A foglaló vagy előleg kérdése a legtöbbször ingatlan adásvételi szerződés kötésekor szokott felmerülni. Fontos kérdés, mivel abban a nem várt esetben, ha az ingatlan adásvételi szerződés meghiúsul, úgy több millió forint múlhat azon, hogy a szerződés szerint addig átadott összeget foglalóként, vagy előleg címén adtuk át.
Ha ön ingatlan ingatlan megvásárlását tervezi, korrekt áron talál ügyvédi segítséget itt: ingatlanosugyved.hu
E-mail: batki.hanna@batki.info Tel: +36302211579
Foglaló
A foglaló a Ptk. rendszerében szerződést biztosító mellékkötelezettségként jelenik meg: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni. Noha a gyakorlatban elsősorban az adásvételi – főleg ingatlan adásvételi – szerződésekben jelenik meg, egyéb szerződésekben is kiköthető.
A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot azonban csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Vagyis a szerződésben kifejezetten rögzíteni kell, hogy a szerződéskötéskor, foglaló jogcímén és a szerződéskötés biztosítékául adják át a másik fél (eladó) részére az összeget vagy más dolgot. Ha nincs ilyen egyértelmű utalás, akkor az átadott pénzösszeg előlegnek fog minősülni, amely másként „viselkedik”, mint a foglaló (ld. lentebb).
Ha a szerződést teljesítik, a foglaló a szolgáltatás ellenértékébe (vételárba) beszámít. Ha beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
A foglaló összegét tehát úgy kell állapítani meg, hogy a feleket a szerződés teljesítésére ösztönözze, vagyis a foglaló elvesztése, illetve visszatérítése „fájdalmas” legyen. Fontos azonban, hogy peres eljárásban a bíróság mérsékelheti a túlzott mértékű foglalót. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy általában az ellenszolgáltatás (vételár) 10%-a körüli összeget tekinti elfogadhatónak. Nem kizárt viszont, hogy ennél magasabb összeg is helyénvalónak minősüljön – tekintettel az eset összes körülményeire.
Előleg
Az előleg is gyakran jelenik meg ingatlan adásvételek kapcsán, és több dologban alapvetően különbözik a foglalótól, noha a köztudatban gyakran összekeverik őket.
Az előlegként átadott összegnek biztosítéki, szankciós jellege nincs: a szerződés bármely okból történő meghiúsulása esetén visszajár. Az előleg a vételár része, és bármikor át lehet adni az eladónak, függetlenül attól, hogy írásban megkötötték-e már a szerződést a felek. A vételár-előleget akkor sem kell feltétlenül a szerződéskötéssel egyidejűleg átadni, ha magában az adásvételi szerződésben kötik ki. Összege nem korlátozott a vételár egészéhez viszonyítva, vagyis az előlegnek jogilag nincs „túlzott mértéke”, ellentétben a foglalóval.
Foglaló és előleg szabályai egy konkrét példán keresztül
Tegyük fel hogy vásárolok egy ingatlant 60.000.000.- Ft-os vételáron. Az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, de az eladó vállalja, hogy azt 30 napon belül törölteti. A szerződéskötéskor átadok az eladónak 6.000.000.- Ft foglalót. A fennmaradó 54.000.000.- Ft-os vételárat 45 napon belül vállalom megfizetni, feltéve, hogy az eladó törölteti a haszonélvezeti jogot.
Hogyha az eladó nem tudja töröltetni a haszonélvezeti jogot, akkor én elállhatok a szerződéstől és az eladó a foglaló kétszeresét, 12.000.000.- Ft-ot köteles nekem visszafizetni.
Ha az eladó törölteti a haszonélvezeti jogot, de én nem tudom határidőben összeszedni és megfizetni a vételárat, akkor az eladó áll el a szerződéstől, és az átadott 6.000.000.- Ft foglalót elvesztem.
Ugyanakkor ha a szerződésben a 6.000.000. Ft-ot a szerződéskötéskor nem foglalóként hanem előlegként adom át, akkor bármelyik fenti esetben, tehát a szerződés meghiusulása és az attól bármelyik fél részéről történő elállás esetén a foglaló egyszeres összege, azaz 6.000.000.- Ft jár vissza. Más szóval az eredeti – szerződést megelőző – állapot állítandó helyre.
