Sajtómegjelenés
Szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztása – ügyvéd válaszol
A TV2 Damu Roland ítélethozatalát követő rosszullétét követően keresett meg azzal a kérdéssel, hogy milyen esetekben lehet a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztását kérni jogerős büntetés esetén.
A témáról korábban már részletesen írtam itt, ezért ebben a cikkben csak azt emelem ki ismét, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztásánál a bíróság mérlegeli hogy két évnél hosszabb vagy rövidebb szabadságvesztés-büntetésről van-e szó, illetve hogy milyen okból (egészségügyi vagy más személyes okból) terjeszti elő az elítélt vagy ügyvédje a kérelmet.
Egészségügyi ok esetén vizsgálandó, hogy életet közvetlenül veszélyeztető helyzet indokolja -e a halasztást, illetve hogy a BV intézet egészségügyi ellátó rendszerén belül megfelelően kezelhető-e a probléma
Informális vádalku? Vádalku és európai elfogatóparancs?
Az Index.hu keresett meg, hogy mondjam el a véleményemet arról az ügyről, amiről a Blikk mint minden idők legnagyobb magyarországi áfacsalásaként tudósított.
Az Index.hu cikkét itt olvashatja: http://index.hu/belfold/2012/03/07/becsapta_a_gyanusitottat_az_ugyeszseg/
A sajtóban megjelent történetről kevés hiteles információ volt, annyit lehetett tudni, hogy egy áfacsalással gyanúsított férfi előzetes letartóztatását az ügyészség megszüntette, azonban szabadulása után három perccel kommandósok őrizetbe vették, a szlovák hatóságok európai elfogatóparancsa alapján.
A fenti értesülések ahhoz kevesek ahhoz, hogy érdemi tanulságot levonhassunk, azonban egy-két alapvetést szükséges tenni:
Vádalku, nyomozati alku
Az informális vádalku nem egy jogintézmény, arra alapozni nem egy “életbiztosítás”. Valóban van olyan a gyakorlatban, hogy a gyanúsított és a nyomozóhatóság “egyeztetik az érdekeiket”, de ez nem vádalku. A vádalkut (aminek magyar változatát egyébként helyesen nyomozati alkunak kell nevezni) a büntetőeljárási törvény részletesen szabályozza.
A vádalku, vagy nyomozati alku egy írásba foglalt szerződés a nyomozóhatóság és a gyanúsított között, amiben szabályozva van, hogy lényegében információért cserébe kötelesek megszüntetni a nyomozást. A vádalkuhoz ügyészi engedély szükséges.
Azért helyesebb ezt nyomozati alkunak nevezni, mert erre a csak a nyomozás során, vádemelésig van lehetőség, a vádról tehát már nem lehet alkudozni, csak a nyomozásról.
Vádalku és európai elfogatóparancs – kiadatás
Ha viszont a nyomozás megszüntetésre kerül, ez azt jelenti, hogy ebben az ügyében egy esetleges európai elfogatóparancs vagy kiadatás végrehajtását is meg kell tagadni. (Az európai elfogatóparancsról vagy a kiadatásról egyébként nem a nyomozóhatóság vagy az ügyész, hanem a Fővárosi Törvényszék dönt az egész országra kiterjedő illetékességgel)
Vádalku és a nyilvánosság
Fontos tudni, hogy a vádalku vagy nyomozati alku részletei államtitoknak minősülnek, tehát arról sem a hatóság, sem a gyanúsított, sem az ügyvéd nem nyilatkozhat.
Interjú a csepeli hajléktalan gyilkosság ügyében az ATV Startban
Meghívást kaptam az ATV reggeli műsorába, ahol Farkasházy Réka műsorvezető a csepeli hajléktalangyilkosság büntetőjogi vonatkozásairól kérdezett. Arról, hogy lehetséges-e egy ilyen ügyben vádalkut kötni, illetve tehetnek -e valamit a hatóságok az uzsora-bűncselekmények ellen.
Az üggyel kapcsolatban elmondtam, hogy a törvény kizárja, hogy a hatóság vádalkut, helyesebben nyomozati alkut kössön olyan gyanúsítottal, akinek a terhére emberélet szándékos kioltása róható.
Amennyiben igaz, hogy a csepeli bűnügyben a délszláv gyanúsított terhére emberölés, több emberen elkövetett emberölés róható, úgy vele nem köthető vádalku.
