A vagyonelkobzás fogalma és célja
A vagyonelkobzás olyan büntetőjogi intézkedés, amelynek célja a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon elvonása az állam javára. Nem büntetésről (pénzbüntetésről) van szó, hanem arról az elvről, hogy bűncselekmény elkövetése útján senki se gazdagodjon. Vissza kell állítani a bűncselekmény elkövetése előtti vagyoni viszonyokat.
Legfőbb cél: a sértett vagyoni kárának helyrehozatala
A 69/2008 BK vélemény leszögezi, hogy a vagyonelkobzás alkalmazása, illetve mértéke nem veszélyeztetheti vagy korlátozhatja a sértett vagyoni kárának gyors és – lehetőség szerinti – teljes megtérítését. Egyértelműen, hogy a sértett kárának jóvátételéhez nagyobb érdek fűződik, mint a vagyonelkobzás elrendeléséhez. Ennek megfelelően a büntetőeljárás eredményeként – amennyire lehetséges – helyre kell állítani az elkövető és a sértett korábbi, a bűncselekmény elkövetése előtt vagyoni helyzetét.
Vagyonelkobzás és polgári jogi igény
A fentieknek megfelelően nem rendelhető el vagyonelkobzás arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál. Ha a bíróság a sértett polgári jogi igénynek helyt ad, annak összegével a vagyonelkobzás mértékét csökkenti. Amennyiben azonban a megítélt polgári jogi igény mértékét a vagyonelkobzás alá eső vagyon mértéke meghaladja, a különbözetre vagyonelkobzást kell elrendelni. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre, ha a sértett bűncselekménnyel okozott kára közvetítői eljárás keretében, vagy akár azon kívül megtérítésre került.
Vagyonelkobzás több elkövető esetén
Ha a bűncselekményt többen követték el, külön kell vizsgálni minden egyes elkövetőnél, hogy vele szemben helye van-e vagyonelkobzás elrendelésének és milyen mértékben. A törvény nem teszi lehetővé, hogy ugyanarra a vagyonra (vagyonrészre, vagyontárgyra, pénzösszegre) több elkövetővel szemben egyetemlegesen rendeljenek el vagyonelkobzást, illetve az egyik elkövető egyetemlegesen feleljen a másik elkövető vagyonelkobzással elvont vagyonáért.
Speciális esetek bizonyos bűncselekmények esetén
Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele, a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetésének, az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett embercsempészés elkövetésének ideje alatt szerzett.
Ezen túlmenően még az elkövetőnek a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyona is vagyonelkobzás alá esik egy sor más bűncselekmény (pl.: kábítószerrel kereskedelem, kábítószer termesztése, emberkereskedelem, prostitúció elősegítése gyermekpornográfia, vesztegetés, az embercsempészés, a zsarolás legalább különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, csalás, költségvetési csalás, pénzmosás) esetén ha a vagyona, vagy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.
Nem rendelhető el természetesen vagyonelkobzás, ha az elkövető bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik
Más vagyona
Fontos tudni, hogy vagyonelkobzást nem csak a vádlott vagyonára rendelhető el. Ha a bűncselekménnyel más gazdagodott (például az elkövető a gyermekének vett házat a bizonyíthatóan kábítószer-kereskedelemből származó pénzből), akkor a vagyonelkobzást erre is el lehet rendelni.
Kábítószer-kereskedelemből származó vagyon
Az 1/2008. BJE számú büntető jogegységi határozat szerint a kábítószer esetén a kábítószer értékesítésével összefüggő vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre. Azt a bűncselekménnyel összefüggő teljes vagyonra el kell rendelni, függetlenül a kábítószer megszerzésére fordított vagyon mértékétől, illetve attól, hogy a kábítószer értékesítése az elkövető számára nyereséges vagy veszteséges volt-e; a vagyonelkobzás mértéke nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével összefüggő kiadásokkal
A zár alá vétel
A vagyonelkobzást biztosítja kényszerintézkedésként a zár alá vétel. Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhető el.
Fontos: a vagyonelkobzást kötelező elrendelni, ha feltételei fennállnak. Ezt a másodfokú bíróság még akkor is elrendelheti, ha fennáll a súlyosítási tilalom, mivel nem büntetésről, hanem intézkedésről van szó. Erről szóló cikkemet itt olvashatja.
