A bűnszervezet fogalma a magyar büntetőjogban 1997 óta ismeretes. A meghatározása azóta is többszöri, nagy átalakuláson ment át. Ennek oka az, hogy egy bűncselekmény bűnszervezetben elkövetésének megállapításához a büntetőjog rendkívül súlyos jogkövetkezményeket kapcsol.
Súlyosabb büntetőjogi következmények
- a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik
- A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel
- a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb időtartama nem húsz év hanem huszonöt év
- a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből ki van zárva az elkövető
- bűnszervezet esetén kizárt a közvetítői eljárás keretében alkalmazott tevékeny megbánás
- szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata a legtöbb esetben fegyház
- végleges hatályú foglalkozástól eltiltás alól nem mentesíthető az elítélt akkor sem, ha arra időközben érdemessé vált volna
- kizárt a jóvátételi munka és a próbára bocsátás lehetősége
- vélelmezni kell, hogy a vagyonelkobzás alá esik az a vagyon amit az elkövető a bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett. Tehát bűnszervezet esetén megfordul a bizonyítási teher, és a vádlottnak kell bizonyítani, hogy nem bűnös módon tett szert a vagyonára.
Bűnszervezet, mint önálló bűncselekmény
A bűnszervezetben való részvételhez nemcsak súlyosabb büntetőjogi következmények fűződnek. Ez önálló bűncselekménynek is minősül.
A fentiek ismeretében nem csoda, ha a védőügyvédek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a bíróságok ne állapítsák meg a bűnszervezetben történő elkövetést.
A bűnszervezet büntetőjogi fogalma
Szerencsére a bűnszervezet büntetőjogi fogalma 2019 júliusában jelentős szűkült. Korábban bűnszervezetnek minősült, ha három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
Ez a büntetőjogi tényállás 2019-ben kiegészült azzal, hogy a bűnszervezetnek hierarchikusan szervezettnek kell lennie, konspiratív működéssel.
Továbbra is érvényes a bűnszervet megállapíthatóságával kapcsolatban az a Kúria jogegységi határozat, ami szerint
- bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki – eseti jelleggel – akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként valósít meg.
- bűnszervezetben elkövetés akkor állapítható meg, alkalmazható, ha az elkövető tudata a bűnszervezet összes, a Btk. 137. §-a 8. pontjában meghatározott tárgyi ismérveit átfogja.
Milyen változások várhatók a fentiekkel kapcsolatban a bizonyítás során?
Nyilvánvaló, hogy a büntetőjogi fogalom módosulása sokkal nehezebbé teszi a hatóságok számára, hogy bizonyítsák és megállapítsák, hogy egy bűncselekmény bűnszervezet keretében került elkövetésre. Ez nem baj, mivel látható, hogy az eleve ultima ratio-ként működő büntetőjogon belül is kirívóan súlyos jogkövetkezmények alkalmazhatók a bűnszervezet tagjaival szemben. Fontos, hogy ennek megfelelően ez az elkövetési forma szűk, valóban maffia-jellegű keretek között legyen megállapítható.
A bűnszervezet megállapíthatósága a bírói gyakorlatban:
A bűnszervezet megállapíthatóságával kapcsolatban nagyon fontos és alapos, szakmailag álláspontom szerint kiemelkedő megállapításokat tesz a Fővárosi Törvényszéknek egy másodfokon hozott határozata.
Ez az ítélet az egyik tipikusan bűnszervezetben elkövethető bűncselekmény, az embercsempészés bűntettének ügyében született, 2015-ben. Tehát akkor, amikor a bűnszervezet tárgyi ismérvei közt még nem is volt meghatározva a hierachikus és a konspiratív elkövetés. Azaz ekkor még könnyebben lehetett megállapítani a bűnszervezetet mint most, a bíróság mégsem állapította meg azt a másodfokú ítéletében az alábbi indokok miatt:
Az ítélet szerint a 4/2005 Büntető Jogegységi Határozat meghatározza a bűnszervezet tárgyi feltételeit, objektív ismérveit, amire az elkövető tudata ki kell, hogy terjedjen. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az elkövetőnek át kell látnia a bűnszervezet működését. Ez egyszerű végrehajtói szerepet játszó, egy-két tényálláshoz kapcsolódó elkövetők (a konkrét esetben taxisofőrök) tekintetében nem feltétlenül áll fenn. Ezért esetükben nem így nem feltétlenül áll fenn a bűnszervezetben elkövetés.
A bűnszervezet átláthatósága az elkövető számára
4/2005. BJE jogegységi határozat indokolása szerint az első feltétel természetesen az, hogy megalakult–e a bűnszervezet. Ennek bizonyítása után minden egyes vádlottnál el kell dönteni, hogy a végrehajtás körülményeiből átfogta-e a tudata azt, hogy a bűnszervezet keretein belül fejti-e ki a cselekményét, és a bűnszervezeti elkövetést felismeri-e.
Ilyen körülmény különösen, hogy a saját magatartását szükségszerűen megelőzi e mások előzetes vagy utólagos, tehát láncolatos cselekedete. A lényeg nem az megelőzte-e az elkövető cselekményét mások magatartása, vagy ahhoz utólag kapcsolódott-e. Hanem az hogy ez szükségszerű-e, és ezért számára teljes bizonyossággal előrelátható volt-e.
