Internetes jogsértések
Már-már közhellyé vált az a megállapítás, hogy az internetben rejlő technikai lehetőségek nem csak az életmódot és a gazdaságot formálják át gyökerestül, de a új formákat hoznak a jogsértések, sőt a bűnözés területén is.
Egy-egy példát említve: teljesen új formában és hatalmas mérteket öltve jelenik meg a gyermek-pornográfia, az internetes csalások (a ‘cyber-crime’), és emellett a szerzői jogok is tömegesen sérülhetnek. Ennek oka egyrészt a technikai lehetőségek rendelkezésre állása, másrészt az a gyakori felhasználói illúzió, ami szerint az interneten szörfölve ő mindent lát, de saját magát ‘láthatatlannak’ képzeli.
Itt most a szerzői jogsértésekkel kívánok röviden foglalkozni. Előre kell bocsátani azt a tézist, hogy a szerzői jog szabályai egyelőre (2011. tavaszán) ugyanazok a szabályok érvényesülnek mint a Gutenberg-érában, és nincs alapja annak hiedelemnek, hogy az internetre más szabályok vonatkoznak.
A szerzői jog megsértése
A szerzői jog alapvető célja, hogy megóvja az egyedi (mű)alkotások értékét, és így óvja a kultúrát magát. Azáltal, hogy a jog védi az egyedi alkotásokat, tulajdonképpen ösztönzi is az alkotókedvet.
Műalkotásokat nemcsak a hagyományos értelembe vett „művészek” hoznak létre. E sorokat írva én magam ügyvédként is szerzői jogvédelem alá tartozó egyedi alkotást hozok létre. Ahogy bloggerek milliói is, akik gondolataikat, ismereteiket vagy fotóikat osztják meg az interneten.
Ha ezt más
- engedély nélkül
- a szabad felhasználás esetein kívül
- a védelmi idő lejártát megelőzően
lemásolja, akkor megsérti a szerző jogait.
Jogi lehetőségek szerzői jogi jogsértés esetén
A szerző, jogosult jogi lehetőségei leginkább attól függenek, hogy a másolás haszonszerzés érdekében, vagy vagyoni hátrányt okozva történt-e. A haszonszerzési cél nem szorul különösebb magyarázatra, de a vagyoni hátrány esetében fontos tudni, hogy ha valaki letölt valami olyan művet (szoftvert, zenét, filmet stb.) amit egyébként jogszerűen pénzért lenne hozzáférhető, akkor ezzel egyszersmind vagyoni hátrányt is okozott, hiszen a jogdíj nem jutott el törvényes jogosultjához.
Büntetőjogi és polgári jogi jogkövetkezmények
Ha tehát a szerzői jogsértés haszonszerzési céllal, vagy anyagi kárt okozva követik el, akkor tehetünk büntető feljelentést, és ezzel a jogérvényesítés jóval egyszerűbb, kevesebb ráfordítást igénylő kerékvágásán indulunk el.
Ha a szerzői jogsértés nem haszonszerzési céllal, vagy anyagi kárt okozva történik, akkor a polgári peres eszközök állnak rendelkezésünkre. Ez lényegében azt jelenti, hogy keresetet kell beadni a bíróságra. Természetesen nem kötelező ügyvédhez fordulni ennek érdekében, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ügyvédi szakismeret nélkül ezen a fokon már nehéz boldogulni.
A szerző a perben követelheti a jogsértés abbahagyását, kártérítést (természetesen nem vagyoni kártérítést, hiszen a szerzői jog megsértése személyiségi jogsérelmet is jelent), elégtételt.
Milyen gyors a jogvédelem?
Fontos azonban szót ejteni arról, hogy milyen gyorsan lehet orvosolni a szerzői jogi sérelmeket. Ez ugyanis egy alapvető ismérve a jogi védelem hatékonyságának.