Az uzsora-bűncselekménnyel kapcsolatban elmondtam, hogy szerintem büntetőjogi dogmatikailag kidolgozatlan bűncselekményi tényállásról van szó. Hiába van 98 eljárás folyamatban a büntetőjogi statisztikák szerint, ha ezekben az ügyekben később nem lehet vádat emelni, vagy nem ítélik el jogerősen az elkövetőket.
Az uzsora jelenséget nem lehet csak büntetőjogi eszközökkel megoldani, , ahogy más káros társadalmi jelenségeket sem.
Jogsegély és kiadatás büntetőügyekben
Bűnügyi jogsegély
A Hír Tv Híradójának megkeresésére tájékoztatást adtam bűnügyi jogsegélyek jogi hátteréről és gyakorlatáról. A kérdések a bűnügyi jogsegélyek fajtáira és azok lefolytatásaira irányultak, és a téma aktualitását a MOL Zrt.-vel kapcsolatos horvát büntetőeljárás adta, illetve az a hír ami szerint a horvát ügyészség jogsegélykérelmet terjesztett elő a magyar Legfőbb Ügyész felé.
Válaszomban kitértem rá, hogy ebben az esetben nem büntetőeljárás átadásáról van szó, hanem szűk értelemben vett jogsegélyről. Azaz a büntetőeljárás Horvátországban marad, a magyar hatóságok egyes konkrét eljárási cselekményeket végeznek el, amik pontosan körül vannak írva a jogsegélykérelemben. Ilyen lehet például házkutatás (ami persze irodára is vonatkozhat), iratok lefoglalása, számítógépek tartalmának átvizsgálása, rögzítése, azok lefoglalása és átadása.
A Legfőbb Ügyésznek dönteni kell, hogy a jogsegélykérelem nem sérti-e Magyarország felségjogait, vagy közrendjét.
Kiadatás és európai elfogatóparancs magyar állampolgárok esetén
Szóba került, hogy a kiadatási jog szerint Magyarország főszabályként nem adja ki saját állampolgárait. De ez EU-s tagállamok irányában már nem érvényesül. Az EU tagállamai európai elfogatóparancsot jogosultak kiadni, és ennek teljesítését nem lehet megtagadni saját állampolgár esetén sem.
Emlékezetes például, hogy az 1990-es marosvásárhelyi zavargások során felelősségre vont és emiatt Romániából Magyarországra menekült magyarok kiadatását a magyar fél megtagadhatta arra hivatkozva, hogy a kiadni kért személyek időközben megszerezték a magyar állampolgárságot.
Románia EU csatlakozásával azonban gyakran ugyanezen kérelmeket már európai elfogatóparancs formájában terjesztette elő, aminek teljesítése európai elfogatóparancs-kerethatározat értelmében kötelező. Sajnos az európai elfogatóparancsok alapjául szolgáló cselekmények kevéssé hiteles módon, elfogultan voltak bűncselekménynek minősítve. Ennek szóvá tétele azonban csak legfeljebb diplomácia úton lehetséges, mivel az európai büntetőjog alapja az államok és hatósági határozatok kölcsönös elismerésének elve.
Nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye büntethető-e a magyar büntetőjog szerint?
A Fókusz 2011. februárjában a Tóásó ügyben keresett meg azzal a kérdéssel, hogy a magyar büntetőjog szerint felelősségre vonható-e nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye miatt.
Az kérdés apropója az volt, hogy a Tóásó ügyben olyan bizonyíték került elő, mely szerint egy bolív kormány ügynök pénzt adott egy tanúnak cserébe terhelő vallomásáért.
Tóásó bolív ügyvédje Magyarországon tenne feljelentést, miután a bolív hatóságok nem foglalkoznak az üggyel.
A kérdésre a válasz a Btk. szerint az, hogy kivételes esetben van lehetőség arra, hogy nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekménye miatt a magyar büntetőjogot lehessen alkalmazni, ha a cselekmény mind a magyar jog, mind a külföldi jog szerint büntetendő.
Ilyen esetben a Legfőbb Ügyésznek kell elrendelni a nyomozást. Ennek hiányában a cselekmény nem büntethető.
Kiadatás és bűnügyi jogsegély Kínával
Nem adja ki Kína Csao Fejt, aki Budapesten végzett egy norvég diáklánnyal. A férfi szerelme temetése napján adta fel magát Pekingben.