Struktúra és szervezettség
A bűnszervezetnek viszonylagos szigorú struktúrában kell működnie. Nem bűnszervezet az, ha egymáshoz lazább kapcsolatokkal kötődő, mellérendelt viszonyban lévő, önállóan döntéseket hozó, és a bűncselekmények elkövetését önállóan szervező, de célszerűségi alapon esetenként együttműködő csoportokról van szó. Ez ugyanis a szervezettségi szint felismerését nehezíti. Különösen igaz ez a marginális szerepet betöltő, cselekményükkel csak kevés számú tényálláshoz kapcsolódó személyekre.
Való igaz, hogy pl. embercsempészést a több ezer kilométeres, több országot átfogó utak megszervezését nyilvánvalóan jelentős haszon reményében tevékenykedő csoport képes csak lebonyolítani. Ez kizárólag csak bűnszervezet tagjainak jól összehangolt munkamegosztáson alapuló tevékenysége keretében működhet hatékonyan. A hatékony működés egyben feltételezi, hogy a tagok tudatában legyenek annak, hogy jól összehangolt gépezet, tehát bűnszervezet részei.
A szervezettség és hatékonyság lehet hogy szükségszerű ismérve a bűncselekménynek. Ez önmagában még nem bűnszervezet!
De a bűnszervezetre vonatkozó terhelti tudattartalmat nem lehet önmagával a bűnszervezet tényével, és hatékony működésének követelményével magyarázni. Ez ún. idem per idem logikai érvelés lenne. Vizsgálni kell ugyanis, hogy az egyes vádlottak tudattartama a szervezettség milyen fokát látta át.
Ha a végrehajtó vádlottak kizárólag egy szervező személlyel álltak kapcsolatban, és ezen kívül csak azonos feladatot ellátó mellékszereplőt ismertek, akkor a bűnszervezetet nem ismerték és szükségszerűen következtetniük sem kellett arra, hogy létezik. Azt ugyan látták, hogy a migránsokat valaki tőlük átveszi, de ebből nem következik okszerűen egy jól strukturált bűnszervezet léte.
A bűnszervezet megállapíthatóságának feltétele, hogy a vádlottnak információja kell, legyen a szervezet működéséről belső felépítéséről, feladatmegosztásról és a bűnszervezet különböző csoportjainak egymás közti kapcsolatáról.
Nagyon fontos megállapítás, hogy bizonyos fokú szervezettség, összehangoltság az az embercsempészés tényállásának jellemzője. Tehát az eredményes elkövetéshez elengedhetetlenül szükséges bizonyos szervezettség és összehangoltság, konspiráció (leplezettség) és tipikus több szereplő együttműködése.
Ez a fajta szervezettség azonban önmagában nem jelenti azt a többletet, amely a törvényben a bűnszervezet megállapításához feltételként előírt. Így nem hordozza magában feltétlenül azokat a bűnszervezeti kritériumokat, amelyeket a 4/2005.BJE megjelöl.
A 4/2005.BJE jogegységi határozat szerint akár egyetlen cselekmény esetén is megállapítható a bűnszervezet. De emellett hangsúlyozni kell, hogy a több országon átívelő embercsempészet, kétségkívül szervezettséget igénylő bűncselekményét nem kizárólag bűnszervezet keretében lehet elkövetni.
Bűnszervezet vagy bűnszövetség?
A Btk nem csak a bűnszervezet fogalmát, hanem a bűnszövetség fogalmát is ismeri. Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
A bűnszövetség fogalmi meghatározásból is következően a bűnszervezet a bűnszövetséghez képest magasabb szervezettségi fokú társas bűnelkövetési forma. A bűnszervezet nagyobb fokú szervezettséget és összehangoltságot tételez fel. A bűncselekmények szervezett elkövetése mindkét fogalomnak tartalmi eleme. Mindebből következően több bűncselekmény szervezett elkövetése még nem azonosítható a bűnszervezetben történő elkövetéssel.
Bűnszervezet jelentősége a büntetés végrehajtása során
Akiről a bíróság azt állapította meg, hogy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, az a büntetés végrehajtása során is lényegesen nehezebb helyzetben van. Eleve a bíróság az addig szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerős ítélet azonnali foganatba vételét köteles elrendelni, mérlegelés nélkül . (Nem bűnszervezet esetén ez csak öt év, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés esetén jön szóba, ha az elítélt személyi és családi körülményei ezt indokolják)
A fokozatváltás kizártsága bűnszervezet esetén
Ezen kívül a a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény szerint a fokozatváltás sem lehetséges bűnszervezetben történő elkövetés esetén. Ez azt jelenti, hogy a fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés helyett nem jelölhető ki börtön fokozat, akkor sem ha az elítélt személyisége, szabadságvesztés során tanúsított magatartására és a társadalomba való beilleszkedési készsége ezt indokolná.
Egy tudományos cikk a bűnszervezet szabályozásának történetéről
Fontos Kúria határozat a bűnszervezet másodfokú eljárásban történő megállapíthatóságáról
Más büntetőjogi írásaim itt olvashatóak