Magyarországon a gazdasági bűncselekmények a rendszerváltást követően – a gazdasági élet átszerveződése miatt – egyre gyakoribbá váltak.
A mindennapi életben az emberek a gazdasági bűnözést a gazdasági élet szereplőinek olyan jogellenes vagy erkölcstelen magatartásával azonosítják, amelynek következtében azok anyagi előnyre tehetnek szert.
A gazdasági bűnözés kriminológiai fogalma
Kriminológiai értelemben gazdasági bűnözésnek azt a gazdálkodás menetében megvalósuló, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó bűnözési formát kell tekinteni, amely alkalmas arra, hogy az esetleges egyéni érdekek sérelmén túlmenően elsősorban és jellemzően a gazdálkodás rendjét, a gazdálkodási kötelezettségeket, a tisztességes és törvényes gazdálkodás kereteit sértse vagy veszélyeztesse. Történjen ez akár az elkövetés módjára (gyakran a gazdálkodás legális formáinak felhasználásával, és az azokkal való visszaélés révén sérülnek a gazdasági érdekek), akár eredményére tekintettel.
A gazdasági bűnözés büntetőjogi fogalma
Büntetőjogi értelemben a gazdasági bűnözés fogalma alatt az 1978. évi IV. törvény (Btk.) XVII. fejezetében meghatározott bűncselekményeket kell érteni, melyeket a törvény három cím alá sorol. Ezek a következők: gazdálkodással kapcsolatos bűncselekmények- (például: számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, a fogyasztó megtévesztése, piramisjáték szervezése, árdrágítás, pénzmosás), pénz- és bélyeghamisítás- és végül a pénzügyi bűncselekmények (például: költségvetési csalás, jövedékkel visszaélés elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés) kategóriája.
A gazdasági bűncselekmények elhatárolása a vagyon elleni bűncselekményektől
Mint ahogy az előzőekben láthattuk a gazdasági bűncselekményekről szélesebb képet a kriminológiai meghatározás alapján kaphatunk, amely szerint a gazdasági élettel összefüggő vagyon elleni bűncselekmények (emellett a korrupciós bűncselekmények és a környezetszennyezéssel kapcsolatos bűncselekmények) is a gazdasági bűnözés fogalma alá tartoznak. Büntetőjogilag viszont szűkebb a csoportosítás, hiszen a hatályos Btk. a vagyon elleni bűncselekményeket a XVIII. fejezetben – 20 bűncselekmény törvényi tényállásával – önállóan, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekményektől elkülönülten szabályozza.
A gazdasági bűncselekmények között a költségvetési csalás (korábban adócsalás) fordul elő a leggyakrabban, erre a linkre kattintva naprakész információkat olvashat erről. Ezen kívül a pénzmosás is a gazdaági bűncselekmények közé sorolható, amiről szintén olvashat a weblapomon
A gazdasági bűncselekményekről szóló cikk (Fodor Balázs Gábortól) érdekességként kiemeli, hogy gazdasági bűncselekményeken belül a költségvetési csalások száma és összesített elkövetési értéke is csökken „Az eredmények egyik fő oka valóban az, hogy az adóhatóság mára óriási adatvagyonnal rendelkezik (Big Data), melyek forrásai részben a fent már említett online pénztárgépek, az online számla rendszer, továbbá a foglalkoztatási adatok, a saját adatok (ellenőrzések korábbi adatai, számított kockázati mutatók, adózók adóügyi jellemzői), egyéb adatok (cégbíróságoktól, kormányhivataloktól, nemzetközi információcsere ingatlan, nyugdíj vagy osztalék terén). Az óriási adatvagyon alapján az adóhatóságnál az elmúlt időszakban már az adózók modellezése zajlik, valamint viselkedésszimuláció, predikció és hálózatelemzés.” – ez vitathatatlanul érdekes összefüggés, akár tudományos szemszögből, akár adózói tájékoztatásként olvassuk a cikket.
A többi büntetőjogi cikkemet itt olvashatja