2010.09.17. 06:25
Úgy tűnik, hogy Csao Fej komolyan gondolta: hamarosan a túlvilágon találkozhat kedvesével. A férfi ugyanis szerdán, Pernille Marie Thronsen oslói temetése napján Pekingben feladta magát, vállalva ezzel a kivégzés nagyon is reális lehetőségét. A fiatalember beismerő vallomást tett.
A bírósági döntéshez tanúvallomásokra, bizonyítékokra van szükség, ezeket a magyar hatóságoknak kell a kínaiak rendelkezésére bocsátani – magyarázta dr. Bátki Pál nemzetközi jogász. – Csakhogy a kemény kínai törvénykezés, a halálbüntetés kiszabásának lehetősége miatt politikai döntésre lesz szükség, hogy Magyarország megadja a segítséget. Az is elképzelhető, hogy hazánk megtagadja az együttműködést – tette hozzá az ügyvéd.
Így tehát patthelyzet jöhet létre: a magyar rendőrség a gyanúsított, a kínai nyomozók a bizonyítékok hiányában nem tudnák normális mederben lefolytatni az eljárást.
S máris érzékelhető az egymásmelletti elbeszélés. Miközben Csiang Jü arról beszélt, hogy a kínai hatóságok szorosan együttműködnek a magyarokkal, az ORFK úgy tájékoztatott: őket még Csao Fej őrizetbe vételéről sem tájékoztatták a kínaiak. Ugyanígy nyilatkozott Ragnhild Imerslund, norvég külügyi szóvivő: a kínaiak őket sem értesítették. A Thronsen családot képviselő dr. Karoline Henriksen elmondta: Pernille hozzátartozói örülnek Fej letartóztatásának.
M. S.
Kiadatás és menekültjog
Többszáz év elől menekül a pedofil tanár
Index, 2010. május 31., hétfő 12:09
Befogadotti státuszt szeretne védencének elérni, mondta lapunknak dr. Bátki Pál, John D. Clark, a másfél hónapja Budapesten lebukott amerikai nyelvtanár ügyvédje. A pedofíliával vádolt férfit kiemelt szökevényként kereste az FBI, hazaszállítása esetén többszáz évet is kaphat.
dr. Bátki Pál az Indexnek elmondta, hogy azért szeretnének befogadotti státuszt elérni, mert ha Magyarország kiadná John D. Clarkot, akkor a férfi Amerikában embertelen bánásmódnak lenne alávetve.
Az amerikai ügyvédek szerint Clark, akit gyermekpornográf felvételek birtoklásával és terjesztésével vádolnak, az Egyesült Államokban akár képenként 10-20 évre számíthat. Márpedig számítógépén állítólag 13 ezer gyermekeket ábrázoló pornográf fotót találtak.
Az ügyvéd szerint ha sikerülne elérni, hogy Clarkot befogadja Magyarország, akkor a hazai jogszabályok szerint legfeljebb 2-8 év letöltendő börtönbüntetést kapna.
A kérdésre, hogy milyen esélyét látja a befogadásnak, az ügyvéd elmondta, hogy kicsi az esély, hiszen az egyik legkeresettebb feltételezett bűnözőről van szó, és Magyarországnak fontos a jó politikai kapcsolat Amerikával, de meg kell futniuk ezt a kört. Véleménye szerint pár hét alatt eldőlhet Clark sorsa.
Mint arról múlt hét pénteken beszámoltunk , a napokban érkeztek meg az amerikai légimarsalli szolgálat emberei Budapestre, hogy magukkal vigyék John D. Clarkot az USA-ba. Az ügynököknek azonban egyelőre le kell mondaniuk tervükről, mert a férfi az utolsó pillanatban, csütörtökön menedékjogot kért Magyarországtól.
Clarkot április közepén fogta el a magyar rendőrség egy névtelen bejelentő hívása alapján a VII. kerületi Akácfa utcában. A férfi huzamosabb ideig dolgozott angoltanárként a XII. kerületi Diana Utcai Általános Iskola és Gimnáziumban.
A sztrájk kártérítési jogi következménye
Olyan a sztrájk, mint egy vulkánkitörés?
2010. január 14., csütörtök 13:11 | Frissítve: 2010. január 14.
