A fellebbezés, mint a védőügyvéd egyik eszköze
A fellebbviteli eljárás szabályaival minden büntetős ügyvédnek készségszinten kell bánnia, ugyanis a büntetőügyek nagy része másodfokon dől el. Ezen kívül – az ügyvédi etikából fakadóan is – a védőügyvédnek minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia ügyfele érdekeinek, helyzetének előmozdítására. Az ügyvéd és ügyfele számára tehát a fellebbezés lehetősége kulcsfontosságú.
A fellebbezés alapvetően az elsőfokú eljárás esetleges jogszabálysértéseinek, hibáinak reparálására szolgál. Azonban a fellebbviteli eljárásnak nem az elsőfokú bírósági eljárás megismétlése, hanem az ott hozott bírói döntések megalapozottságának, valamint törvényességének vizsgálata a célja.
A fellebbezés tárgya és okai
A fellebbezési jog rendkívül széles: a fellebbezéssel támadni lehet mind az ítélet rendelkező részét, mind az indoklást (tehát például az ügyvéd és védence is jogosult fellebbezni felmentés esetén is, azon okból, hogy álláspontjuk szerint nem bizonyítottság hiányában, hanem bűncselekmény hiányában kell felmentő ítéletet hozni)
Más szemszögből: fellebbezés oka lehet jogi ok (és ezen belül eljárásjogi vagy anyagi jogi) melyek körében az vizsgálandó hogy a bíróság betartotta –e az eljárási szabályokat, vagy helyesen alkalmazta a büntetőjog anyagi jog (Btk.) szabályait vagy ténybeli ok, tehát hogy a tényállást (hogy mi történt) hiánytalanul és logikai hibáktól mentesen állapított-e meg.
A teljes revízió elve
A teljes revízió elve a büntetőjogban azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság nem csak az ítéletet, hanem az azt megelőző bírósági eljárást is vizsgálja, függetlenül attól, hogy ki milyen okból fellebbezett. Azaz annak ellenére, hogy amikor például az ügyvéd az elsőfokú bíróság ítélethirdetésekor bejelenti a fellebbezését, és például megjelöli, hogy „enyhítésért” fellebbez, ennek ellenére a másodfokú bíróságnak vizsgálnia kötelessége azt, hogy az elítélés jogszerű volt-e, tehát nem csak az enyhítés lehetőségét vizsgálja.
Eljárási szabálysértések vizsgálata
A teljes revízió elvébe az is beletartozik, hogy a másodfokú bíróság legelőször azt vizsgálja, hogy az elsőfokú eljárás során nem történt –e eljárási szabálysértés. Amennyiben ugyanis például feltétlen (abszolút) hatályon kívül helyezési okot tár fel a másodfokú bíróság, úgy már irreleváns az a kérdés, hogy egyébként az elsőfokú ítélet érdemében helyes-e, mert azt hatályon kívül kell helyezni.