A fiatalkorúak mentesülése a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól A hatályos büntetőjogi szabályozás szerint nincs külön, a fiatalkorúakra vonatkozó törvényünk. A rájuk vonatkozó speciális szabályokat a Btk. 107-121. §-ai foglalják össze. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól több módon is lehet mentesülni. A Btk. 121. §-a a törvény általi mentesülést, illetve a bírósághoz benyújtott kérelem…
Meghívást kaptam az ATV reggeli műsorába, ahol Farkasházy Réka műsorvezető a csepeli hajléktalangyilkosság büntetőjogi vonatkozásairól kérdezett. Arról, hogy lehetséges-e egy ilyen ügyben vádalkut kötni, illetve tehetnek -e valamit a hatóságok az uzsora-bűncselekmények ellen. Az üggyel kapcsolatban elmondtam, hogy a törvény kizárja, hogy a hatóság vádalkut, helyesebben nyomozati alkut kössön olyan gyanúsítottal, akinek a terhére emberélet…
A jelenleg (2011-ben) hatályos Btk. szerint az adócsalás, illetve a munkáltatással összefüggő adócsalás kapcsán bizonyos esetekben büntethetőséget megszüntető, tehát a büntetőjogi felelősség alól mentesítő ok az, ha az adótartozás a vádirat benyújtásáig befizetésre kerül. A Btk. 310. § és 310/A. §-ai szerint az adótartozás befizetése a kisebb értékre elkövetett adócsalás esetén jelenthet büntetőjogi mentesülést. Ezzel…
A büntetőjogban, büntetőügyekben egyre erősebb követelmény, hogy az ügydöntő határozatok minél gyorsabban megszülessenek, és jogerőre emelkedjenek. A büntetőjog dogmatikájában ezt a büntetés “időszerőségének” nevezik. Természetesen ha valakit felmentenek, akkor is fontos, hogy erre minél hamarabb kerüljön sor. A büntető-eljárásjogban a tárgyalás mellőzése egy olyan intézmény, amellyel bizonyos ügyeket gyorsan le lehet zárni, és nem kell…
A vesztegetés a közélet tisztasága elleni bűncselekmények közé tartozik. Mivel olyan cselekményről van szó, ahol a résztvevők között teljes egyetértés és érdekegység van, így a vesztegetés hagyományosan nehezen felderíthető, magas látenciájú bűncselekmény. A vesztegetések felderítését ugyanakkor segíti, hogy büntetlenséget kap az a fél aki a vesztegetést feltárja, azelőtt, hogy az a hatóság tudomására jutna. (Ezt…
Bűnügyi jogsegély A Hír Tv Híradójának megkeresésére tájékoztatást adtam bűnügyi jogsegélyek jogi hátteréről és gyakorlatáról. A kérdések a bűnügyi jogsegélyek fajtáira és azok lefolytatásaira irányultak, és a téma aktualitását a MOL Zrt.-vel kapcsolatos horvát büntetőeljárás adta, illetve az a hír ami szerint a horvát ügyészség jogsegélykérelmet terjesztett elő a magyar Legfőbb Ügyész felé. Válaszomban kitértem…
A 2011. március 1-vel hatályba lépő büntetőeljárási gyorsítócsomag legvitatottabb új rendelkezése a védőügyvéd helyettesítésére, helyettes védőre vonatkozó rendelkezései. A törvény-módosítás nem titkolja, hogy egyes ügyvédek rosszhiszemű, eljárást elhúzására irányuló pervitelét kívánja szankcionálni. Az ügyvédi kamara számtalan helyen, okosan és de sajnos végül csak kis részben eredményesen tudta felhívni a figyelmet arra, hogy nem támasztható alá…
A bűncselekmények áldozatai, sértettjei kártérítést követelhetnek az elkövetőtől. Ehhez a kártérítési igényükhöz, a perlés költségeihez a jogalkotó költségkedvezményeket biztosít. A kedvezmény mértéke, köre attól függ, hogy olyan bűncselekményről van-e szó, amellyel az elkövető a sértett személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt, vagy egyéb bűncselekményről (esetleg szabálysértésről) A személy életében, testi épségében vagy egészségében…
Ebben a cikkben a büntetőeljárási törvény 2011. március 1-én hatályba lépő – a büntető tárgyalások gyorsítását célzó – változásaival foglalkozom tovább. A törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy az ügyész már a vádiratban jelezze, mely tanúk azok akiknek a személyes megjelenése nem indokolt a tárgyaláson. A módosítás nem forradalmi, eddig lehetőség volt rá, kivételes esetben,…
A büntetőeljárási “gyorsítócsomag” 2011. március 1-vel vel sok fontos változás lépett hatályba a büntetőeljárási törvényben. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek kedvezőek lennének a jogállamiságra nézve, azt viszont le lehet szögezni, hogy a változások mind a terheltek, mind védőügyvédjeik jogait és védekezési lehetőségeit korlátozzák. A változások jogalkotói indoka az eljárás gyorsítása volt. Számtalan megalapozott kritika fogalmazódott…