A sztrájk miatt harmadik napja akadozik a fővárosi közlekedés. Mindez azt jelenti, hogy azok, akik egy meghatározott időszakra szóló jegyet vagy bérletet váltottak, a BKV szolgáltatásainak csak egy töredékét tudják igénybe venni. A közlekedési vállalat vis maiorra hivatkozva nem akar kártérítést fizetni. Egy jogi szakértő szerint viszont egy próbapert megér az ügy, hiszen korántsem biztos, hogy a BKV igazolni tudná: valóban külső és elháríthatatlan oknak minősül a munkabeszüntetés.
24 és 72 órás jegy, hetijegy, kétheti bérlet és havibérlet – ezek a nem egy adott utazásra, hanem egy időszakra szóló jegyek és bérletek válthatók a BKV-nál a cég honlapja [1] szerint. Ezek közül a hetijegy 4600, a kétheti 6200, míg a felnőtt havi bérlet 9400 forintba kerül. Aki a sztrájk előtti napokban hetijegyet vett – mondjuk egy fővárosba akkor érkező turista –, az arra költött 4600 forintjáért már három napra nem kapott teljes szolgáltatást, tehát a hétnapos időtartam legalább 40 százalékán nem használhatta korlátlanul a jegyet.
Ő legalább 2000 forintot bukott, de a vesztesége ennél nagyobb is lehet, annak függvényében, hogy milyen időtartamra szól a hétnapos jegy. Akiknek két hétre szóló jegyük van, azok a 6200 forint nagyjából 20 százalékát bukták, ami 1200 forintot jelent, a havibérletesek lényegében tíz százaléknál, 940 forintos veszteségnél járnak.
Külső és elháríthatatlan ok?
Alapesetben jár a kártérítés annak, aki kifizet valamit, de azért nem kap teljesítést a szolgáltatótól, ez ugyanis szerződésszegésnek minősül – mondta az Index kérdésére Bátki Pál ügyvéd, kártérítési jogi szakértő. A BKV azonban most arra hivatkozik, hogy a sztrájk egy vis maior helyzetnek minősül, márpedig a vis maior helyzetek mentesítik a feleket, hogy a szerződéses kötelezettségüket teljesítsék.
Ha pert indítanának a cég ellen, akkor azt a BKV-nak kellene bizonyítania, hogy a sztrájk egy külső ok által kiváltott, elháríthatatlan szituáció. Márpedig korántsem biztos, hogy az emberi döntések következtében előállt helyzet elháríthatatlannak mondható, hiszen az emberi viselkedés – szemben a természeti jelenségekkel – igenis irányítható. Akár azt is mondhatjuk – bár kétséges, hogy ez az érvelés megállná-e a helyét a bíróságon –, hogy ha a sztrájk bármelyik napján megállapodnak, azzal máris igazolódik, hogy nem volt elháríthatatlan a munkabeszüntetés, hiszen a megállapodást már annak megkezdése előtt megköthették volna.
Jó lenne egy próbaper
„Bátorítanám, és a fogyasztóvédelmi kultúra szempontjából is hasznosnak tartanám, ha valamilyen fogyasztóvédelmi szervezet elindítana egy próbapert, bár annak kimenetele sosem biztos” – mondta a szakértő. Szerinte a jogbizonytalanságért részben a jogalkotók is felelőssé tehetők, hiszen az 1989-ben született sztrájktörvény a megalkotása óta nem fejlődött, „a jogalkotók mulasztása miatt képtelen alkalmazkodni a folyamatosan jelentkező társadalmi kihívásokhoz”.
A BKV-nak az a döntése, hogy vis maiorra hivatkozva elzárkózzon a kártérítés kifizetésétől, nem feltétlenül csak azzal magyarázható, hogy spórolni akar a havi felnőtt bérleteken nagyjából napi 300 forintot. Bátki Pál inkább arra gondol, hogy azért döntött így a közlekedési cég, mert ha elismerné a bérletesekkel szembeni kártérítési felelősségét, akkor megnyílna az út az egyéb kártérítési igények előtt is. És itt nem feltétlenül csak néhány ezer forintos taxiszámlákra kell gondolni, hanem akár komolyabb értékű kártérítési, például elmaradt haszon miatt benyújtott kártérítési igényekre is.
