Az óvadék kapcsán sok téveszmét hallani a köztudatban. Sokan azt hiszik, hogy a szabadságvesztést lehet „kiváltani” vele, vagy hogy tömegesen alkalmazható minden ügyben. Valójában az óvadék speciális jogintézmény, amely bizonyos típusú büntetőügyekben, meghatározott feltételek mellett biztosítja a terhelt szabadlábon maradását.
Pár sikeres üggyel és gyakorlati tapasztalattal a hátam mögött, ügyvédként összefoglaltam, mit érdemes tudni az óvadékról: mikor alkalmazzák, mekkora összegről van szó, és milyen magatartási szabályokat kell betartani a terheltnek. Célom, hogy tényekre alapozva, érthetően mutassam be a jogintézményt, és segítséget nyújtsak azoknak, akik kénytelenek ezzel a védekezési lehetőséggel számolni egy őket, vagy hozzátartójukat érintő ügyben.
Mi az óvadék és milyen funkciót tölt be?
Az óvadék lehetővé teszi, hogy a terhelt letartóztatás helyett enyhébb intézkedéssel maradhasson szabadlábon. Célja, hogy biztosítsa a terhelt eljárási cselekményeken való részvételét, valamint a távoltartás és bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak betartását.
A Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 284–288. §-ai szerint az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, amely:
- biztosítja a terhelt személyes jelenlétét az eljárás során,
- elősegíti a kényszerintézkedések (távoltartás, bűnügyi felügyelet) szabályainak betartását,
- alternatívát kínál a letartóztatás helyett.
Míg sokáig az óvadék csak a szökés elkerülését szolgálja, pár éve a törvény értelmében olyan funkcióval is bírhat, hogy a terhelt betartsa bűnügyi felügyelet vagy távoltartás szabályait is. (Tehát nem csak akkor rendelhető el, ha a letartóztatást váltja ki, akár elrendelésről, vagy akár meghosszabbításról van szó, hanem arra is elő lehet írni, hogy nem mehet a terhelt a a sértett közelébe, mivel ellenkező esetben nem csak letartóztatásba kerül, hanem még a letett óvadékot is elveszti.
Mióta létezik óvadék Magyarországon büntetőügyekben?
Ahhoz képest hogy évszázados jogintézményről van szó, Magyarországon csak 2003. július 1-től alkalmazandó. Az hogy miért csak ekkortól, amikor elég praktikus jogintézmény egy elég személyes véleményem van: korábban, jórészt „szocialista” jogfelfogás alapján nem igazán számítottak az emberi jogok, különösen nem a büntetőeljárás során.
Igaz, hogy a rendszerváltás után írta alá Magyarország és ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ez az időszak az emberi jogok iránti társadalmi igény fényes időszaka volt (utólag visszanézve) de az óvadék mégis tabunak szőmított jó ideig.
Sokan – joggal – a társadalmi egyenlőség sérülését érezték előre, mondván hogy az óvadék pénzbeli jellegéből adódóan a gazdagabb terheltek előnyhöz jutnak, a kevésbé tehetős terheltek kénytelenek előzetes letartóztatásban maradni, míg a gazdagok szabadlábon várhatják az eljárást. Ez részben igaz, de hozzá kell tenni, hogy a szegény terhelteken nem segít ha a gazdagoknak is rossz lesz. Az ezzel kapcsolatos gondolatok ebben a cikkben jól összefoglalásra kerültek. (Kovács – Debreceni Jogi Műhely 2008.)
Miért indult ilyen lassan és miért ilyen ritka az óvadék?
Ez hosszú ideig tabuvá tette az intézmény alkalmazását Magyarországon, mivel a rendszerváltás után nem csak az emberi jogokra lett érzékenyebb a közvélemény de a társadalmi egyenlőség eszméje a jelenleginél sokkal jobban érvényesült.
Ez a magyarázata annak, hogy a viszonylag kései bevezetését követően a nyomozási bírák egyáltalán nem alkalmazták, és jelenleg is csak évi néhány száz ügyben kerül ténylegesen alkalmazásra.
Ez is az oka annak, hogy kevesen ismerik részletesen ezt a jogintézményt és még ügyvédek számára is van egy – két gyakorlati kérdés (készpénz vagy utalás, forrás megjelölése, szükséges nyilatkozat) ami miatt lejjebb egy két gyakorlati példát is hozok.
