Tárgyalás mellőzésével hozott határozat a büntetőjogban

A büntetőjogban, büntetőügyekben egyre erősebb követelmény, hogy az ügydöntő határozatok minél gyorsabban megszülessenek, és jogerőre emelkedjenek. A büntetőjog dogmatikájában ezt a büntetés “időszerőségének” nevezik. Természetesen ha valakit  felmentenek, akkor is fontos, hogy erre minél hamarabb kerüljön sor. A büntető-eljárásjogban a tárgyalás mellőzése egy olyan intézmény, amellyel bizonyos ügyeket gyorsan le lehet zárni, és nem kell…

A vesztegetés büntetőjogi megítélése

A vesztegetés a közélet tisztasága elleni bűncselekmények közé tartozik. Mivel olyan cselekményről van szó, ahol a résztvevők között teljes egyetértés és érdekegység van, így a vesztegetés hagyományosan nehezen felderíthető, magas látenciájú bűncselekmény. A vesztegetések felderítését ugyanakkor segíti, hogy büntetlenséget kap az a fél aki a vesztegetést feltárja, azelőtt, hogy az a hatóság tudomására jutna. (Ezt…

Jogsegély és kiadatás büntetőügyekben

Bűnügyi jogsegély A Hír Tv Híradójának megkeresésére tájékoztatást adtam bűnügyi jogsegélyek jogi hátteréről és gyakorlatáról. A kérdések a bűnügyi jogsegélyek fajtáira és azok lefolytatásaira irányultak, és a téma aktualitását a MOL Zrt.-vel kapcsolatos horvát büntetőeljárás adta, illetve az a hír ami szerint a horvát ügyészség jogsegélykérelmet terjesztett elő a magyar Legfőbb Ügyész felé. Válaszomban kitértem…

A tanú nyomozati vallomásának felolvasása – büntetőjogi szabályok változása 2.

Ebben a cikkben a büntetőeljárási törvény 2011. március 1-én hatályba lépő – a büntető tárgyalások gyorsítását célzó – változásaival foglalkozom tovább. A törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy az ügyész már a vádiratban jelezze, mely tanúk azok akiknek a személyes megjelenése nem indokolt a tárgyaláson. A módosítás nem forradalmi, eddig lehetőség volt rá, kivételes esetben,…

Bírósági tárgyalás vádlott nélkül – új szabályok a büntetőjogban 1.

A büntetőeljárási “gyorsítócsomag” 2011. március 1-vel vel sok fontos változás lépett hatályba a büntetőeljárási törvényben. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek kedvezőek lennének a jogállamiságra nézve, azt viszont le lehet szögezni, hogy a változások mind a terheltek, mind védőügyvédjeik jogait és védekezési lehetőségeit korlátozzák. A változások jogalkotói indoka az eljárás gyorsítása volt. Számtalan megalapozott kritika fogalmazódott…

A rágalmazás és a becsületsértés

Rágalmazás A rágalmazás tényállása az ember jóhírnevének, társadalmi megbecsülésének büntetőjogi védelmét teremti meg. A rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Minősítő körülmény, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság…

A pénzbüntetés a büntetőjogban

A pénzbüntetés, mint a legenyhébb büntetési nem, kiszabása napjainkban egyre gyakoribb, mivel egyénre szabottan, jövedelmi-vagyoni viszonyokra tekintettel relatíve igazságosan, börtönártalmaktól mentesen alkalmazható. A pénzbüntetésnek egyik hátránya ugyanakkor, hogy amennyiben az elítélt nem rendelkezik megfelelő vagyonnal vagy jövedelemmel, úgy a büntetés a család,  közeli hozzátartozók a szankció a család többi tagjára is kihatással lehet. A napi…

Kegyelem a büntetőjogban

A kegyelem a büntetőjogban a méltányosság megnyilvánulása, és büntethetőséget megszüntető okként, a büntetés végrehajtását kizáró okként, illetve a büntetett előéletből fakadó hátrányok alóli mentesítés kapcsán jelenik meg. A büntetőeljárás szakaszait tekintve tehát a kegyelemnek három típusa van: az eljárási, a végrehajtási és a mentesítési kegyelem. Az érintettek körét illetően az Alkotmány az Országgyűlés által gyakorolható…

A távoltartás

A távoltartást a jogalkotó 2006-ban iktatta be a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendszerébe, majd a hatékonyabb fellépés érdekében a 2009. évi LXII. törvénnyel megteremtette a távoltartás büntetőeljáráson kívüli, ekként bírói döntés nélküli elrendelésének lehetőségét is. A korábbi magyar jogban ezen jogintézménynek nincs előzménye, az Egyesült Államokból és Nyugat-Európából „importáltuk”, ahol évtizedek óta…

Nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye büntethető-e a magyar büntetőjog szerint?

A Fókusz 2011. februárjában a Tóásó ügyben keresett meg azzal a kérdéssel, hogy a magyar büntetőjog szerint felelősségre vonható-e nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye miatt. Az kérdés apropója az volt, hogy a Tóásó ügyben olyan bizonyíték került elő, mely szerint egy bolív kormány ügynök pénzt adott egy tanúnak cserébe terhelő vallomásáért. Tóásó bolív ügyvédje…