Büntetőeljárás – a polgári jogi igény és a súlyosítási tilalom – egy védőügyvéd dilemmája

Egy konkrét ügyem kapcsán szembesültem egy büntető eljárásjogi dilemmával: vajon a súlyosítási tilalomba ütközik-e ha az elsőfokú büntetőbíróság a polgári jogi igényt nem ítéli meg (akár azért mert elutasítja, más törvényes útra tereli, vagy be nem nyújottnak tekinti) az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul veszi, csak a vádlott és védőügyvédje fellebbez, és a másodfokú bíróság…

Legal possibilities to fight against the execution of European Arrest Warrants in Hungary

This article is to provide basic information about the execution of European Arrest Warrants (EAW) in Hungary . For the sake of easy understanding the legal provisions are a slightly  simplified so it must be stressed that in order to get  adequate and precise advise you should consult a counsel or the original text of the relevant act. It is a…

Ahol az új büntető törvénykönyv enyhítést hoz: a feles kedvezmény

A feles kedvezmény „Feles kedvezménynek” nevezte el köznyelv a Btk. pár éve hatályba lépett új intézményét, ami szerint különös méltánylást érdemlő esetben az elítélt a szabadságvesztés-büntetés fele részérének kitöltése után feltételesen szabadlábra helyezhető volt. A feltételes szabadlábra helyezés feltétele természetesen a „jó magaviselet”, amit szabatosan megfogalmazva az elítéltnek a büntetés-végrehajtás alatti kifogástalan magatartását, és a…

Elzárás a büntetőjogban. Jó vagy rossz?

A 2013. július 1-én hatályba lépő új Btk. egy új büntetési nemet hozott be a büntetőjogba, az elzárást. Ez a büntetés nem teljesen új, mivel az ehhez hasonló szankció a szabálysértési jogban már létezett. Az elzárással kapcsolatban megoszlik a büntetőjogászok álláspontja, van aki a bíró büntetéskiszabási, cselekvési lehetőségének üdvözlendő kiszélesedését, és vannak akik felesleges szigorítást…

Büntetőjog – mi a különbség a büntetés és az intézkedés között?

Hagyományosan a büntetőjogi szankciókat két csoportba sorolhatjuk: vannak büntetések és intézkedések. Mivel mindkettő szankció, értelemszerűen közös bennük, hogy joghátrányt foglalnak magukban. A jelenleg hatályos Btk. szerint fő büntetések: a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények…

Az új Btk. által hozott változások: a büntető törvény hatálya

A büntetőjoggal kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen körülmények és ki által elkövetett cselekmény tartozik a Büntető Törvénykönyv hatálya alá. Ezt a kérdést szakkifejezéssel a büntető törvény hatályának hívjuk. Ebben a kérdésben változást hoz a 2013. júliusában hatályba lépett új Btk. (Büntető Törvénykönyv). Eddig ugyanis a Btk. hatálya csak a belföldön bárki (magyar…

Új Btk. – bűncselekményi értékhatár változások

Az új Büntető Törvénykönyv értékhatárai Az új Btk. időbeli hatálya: a terheltre kedvezőbbet kell figyelembe venni Az új Büntető Törvénykönyv (Btk.,2012. évi C. törvény) 2013. július 1-én lépett hatályba. Azonban a törvény alkalmazására sok esetben csak később fog sor kerülni, mivel fő szabályként a cselekmény elkövetésekor hatályos szabályok alapján kell elbírálni. Ez alól a szabály…

Alkotmányjogi panasz – kötelező ügyvédi képviselet

Alkotmányjogi panasz benyújtására elsősorban akkor van lehetőség, ha az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogát a bírósági döntéshozatal során sértették meg. Azonban az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdés felmerülte esetén fogadja be és bírálja el. A fenti szabályok az ún. “valódi alkotmányjogi panaszra” igazak, amit…