A csalás az egyik leggyakoribb vagyon elleni bűncselekmény. Nagyon régóta része a büntetőjognak és kijelenthetjük, hogy a web, a világháló elterjedésével virágkorukat élik a különböző internetes csalások.
A tényállás
A csalás tényállása másnak jogtalan haszonszerzés érdekében tévedésbe ejtése, vagy tévedésben tartása, úgy, hogy ezzel az elkövető kárt okoz. A csalásnak tehát legfőbb jellemzője (jogilag: elkövetési magatartása) a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás.
Tévedésbe ejtéssel elkövetett csalás
A tévedésbe ejtés lényege, hogy a valótlanságot az elkövető valóságnak tünteti fel és ezért a passzív alanyban téves képzet alakul ki. A tévedésbe ejtés egy aktív magatartás, szemben a tévedésben tartással. A tévedésbe ejtésnek jogilag nem szükséges fondorlatosnak lennie, egyszerű átlátható, könnyen felismerhető tévedésbe ejtés is tényállásszerű, és jogilag közömbös, hogy a megtévesztett mennyire hiszékeny. Tévedésbe ejtéssel történő elkövetés például az a gyakori csalás, hogy idős embereknek azt állítják a csalók, hogy unokájuk balesetet okozott és azonnali pénz kell, hogy a mentő ellássa őt, vagy, hogy a sérült kocsit ne foglalják le a rendőrök.
Tévedésben tartással elkövetett csalás
A tévedésben tartás azt jelenti, hogy az elkövetőtől függetlenül esik tévedésbe, de ezt a csaló – bár erre vonatkozóan szerződésen vagy munkaviszonyon alapuló kötelessége áll fenn – nem oszlatja el, vagy megerősíti. Ez tehát passzív magatartás. Példa a tévedésben tartásra, ha valaki észleli, hogy a bolti pénztáros többet adott vissza, de nem szól, nem világosítja fel.
A pénztáros példájánál maradva, ha a működése során vétlen vagy gondatlan leltárhiány merül fel, az még önmagában nem valósítja meg a csalást. Azonban azzal, hogyha azt szándékosan leplezi, felderítését meghiúsítja, azzal már csalást követ el.
Nem minősül ugyanakkor büntetőjogilag értékelhető tévedésben tartásnak, ha a műértő képárus valamilyen műtárgyat áron alul vesz meg, és nem világosítja fel az eladót, hogy az többet ér.
Hitelezési csalások
A csalások leggyakrabban a banki hitelezés kapcsán történnek. Ezekben az esetekben az adós valamilyen lényeges körülmény tekintetében tévedésbe ejti a hitelezőt és úgy jut ahhoz a kölcsönhöz, amit – ha a hitelező tudná a valóságot – nem nyújtana neki. Ilyen tévedésbe ejtés vonatkozhat a fizetési képesség vagy hajlandóság meglétére. De lehet tárgya más körülmény is például az, hogy van-e az adósnak munkaviszonya, rendszeres jövedelme, más, fedezetül szolgáló vagyona stb.
A bírói gyakorlat szerint abból, hogy az adós a kölcsön törlesztőrészleteit egyáltalán nem, vagy csak pár hónapig fizeti, következtetni lehet, hogy az már a kölcsönszerződés létrejöttekor sem állt szándékában, tehát a csalás megállapítható. Ezzel szemben a rendszeres törlesztés a visszafizetési szándék komolyságára utal.
Internetes csalások
A rendrőség honlapján is közzétett tájékoztató szerint az internetes csalások legjellemzőbb elkövetési módja, hogy nem létező árut próbálnak a vevőnek eladni, majd eltűnnek a kapott, interneten átutalt előleggel vagy akár a teljes összeggel együtt. Gyakran gyanútlan internetes vásárlókat csapnak be azzal, hogy nem a megrendelt áru vagy nem olyan minőségű áru érkezik meg, mint amit megvásárolni szerettek volna. Azonban olyan esetek is előfordulnak, amikor egyáltalán nem érkezik meg a kívánt termék.
Kísérlet
A csalás akkor befejezett, ha bekövetkezik a kár. Ennek hiányában kísérletről beszélünk, ami a Btk. szerint szintén büntetendő. A helyes büntetőjogi minősítéshez ugyanakkor ez esetben is meg kell határozni a kár értékét. Ezért vizsgálni kell, hogy az elkövető szándéka milyen értékű csalásra károkozásra irányult, az eset összes körülménye alapján. (Lásd a lopás kísértetére vonatkozó Kúriai véleményt.)
Sértett és passzív alany
Nem szükséges, hogy ugyanaz a személy legyen az, akit megtévesztenek, mint aki a károsult lesz. Ha például a sértett leadja például a gépjárművét a szervízbe, ahol megjelenik a csaló és előadja, hogy a sértett őt megbízta azzal, hogy ő azt elhozza, akkor a szerelő kerül megtévesztésre, mégis a tulajdonost éri a kár.
A csalás büntetése és minősített esetei
A csalás büntetési tétele attól függ, hogy mekkora kárt okozott a cselekmény. Az új Btk. értékhatárairól lásd cikkemet
Ezen kívül a csalás minősített esetei, ha azt bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, vagy jótékony adománygyűjtést színlelve követik el. Ez esetben tehát súlyosabb büntetés kerül kiszabásra
Más büntetőjogi cikkeim itt olvashatók