Ki kezdeményezheti az óvadék megállapítását?
Az óvadékot csak a terhelt vagy védője kezdeményezheti, a bíróság hivatalból nem rendelheti el. Funkciója:
- letartóztatás helyett enyhébb intézkedést biztosít,
- vagy enyhébb magatartási szabályt ír elő a bűnügyi felügyelet során.
Az óvadék összege
Az óvadék csak pénzben fizetendő (aranyrúdban, ékszerben stb nem) a legkisebb összeg 500 000 Ft.
A bíróság az összeget a terhelt vagyoni helyzete, személyi körülményei, a bűncselekmény súlya, valamint a szökés és a bizonyítás megnehezítésének kockázata alapján állapítja meg.
Az indítványban meg kell jelölni egy konkrét összeget, felajánlott összeg nem feltétlenül azonos a bíróság által megállapított összeggel.
No de mennyi az annyi?
Az én praxisomban tipikusan külföldi ügyfeleim ügyében engedélyezte a bíróság, hogy szabadlábon vagy enyhébb, akár külföldi (EU-n belüli) bűnügyi felügyeleti intézkedés mellett védekezzenek. Két Ozora-fesztiválos kábítószer-kereskedelem ügyében tíz-tízmillió forintos óvadékot kellett letenni. Az egyik ügyben egy macedón fiatalembernek havi rendszerességgel kellett Magyarországra utazni jelentkezni a rendőrségen. Egy másik ügyben a helyi (belga) rendőrségen kellett rendszeresen megjelenni, illetve kellett volna, ha a belga rendőrök megértették volna, hogy mit akar ő ott, mivel hozzájuk semmi értesítés nem érkezett Magyarországról, hogy nekik mit kellene ezzel csinálni.
Egy 2025-ös Sziget fesztiválos ügyemben a nyomozási bíró 20 millió forintos óvadékot hagyott jóvá az eredetileg felajánlott 10.000.000 Ft helyett, cserébe viszont nem kellett egy portugál kisváros területén tartózkodni, ahogy mi javasoltuk, hanem csak email útján kell jelentkezni a rendőrségen.
Hogy ne csak saját ügyeket mondjak: az ügyészség 2018-ban például egy különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléses ügyben tiltakozott fellebbezésében az ellen, hogy 5 millió forint legyen az óvadék, ami szerintük nem jelent kellő visszatartó erőt, szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával.
A Gyárfás-ügyben pedig köztudott, hogy a Fővárosi Törvényszék 2018-ban 200 millió forint óvadék ellenében enyhébb kényszerintézkedést rendelt el Gyárfás Tamással szemben, akit az ügyészség azzal gyanúsított, hogy 1998-ban megölette Fenyő János médiavállalkozót, amiért végül jogerősen el is ítélték. Gyárfás befizette az óvadékot és betartotta mindig az enyhébb kényszerintézkedés rendelkezéseit. A kényszerintézkedés egy év múlva lejárt, így a bíróság már az ítéletet megelőzően visszafizette az óvadékot.
Óvadék letétele és szabadulás
Az óvadékot készpénzben a bíróság pénztárában vagy átutalással lehet befizetni. Fontos tudni, hogy nem az elrendelő bíróságnál kell befizetni, hanem a minden esetben a megyei törvényszék Gazdasági Hivatala az illetékes, az pénztárukba, vagy elkülönített számlaszámukra kell teljesíteni a fizetést. A letétel után a terheltet haladéktalanul (gyakorlatban, még aznap éjfélig) szabadon kell bocsátani. (Részletes szabályok itt)
Ezt azért fontos tudni, mert a BV intézetből sohasem azonnal szabadul egy fogvatartott, mivel ezt megelőzi egy ún. szabadítási eljárás ami a nála lévő kincstári tárgyakkal való elszámolástól kezdve az orvosi vizsgálat elvégzésig egy hosszabb procedúra, és ténylegesen előfordul, hogy késő éjszaka nyílik ki a BV intézet kapuja. Nagyon ritkán sikerül elérni hogy legalább előtte egy órával telefonáljanak az ügyvédnek vagy a hozzátartozóknak.