Hagyományosan a polgári jogi jogérvényesítés hazánkban sokkal lassabb, mint ahogy azt a jogkeresők elvárhatnák. (Van aki ezért a bírókat, van aki a jogalkotót, és van aki az eljárást elhúzni igyekvő ügyvédeket hibáztatja.)
A szerzői jog azonban megkülönböztetett figyelemben részesül, különösen azóta, hogy a bevezető gondolatokban említett információs robbanás bekövetkezett. Egy szerzői jogi jogsértés ugyanis gyakran pont úgy terjed mint egy járvány. A jogsértést követő rövid időn belül másolatok tömege jelenik meg a világhálón, és az eredeti állapot helyreállítása egyre nehezebb.
Emiatt, ennek ellensúlyozására a polgári perrendtartás megkönnyíti az ideiglenes intézkedések alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a bíróság szinte azonnal, elrendelheti a jogsértés orvoslását. Természetesen ideiglenesen, addig amíg jogerős döntés nem születik az ügyben.
Értesítési és eltávolítási eljárás
Egy másik fontos jogintézmény az „értesítési-eltávolítási” eljárás, ami azt szabályozza, hogy a jogosult közvetlenül a szolgáltatóhoz forduljon, és kérje a jogsértő tartalom eltávolítását. Ennek mintája az amerikai „Digital Millennium Copyright Act” (Digitális Millennium Szerzői Jogi Törvény) volt.
Ebben az eljárásban a jogosult a szolgáltatón keresztül tulajdonképpen „lelevelezi”, hogy kinek mi az álláspontja a vitatott tartalomról. Ezen a fokon gyakran megoldódik a probléma, amennyiben a a jogsértő elszégyelli magát, vagy akár nem reagál a szolgáltató által részére kézbesített bejelentésre. Ez esetben a szolgáltatónak kötelessége a vitatott tartalmat törölni, vagy a hozzáférést megakadályozni.
Ha az érintett információt biztosító fél (aki ellen a panaszt tették) kifogást emel, azaz vitatja a jogsértést, akkor a szolgáltató köteles visszaállítani a tartalomhoz való hozzáférést. Egészen addig, amíg a bíróság vagy nyomozó hatóság nem értesíti őt az esetleges ideiglenes intézkedésről.
A szolgáltató csak akkor mentesülhet a jogsértő tartalomért való felelősség alól, ha betartja a rá irányadó értesítési-eltávolítási szabályokat.
Érdekesség, hogy 2006-ig úgy szólt a törvény, hogy a szolgáltató ismét le kell vegye a kifogásolt tartalmat akkor, ha a jogosult igazolja, hogy megtette a szükséges intézkedést az ideiglenes intézkedés iránt. Ez a rendelkezés azonban sok jogos kritikát váltott ki, hiszen figyelmen kívül hagyja az ártatlanság vélelmét, és teret engedett a joggal való visszaélésnek is.
Gyakorlati problémák a szerzői jogi jogvédelem során
Még mielőtt az olvasó nyugodtan hátradőlne, és jóleső érzéssel töltené el az, hogy a jog erős várként védi a szerzőket és alkotásaikat, ráadásul a joghátrányok is arányosan és igazságosan sújtják a jogsértőket, záró megjegyzésként rá kell világítanom arra, hogy a gyakorlatban számtalan megoldatlan probléma adódik a szerzői jogvédelem során.
Csak két közismert problémát említve: Egyrészt a külföldi szerverek külföldi cégként regisztrált felhasználói ellen egyenlőre tehetetlen mind a jogában megsértett fél, mind akár a bűnüldöző hatóság. A másik oldalon pedig tömegesen fordul elő, hogy a jogsértés orvoslása során olyan jogszerű adatok és tartalmak is áldozatul esnek az ideiglenes intézkedéseknek, amelyeknek semmi közük nincs a jogsértő részhez, csak rosszkor voltak rossz szerveren.
Szerzők, jogsértők, szolgáltatók és ügyvédeik kíváncsian várják a jogfeljődés eredményeit.