A szlovák közszolgálati rádió magyar nyelvű műsora keresett meg Malina Hedvig elleni büntetőeljárás Magyarországra történő átadása kapcsán. Az interjú a fenti hangsávra kattintva hallható, alább pedig annak leirata olvasható:
Riporter: Hivatalosan is átvette Magyarország a 2006 ban megvert majd hamis tanúzással megvádolt szlovák diáklány, az időközben magyar állampolgárrá lett Zsák Malina Hedvig ügyét Szlovákiából. Ez jelent meg az Igazságügyi Minisztérium megerősítésére hivatkozva még pénteken az egyik ország a szlovák napilapban. Dr bátki Pál ügyvéd, büntetőjogászt köszönthetem a telefon vonal túlsó végén. Bárándy Péter ügyvéd úr azzal ajánlotta önt hogy a hasonló ügyeknek, befogadott ügyeknek a nagy kedvelője szakértője. Tényleg így van? Miért van ez így?
Dr. Bátki Pál: Általában az országok közötti bűnügyi együttműködés jogi kereteit ismerem. Ez azért van, mert a pályám során korábban dolgoztam egy ideig a Magyar Igazságügyi Minisztériumban, és ott jó rálátásom lett ezekre a nemzetközi ügyek intézésére aminek megvannak a sajátos nemzetközi jogi szabályai.
Ugye magát a Zsák Malina Hedvig ügyet boncolgatni még talán korai lenne hiszen a döntés az csak a múlt hétvégén született meg hivatalosan. Ugyanakkor mit lehet általánosan mondani a hasonló ügyekről? Magyarán a büntető perrendtartás, a büntető eljárásjog az mit mond? Mit jelent a befogadás fogalma? Mi történik a következőkben?
Tulajdonképpen az, történik hogy ezután a procedúra után ez az ügy úgy fog működni mint egy magyar ügy. Tehát ha úgy tetszik, a befogadást követően ez egy magyar ügy lesz . Magyarországon pedig úgy történik az eljárás, hogy az ügyész nyomozást végez, vagy nyomozást végeztet a rendőrséggel. És amikor összeáll a kép, amikor elegendő bizonyítékot talál az üggyel kapcsolatban, akkor eldönti hogy megszünteti az eljárást, vagy saját maga alkalmaz valamilyen szankciót, amit jónak lát. Vagy pedig vádat emel a bíróság előtt és egy bíróság üzleti kezdetét.
A Zsák Malina Hedvig ügy Szlovákiában hosszú éveken keresztül húzódott. Gyűltek az iratok, feltételezhetően több száz, megkockáztatom, hogy többezer oldalnyi nyomozati anyag, mindenféle egyéb dokumentum született…
Én úgy tudom, hogy 5000 oldalnyi anyagról van szó. Én tegnap amikor újságcikkeket olvastam, akkor láttam, hogy ennyit kellett magyarra fordítani
Ez mit jelent az ügyészség számára? Meglehetősen hosszú idő mire átrágja magát. Pláne hogy idegen nyelven születtek meg ezek az iratok, szlovákia nyelvűek. Ezeket le kell fordítani?
Én úgy tudom, hogy ez már megtörtént, mert az ügyészség már látta ezeket az iratokat és ez alapján döntöttek úgy hogy átveszik az ügyet. Tehát most maguknak az iratoknak az a átadás történik. De én úgy tudom hogy a másolatokat már megkapták korábban, és azoknak a birtokában hozták a döntést hogy ők hajlandóak átvenni a az ügyet. Az ugyanis nem volt számukra kötelező.
Az eljárásjog kimondja azt, hogy az ügyészségnek mennyi idő alatt kell döntenie arról hogy vádat emel-e vagy sem?
Igen vannak erre vonatkozó szabályok, bár elég tágak. Az első kérdés az az elévülési idő, a bűncselekmény elévülési ideje. Nyilvánvaló, hogy az elévülési időn belül kell vádat emelni, hiszen azon túl nem lehet, mert akkor megszűnik a büntethetőség. Ezen belül elég kevés szabály találunk. A legfontosabb az, hogy a konkrét személy gyanúsítottként való kihallgatását követően, tehát onnantól kezdve hogy az ügynek ő lesz a gyanúsítottja, két évig tarthat a nyomozás.
Ez a két év honnan számolandó, a mostani kihallgatásától, vagy a mostani kihallgatásától?
Ez jó kérdés, mert ugye itt a szlovák rendőrség hallgatja ki, nem pedig a magyar rendőrség. Itt egyértelmű szabályt nem találunk . Van érv ami azt mondja, hogy onnantól számít ez az idő, amikor a szlovák rendőrség kihallgatta és közölte vele hogy eljárás folyik vele szemben, akkor onnantól kezdve számítson ez a két év. Csak azt gondolom hogy talán az az idő már letelt. Végül is hogy ha az ügyészség azt mondja, hogy onnantól számolja, akkor viszont a nyomozást be kell fejezni, mivel hogy eltelt a két év. Akkor további nyomozati cselekmények nélkül haladéktalanul vádat kell emelni, hogy ha ez a terve az ügyészségnek.
Az elévülési idő más hasonló ügyekben, tehát a hamis tanúzás esetében mennyi?
Nálunk Magyarországon az elévülési idő, az nem abszolút elévülési idő. Az elévülési idő relatív elévülési idő, ami azt jelenti hogy a bizonyos cselekmények félbeszakítják. Ilyen cselekmények az érdemi eljárási cselekmények a nyomozó hatóság vagy a vádhatóság részéről, ami félbeszakítják ezt az elévülési időt, és újra kezdődik. Mint amikor meg fordítják a homokórát. Magyarországon nincsen abszolút elévülési idő. Hogyha az illetőt behívják a rendőrségre kihallgatni, vagy vádat emelnek az ügyben, vagy éppen egy idézést küldenek ki részére, ezek mind megszakítják az elévülési időt. Olyan cselekményekről van szó amik azt mutatják hogy a hogy a hatóság igenis foglalkozik az üggyel és érvényesíteni kívánja a büntető igényt. Magyarországon nincsen abszolút elévülési idő.
Hivatalosan is átvette Magyarországnak a 2006-ban megvert majd hamis tanúzással is megvádolt diáklány, az Időközben magyar állampolgárságot elnyert Malina Hedvig ügyét. Dr Bátki Pál ügyvéddel büntetőjogásszal beszélgettünk.