Ha hozzátartozó fizeti…
💡A gyakorlatban nagyon fontos, hogy ha más (hozzátartozó) teszi le az óvadékot, akkor írásbeli nyilatkozatot kell tennie, arról hogy a pénz nem a terhelt bűncselekményből származó pénze, illetve tisztában van azzal, hogy az óvadék elveszhet, ha a terhelt nem tartja be a szabályokat.
Mikor jár vissza az óvadék?
Ha a terhelt a szabályokat betartja, a letett összeg visszajár, akár elítélik, akár felmentik, jogerős ítélet esetén. Ha a terhelt megszökik vagy elrejtőzik, vagy nem tartja be az előírt magatartási szabályokat az óvadék elveszti.
Gyakorlatban előfordult eset:
Egy ügyvédi gyakorlatból származó példa mutatja, hogy még ezzel az egyszerű és világos szabállyal kapcsolatban is lehetnek jogértelmezési és jogalkalmazás problémák: Pár éve történt, hogy egy vidéki törvényszéki bíró nem rendelkezett az óvadék visszaadásáról jogerős, letöltendő szabadságvesztés kiszabását követően. Védőügyvédi felhívásra közölte, hogy majd ha a külföldi elítélt be is vonul, akkor rendelkezik az óvadék visszafizetéséről! Hosszas de eredményes „harcot” követően természetesen végül visszafizetett a bíróság az óvadékot, ennek a törvénytelenül elírt feltételnek a bekövetkezése nélkül. Mivel a az óvadék a személyi szabadságot korlátozó jogerő előtti kényszerintézkedés betartásáról szól, azt biztosítja a jogoerő utáni történések (bevonul önként vagy nem vonul be események már ebből a szempontból irrelevánsak.
A Legfőbb Ügyészség adatai szerint évente néhány száz esetben engedélyezik az óvadék letételét. Ezekben az ügyekben az óvadék legtöbbször betölti rendeltetését: szökésre nagyon kevés példa akad.
FAQ – Gyakran Ismételt Kérdések
Mi a büntetőeljárási óvadék rendeltetése?
Az óvadék a kényszerintézkedések (leggyakrabban a letartóztatás) alternatívájaként szolgál, és azt biztosítja a terhelt nem szökik meg, nem rejtőzik el amíg folyamatban van a büntetőeljárás.
Ki teheti le az óvadékot?
A terhelt, védő vagy a hozzátartozó is befizetheti, a bíróság által megkövetelt nyilatkozat mellett.
Mekkora az óvadékot szokott előrni a bíróság?
A büntetőeljárási törvény ötszázezer forint minimumösszeget határoz meg, de a bíróság a konkrét összeget a terhelt körülményei és az ügy súlya alapján állapítja meg, általában többmillió, vagy több tízmillió forint, a gyakorlatban 200 millió forintra is volt már példa
Hogyan fizethető az óvadék?
Készpénzben a megyei törvényszék pénztárában, vagy átutalással a bíróság letéti számlájára. A közleményben fel kell tüntetni az ügyszámot és a terhelt nevét.
Mikor jár vissza az óvadék?
Ha a terhelt nem szökik meg, nem rejtőzik el illetve betartja a magatartási szabályokat a befizetett összeg visszajár, a kényszerintézkedés ennél korábbi megszűnése esetén de legkésőbb az eljárás jogerős befejeztével
Mi történik, ha a terhelt megszegi a szabályokat?
Ebben az esetben az óvadék összege elveszik, és az óvadékot ugyanarra az ügyre ismételten nem lehet megállapítani.
dr. Bátki Pál – védőügyvéd, büntetőjogász
Több mint 18 éve foglalkozom büntetőjoggal. Ügyeim között egyaránt szerepelnek országosan ismert büntetőügyek és kevésbé látványos, de az érintettek számára fontos eljárások. Szakmai szempontból nincs különbség kis és nagy ügy között.
Rendszeresen szerepelek a médiában, szakmai konferenciákon, podcastokban büntetőjogi szakértőként, és részt veszek az ügyvédjelöltek gyakorlati képzésében.
Több nagykövetség ajánlásával látok el védelmet külföldi állampolgárok számára is, és részt veszek Magyarországot érintő nemzetközi emberi jogi jelentések elkészítésében.
Angolul folyékonyan, franciául társalgási szinten beszélek, rendelkezem nemzetközi büntetőjogi tapasztalattal.
📞 Kapcsolatfelvétel