2025-ben Magyarországon elszaporodtak a bombariadók, vagy – ez is lehetséges – a sajtó lett érzékenyebb a bombariadók esetében, és jó néhány esetről beszámolt.
Ebben a cikkben a 24.hu például beszámol több, fiatal által elkövetett bombariadóról, arra keresve a választ, hogy miért gyanúsítják egyik esetben közveszéllyel való fenyegetésnek, másik esetben terrorcselekménnyel fenyegetésnek a gyanúsítottat.
Az írásomban megpróbálom közérthetően elmagyarázni, hogy mit jelent a bombariadó a büntetőjogban.
Miről olvashat ebben a cikkben?
Mikor közveszéllyel fenyegetés és mikor terrorcselekménnyel fenyegetés az a bombariadó?
Bombariadó alatt most olyan cselekményeket értek, ahol nincs reális lehetősége a fenyegetőnek arra, hogy valóra is váltsa a fenyegetést, tehát „heccből” csinálja, vagy egy iskolai napot akar megúszni.
Közveszéllyel fenyegetés
Közveszéllyel fenyegetésnek a büntetőjog azt nevezi, amikor valaki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.
A büntetési tétel 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha pedig a köznyugalmat súlyosan megzavarta a cselekmény, akkor olyan bűntettnek minősül, ahol már 5 év is kiszabható.
Látszólag tehát egyszerű lenne a megítélés: a különbség csak annyi, amit a bírónak mérlegelni kell, hogy eldöntse, hogy az alapesetről vagy a minősített esetről van-e szó, hogy hány embert érintett az eset, hány ember nem jutott el iskolába vagy munkába, vagy szorongott emiatt.
Ez azonban korántsem ilyen egyszerű, ugyanis a Btk. a fenti 338 § mellett a terrorcselekménnyel fenyegetést is külön bűncselekménynek minősíti
Terrorcselekménnyel fenyegetés
A terrorcselekménnyel való fenyegetés (ami 2003-ba került be a magyar büntető törvénykönyvbe) már jóval súlyosabb, mint a közveszéllyel fenyegetés bűntette, itt ugyanis a büntetési tétel már kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Erről a büntetési tételről a szakemberek már tudják, hogy könnyen lehet letőltendő szabadságvesztést is kapni.
Az elhatárolási problámát a két tényállás között az jelenti, hogy terrorcselekménynek minősül a Büntető Törvénykönyv szerint (314. § ) az is, ha valaki abból a célból, hogy a lakosságot megfélemlítse közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével fenyeget.
Márpedig a bombariadó ennek a törvényi definiciónak is megfelel, hiszen ha valaki felrobbantana egy bomba egy iskolában, azt követően, hogy előre szól hogy fel fogja robbantani, akkor a célja nyilvánvalóan a lakosság megfélemlítése.
A bírói gyakorlat a terrorcselekménnnyel való fenyegetés és a közveszéllyel fenyegetés közötti elhatárolás tekintetében.
A két bűncselekmény elhatárolási kérdése azokban a „bombariadó típusú” esetekben jelentkezik, amelyeknél az elkövetőknek nincs reális lehetősége a robbantásos terrorcselekmény tényleges elkövetésére.
A Kúria egy 2022. elején közzétett határozatában úgy rendelkezett, hogy „a komoly félelem kiváltására való alkalmasság nem a konkrét ügy sértettjének reakciójától függ, hanem azt elsősorban a fenyegetés tartalma alapján kell elbírálni. A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette az egyéb feltételek megléte esetén csak akkor nem valósulhat meg, ha a fenyegetés valóra váltása magából a közlésből kitűnően objektíve nem lehetséges. E bűncselekmény és nem a közveszéllyel fenyegetés valósul meg, ha az elkövető nem csupán állítja, híreszteli vagy annak látszatát kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, hanem maga helyezi kilátásba annak előidézését”
E tényállás szerint egy férfi, miután a rendőrség a kocsija ellopása miatt indult nyomozást bizonyítékok hiányában megszüntette, a 112-es segélyhívószámon azzal fenyegtetőzött, ha nem nyomozzák ki az esetet most, akkor felrobbantja a kerületi rendőrséget! Nem szórakozok!- tett hozzá.
A Kúria terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettének minősítette a cselekményt. Kihangsúlyozta, hogy a félelem kiváltására való alkalmasságot és nem magát a megnyilvánuló félelmet kell figyelembe venni. Azaz mindegy, hogy a 112 diszpécsere megijedt-e hanem megijedhetett volna.
nem tényállási eleme az, hogy az elkövetőnek objektíve lehetősége legyen az általa kilátásba helyezett fenyegetés beváltására. A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette csak akkor nem valósulhat meg, ha annak valóra váltása magából a fenyegetésből kitűnően objektíve nem lehetséges. Ez küszöbölheti ki a fenyegetés komoly félelem kiváltására való alkalmasságát.
A Kúria még azt is kiemelte, hogy amíg a közveszéllyel fenyegetés elkövetési magatartása a közveszély bekövetkezésének valótlan tényállítása (híresztelése, látszatának keltése), addig a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés konkrét, speciális kényszerítési célzatot feltételező fenyegetés. E körben fontos hogy az elkövető nem csupán állította, híresztelte, vagy annak látszatát keltette, hogy (tőle függetlenül) közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, hanem maga helyezte kilátásba, hogy – követelésének nem teljesítése esetén – azt meg fogja valósítani.
Összegzés
A bombariadó típusú ügyekben a büntetőjog két bűncselekmény (bűntett) megállapíthatóságát is lehetővé teszi. A közveszéllyel fenyegetés és a terrorcselekménnyel fenyegetés is szóba jöhet a minősítésnél. A két bűncselekmény tárgyi súlya és büntetése nagyon más. Maga a törvény szövege kevés támpontot ad az elhatárolásra, ezért a Kúria egy elvi döntésében határozta meg a két bűncselekmény elhatárolási szempontjait. Azonban a gyakorlatban továbbra is sok értelmezési probléma merülhet fel.
Más büntetőjogi cikkeimet itt olvashatja
Két újságcikkben is megszólaltatott a 24.hu munkatérsa, itt és itt olvasható