A piaci szolgáltatók komolyan veszik
Pedig más iparágakban nagyon komolyan veszik az ügyfelek kiszolgálását, és kimaradás esetén a kárpótlását. Emlékezetes a T-Mobile tavaly decemberi leállása, amikor órákra megbénult a cég mobilhálózatának egy része. Nem tudjuk, hogy mennyi ügyfelet érintett a leállás, azt viszont igen, hogy a T-Mobile összes, nagyjából ötmillió ügyfele mind kapott kárpótlást – tíz ingyen lebeszélhető percet. A T-Mobile-nak az eset 700 millió forintjába került.
Az internetszolgáltatók az általános szerződési feltételekben közlik a rendelkezésre állás idejét. A UPC például egy nemrég bejelentett üzleti díjcsomagjánál éves szinten 95 százalékos rendelkezésre állást vállal, saját mérései szerint 99 százalékot teljesít, és 100 százalékot próbál elérni.
Ha valamilyen hiba miatt a szolgáltatást nem lehet igénybe venni, és a kiesés átlépi a rendelkezésre állás 95 százalékos vállalt határát, akkor a szolgáltató kötbért fizet, aminek a mértékét az előfizetői díjból számítják ki. Az előző hat hónapban befizetett összegből kiszámolják az egy napra jutó átlagos díjat, és minden egyes késedelmes nap után ennek a nyolcszorosát fizetik ki. Rövidebb ideje kötött szerződés esetén egy napi kimaradásért egy napi jóváírás jár. Ha ez lenne érvényes a BKV-ra, akkor akár napi 8-szor 313,3 forintos (azaz 2506,6 forintos) kötbért lenne kénytelen fizetni a cég. Három napra az 7519,9 forint lenne a legalább 30 napos bérletet váltóknál.
Késésnél és járattörlésnél is jár kártérítés
A légitársaságoknál főleg a fapadosok piacra lépésével szaporodtak meg a késések. A diszkont modell miatt ugyanis ezeknél a társaságoknál sokkal kevesebb időt tölt a földön a gép, folyamatosan mozgásban van, így gyakrabban előfordulnak késések is. A szaporodó utaspanaszok miatt az EU is foglalkozott az üggyel, 2004 elején a miniszteri tanács jóváhagyta [2] azt a szabályozást, mely szerint túlfoglalásnál és késésnél az addiginál nagyobb kártérítés jár az utasnak – késéstől és távolságtól függően akár 600 euró is. A rendelet egy évvel később, 2005 elején lépett életbe, de a légitársaságok panaszt nyújtottak be a bróságra.
Az Európai Bíróság tavay novemberben mondta ki [3], hogy átalányalapú kártérítést kérhetnek azok, akik a célállomást három, vagy több órával később érik el. Légi járat törlése esetén pedig 250 és 600 euró közötti összeg jár.
Ha nem is muszáj, akkor is fizet
Mondhatnánk persze azt, hogy a magántulajdonban lévő, piaci viszonyok között szolgáltató cégek nem hasonlíthatók össze a közpénzből működő és a fővárosi tömegközlekedésben szinte monopolhelyzetben lévő, közszolgáltatást nyújtó BKV-val. Csakhogy más köztulajdonban lévő közszolgáltatók sem ódzkodnak attól, hogy kártérítést fizessenek szolgáltatás kimaradása esetén.
A szintén budapesti Főtáv Zrt., az ország legnagyobb távhőszolgáltatója például minden esetben kompenzációt fizet – ami a gyakorlatban a havi alapdíj részbeni vagy teljes elengedésében testesül meg –, ha a cég hibájából, neki felróható okból nem tud szolgáltatást nyújtani. Ha például egy rosszul elvégzett vagy elmulasztott munka miatt van üzemzavar, vagy nagyobb hibajavítási munkák miatt szolgáltatási szünetet rendelnek el, akkor van ilyen kötelezettség – mondta Balog Róbert szóvivő.
Kiadatás terrorizmus gyanúja esetén
Magyarországon is tárgyalhatják a bolíviai ügyeket
2009. május 20., szerda, 18:03 – Origo
A bolíviai ügyészség szerint egy ENSZ-egyezményre hivatkozva Bolívia akár Magyarországon is elérheti azoknak az állítólagos terroristáknak felelősségre vonását, akik korábban jártak Bolíviában és tagjai lehettek Rózsa-Flores Eduardo csoportjának – írja a La Prensa bolíviai lap. Mivel Magyarország nem adja ki állampolgárait külföldi hatóságoknak, valóban lehetséges a hazai bírósági eljárás, de csak akkor, ha a magyar nyomozók is gyanúsítottnak tartják az érintett magyarokat – mondta az [origo]-nak egy nemzetközi büntetőjogász.
