Közlekedési büntetőjog: lehet-e a KRESZ általános veszélyeztetési tilalmára büntetőjogi felelősséget alapozni?

Büntetőjog

A KRESZ 3 § (1) bek. c.) pontja szerint mindenki köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Ez a KRESZ bevezető rendelkezései között található szabály különös jelentőséggel bírt és bír a közlekedési büntetőjogi ítélkezésben. Ez ugyanis egy általánosan megfogalmazott szabály, szemben a KRESZ szabályok többségét…

Büntetőeljárás – a polgári jogi igény és a súlyosítási tilalom – egy védőügyvéd dilemmája

Büntetőjog

Egy konkrét ügyem kapcsán szembesültem egy büntető eljárásjogi dilemmával: vajon a súlyosítási tilalomba ütközik-e ha az elsőfokú büntetőbíróság a polgári jogi igényt nem ítéli meg (akár azért mert elutasítja, más törvényes útra tereli, vagy be nem nyújottnak tekinti) az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul veszi, csak a vádlott és védőügyvédje fellebbez, és a másodfokú bíróság…

Legal possibilities to fight against the execution of European Arrest Warrants in Hungary

Büntetőjog, Nemzetközi jog

This article is to provide basic information about the execution of European Arrest Warrants (EAW) in Hungary . For the sake of easy understanding the legal provisions are a slightly  simplified so it must be stressed that in order to get  adequate and precise advise you should consult a counsel or the original text of the relevant act. It is a…

Az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása

Büntetőjog, Nemzetközi jog

Ismeretes, hogy az európai elfogatóparancs a hagyományos kiadatáshoz képest szűkebb védekezési lehetőségeket enged meg. Az európai elfogatóparancs végrehajtását a magyar hatóság állampolgársági vagy politikai alapon nem tagadhatja meg. Azonban meg kell tagadnia a magyar bíróságnak az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha – a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető, – az elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény nem…

Határidők az európai elfogatóparanccsal kapcsolatban

Büntetőjog, Nemzetközi jog

Azzal akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, és Magyarországon őrizetbe veszik 72 órán belül a Fővárosi Törvényszék elé kell állítani. Ha a kiadni kért személy tárgaláson beleegyezik az egyszerűsített átadásba, úgy a beleegyezés kinyilvánítását követő tíz napon belül jogerős határozatot kell hozni az átadásról. Amennyiben az egyszerűsített eljárásba a keresett személy nem egyezik bele, úgy a…

Ahol az új büntető törvénykönyv enyhítést hoz: a feles kedvezmény

Büntetőjog

A feles kedvezmény „Feles kedvezménynek” nevezte el köznyelv a Btk. pár éve hatályba lépett új intézményét, ami szerint különös méltánylást érdemlő esetben az elítélt a szabadságvesztés-büntetés fele részérének kitöltése után feltételesen szabadlábra helyezhető volt. A feltételes szabadlábra helyezés feltétele természetesen a „jó magaviselet”, amit szabatosan megfogalmazva az elítéltnek a büntetés-végrehajtás alatti kifogástalan magatartását, és a…

Elzárás a büntetőjogban. Jó vagy rossz?

Büntetőjog

A 2013. július 1-én hatályba lépő új Btk. egy új büntetési nemet hozott be a büntetőjogba, az elzárást. Ez a büntetés nem teljesen új, mivel az ehhez hasonló szankció a szabálysértési jogban már létezett. Az elzárással kapcsolatban megoszlik a büntetőjogászok álláspontja, van aki a bíró büntetéskiszabási, cselekvési lehetőségének üdvözlendő kiszélesedését, és vannak akik felesleges szigorítást…

Büntetőjog – mi a különbség a büntetés és az intézkedés között?

Büntetőjog

Hagyományosan a büntetőjogi szankciókat két csoportba sorolhatjuk: vannak büntetések és intézkedések. Mivel mindkettő szankció, értelemszerűen közös bennük, hogy joghátrányt foglalnak magukban. A jelenleg hatályos Btk. szerint fő büntetések: a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények…