közlöny)
A döntés jogi értelemben azért jelentős, mert Magyarország ezzel ismét egyértelműen a Nemzetközi Büntetőbíróság rendszerén belül kíván maradni. A Római Statútum szerint a részes államok kötelesek együttműködni a Bírósággal a hatáskörébe tartozó bűncselekmények kivizsgálása és üldözése során. (legal.un.org) Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy ha az ICC elfogatóparancsot bocsát ki egy személy ellen, a részes államoknak főszabály szerint teljesíteniük kell az elfogásra és átadásra irányuló megkereséseket.
Az Economix-nek adott szakértői véleményem központi üzenete az, hogy fordulatot vett Magyarország viszonya a Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Ez jogi és politikai értelemben is jelentős.
A döntés üzenete világos: az új kormány a nemzetközi jog és a jogállami kötelezettségek teljesítése mellett teszi le a voksát, szemben azzal a korábbi politikai iránnyal, amely rendszeresen megkérdőjelezte a nemzetközi és európai jog kötelező erejét.
A teljes cikk itt olvasható: https://www.economx.hu/belfold/2026/05/28/nemzetkozi-buntetobirosag-romai-statutum-jogallam-batki-pal-szakjogasz/
Más büntetőjogi cikkeimet itt olvashatja: https://batki.info/buntetojogi-blog/