Egy nemzetközi egyezmény értelmében Bolívián kívül is bíróság elé lehet idézni azt az öt feltételezett terroristát – három magyart, egy szlovákot és egy románt -, akik mindannyian jártak Bolíviában, és a gyanú szerint tagjai voltak az Eduardo Rózsa-Flores vezette csoportnak – jelentette be Marcelo Soza ügyész a La Prensa című bolíviai lap szerint. A lap nem részletezte, pontosan kikről feltételezik az állítólagos összeesküvésben való részvételt.
Soza az ENSZ terrorizmus elleni egyezményére hivatkozva azt állította, hogy a feltételezett bűnözőket akár hazájukban is felelősségre vonhatják. Az érintettek ugyanis nyilatkozhatnak a Bolíviában illetékes magyar nagykövetségen, hogy alávetik-e magukat a bolíviai törvényeknek. Ha ez nem történik meg, a feltételezett terroristák ellen saját országukban indulhat eljárás. Ebben az esetben a bolíviai hatóságok képviselői Európába utaznak, hogy a bíróság előtt bemutassák az összes bizonyítékot, az iratok hiteles másolatát, hogy segítsék a bíróségi eljárást – írja a La Prensa Sozára hivatkozva.
A bolíviai lap szerint az ügyész nem zárta ki a lehetőséget, hogy nemzetközi bíróság járjon el az ügyben, ugyanakkor valószínűbb a magyarországi tárgyalás. A gyanúsítottakat nem lehet kiadni, Magyarország és Bolívia között ugyanis nincs kiadatá
si egyezmény – tette hozzá. Ahhoz, hogy az eljárás elindulhasson, meg kell várni az informatikusok munkájának eredményét. Ők azt a számítógépet vizsgálják, amelyet a Las Americas szállodában foglaltak le és amelyet Rózsa-Flores csoportja használt – mondta Soza.
A bolíviai ügyre az az ENSZ-egyezmény érvényes, amely a nemzetközileg védett személyek elleni bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szól – mondta az [origo]-nak Bátki Pál nemzetközi büntetőjogász. Ennek alapján ha Magyarország nem adja ki Bolíviának azokat, akiket a dél-amerikai állam gyanúsítottnak tart, akkor ügyüket késlekedés nélkül saját hatóságai elé kell terjesztenie.
Magyarország biztosan nem adja ki állampolgárait Bolíviának. Bátki Pál szerint nem azért, mert nincs kiadatási egyezmény a két állam között, hanem azért, mert a magyar törvények szerint csak akkor adják ki, ha az illetőnek a magyar mellett más állampolgársága is van, és nem lakik Magyarországon.
Az ügyvéd szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy a magyar hatóságok is gyanúsítottnak tekintik azt, akit Bolívia annak tart. Az illető ellen “első tekintetre megfelelő” bizonyítékra van szükség arra, hogy megpróbált egy nemzetközileg védett személyt – ez esetben Evo Morales elnököt – megtámadni vagy megölni. Emiatt “ha valóban indulna Magyarországon büntetőeljárás a bolíviai hatóságok megkeresésére, akkor ehhez biztosan kellenének a bolíviaiak által rendelkezésre bocsátott konkrét bizonyítékok”. Bátki szerint nem kizárt az sem, hogy nemzetközi bíróságra kerül az ügy, ha ugyanis a két állam vitába keveredik, bármelyikük fordulhat a hágai Nemzetközi Bírósághoz.
A bolíviai hatóságok április 16-án jelentették be, hogy meghiúsítottak egy Evo Morales bolíviai elnök ellen tervezett merényletet. A rendőrségi akció során felszámolt állítólagos terrorista csoportnak magyar tagjai is voltak, köztük a magyar-horvát-bolíviai Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpád – mindketten meghaltak, rajtuk kívül elfogták a 29 éves Tóásó Elődöt. A bolíviai nyomozók szerint azonban az ügy kulcsfigurája egy Révész Tibor nevű magyar férfi, akiről részleteket itt olvashat
Tel:(+36) 30-22-11-579
(+36-1) 786-97-03
Email: iroda@batki.info
1137 Budapest, XIII. kerület
Újpesti rkp. 7.
