A pénzbüntetés, mint a legenyhébb büntetési nem, kiszabása napjainkban egyre gyakoribb, mivel egyénre szabottan, jövedelmi-vagyoni viszonyokra tekintettel relatíve igazságosan, börtönártalmaktól mentesen alkalmazható.
A pénzbüntetésnek egyik hátránya ugyanakkor, hogy amennyiben az elítélt nem rendelkezik megfelelő vagyonnal vagy jövedelemmel, úgy a büntetés a család, közeli hozzátartozók a szankció a család többi tagjára is kihatással lehet.
A napi tétel és az egy napi összeg
A pénzbüntetés mértéke tulajdonképpen egy szorzat eredménye, ami egyrészt a
- „napi tételből”, másrészt az
- „egy napi összegből” tevődik össze.
A napi tétel a bűncselekmény tárgyi súlyához igazodik, alapul véve annak „társadalomra veszélyességét”, így tehát akár azt a vagyoni előnyt, melyet az elkövető a bűncselekmény elkövetésével megszerzett, vagy elérni kívánt. (pl.: egy lopás esetében az ellopott tárgy értékét)
A pénzbüntetés kiszabásának második része az egynapi összeg megállapítása, mely során a bíróság az elkövető személyi körülményeit, vagyoni-jövedelmi viszonyait, illetve életvitelét veszi figyelembe.
Törvényi korlátok, engedmények:
A pénzbüntetés egy napi tétele nem érheti el és nem is haladhatja meg az elkövető jövedelmét.
A bíróság engedélyezheti a részletekben való megfizetést is, ez esetben két évig kell a meghatározott összeget megfizetni.
A pénzbüntetések nem foglalhatóak összbüntetésbe.
A pénzbüntetés törvényi minimuma és maximuma:
Pénzbüntetés esetén az egy napi tétel 30 – 540 nap lehet. Az egy napi összeg 2500 Ft – 200 000 Ft-ig terjedhet. Ez tehát azt jelenti, hogy a pénzbüntetés törvényi minimuma 75.000 Ft maximuma 108.000.000 Ft,
A pénzbüntetés átváltoztatása meg nem fizetés esetén:
A pénzbüntetést, ha nem fizetik meg fogházban (tehát a legenyhébb végrehajtási fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ebben az esetben egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés lép. Ebben az estben tehát a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb tartamú is lehet, és a törvény nem fűz hozzá egyéb jogkövetkezményeket (pl.: bűnügyi nyilvántartás, erkölcsi bizonyítvány).
Ha végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett pénzbüntetést is kiszabnak, és azt az elkövető nem fizeti meg, az átváltoztatott szabadságvesztést ugyanabban a fokozatban kell végrehajtani.
Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani a kiszabott pénzbüntetésbe (pl.: egynapi előzetes egynapi pénzbüntetésnek felel meg).
Fiatalkorúak:
Fiatalkorú esetében csak akkor szabható ki pénzbüntetés, ha a fiatalkorú elkövetőnek önálló keresete, jövedelme van, amellyel maga rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a törvényes képviselő (általában: szülő) nem hajtható be.
Amennyiben a pénzbüntetés végrehajtása sikertelen, behajthatatlan, úgy végrehajtandó szabadságvesztésre kell a büntetést átváltoztatni, amelynek végrehajtása életkor szerint különböző:
- 21 év alatti elkövető esetében: fiatalkorúak fogházában,
- 21 év fölött (felnőttkorúak) fogházban letöltendő szabadságvesztés szabható ki.
Elévülés:
A pénzbüntetés végrehajthatósága öt év alatt évül el.
