Megjelent „az orvosi céllal fogyasztott marihuána kérdése Magyarországon” című cikkem I. és II. része a Wolters Kluwer jogi kiadó jogaszvilag.hu maganzinjában
Mikor és hogyan lett a THC-ből kábítószer illetve sok helyesn ismét gyógyszer?
A cikk első felében a kannabisz gyógyászati alkalmazásának évezredes történetére utaltam és rámutattam, hogy az ENSZ 1961-es Egységes Egyezménye vetett véget a széles körű gyógyászati felhasználásnak. A tudományos fordulatot a 90-es évek elején az endokannabinoid rendszer felfedezése jelentette, ami felgyorsította a kutatást, és a betegek fokozódó érdeklődésére reagálva a világ számos országában – köztük Kanada, Izrael, Németország és több amerikai állam – megkezdődött a kannabisz orvosi célú legalizációja.
Mi a helyzet Magyarországgal?
A cikkben kiemeltem, hogy Magyarországon 2025 végén sincs jele ennek a nemzetközi liberalizációs trendnek. A magyar jog – a bűnügyi és közigazgatási szabályokkal – kizárólag a jelenség rendészeti és „hardcore” büntetőjogi megítélését teszi lehetővé.
Felhívtam a cikkben a figyelmet arra a sokak számára meglepő tényre, hogy a THC-tartalmú gyógyszerek alkalmazásának jogi feltételei Magyarországon elméletileg léteznek a gyógyításban:
- Kezelőorvosi hozzájárulás és indoklás szükséges.
- Az állami gyógyszerészeti hatóság (OGYÉI) egyedi import engedélyét kell megszerezni.
- Ezután lehet külföldről behozni a gyógyszert (pl. Marinol, Sativex).
Azonban hangsúlyoztam, hogy a gyakorlatban ez az út nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Az orvosok tartanak a büntetőjogi kockázatoktól és az adminisztratív terhektől, a betegeket pedig az is nehéz helyzetbe hozza, hogy a készítményekre nincs társadalombiztosítási támogatás. Ez a helyzet sajnos sok beteget a feketepiacra terel és kriminalizál.
A THC tiltása és gyógyszerként alkalmazása emberi jogi (alapjogi) szempontból
A cikk második részében azt a kérdést tettem fel, hogy milyen módon, jogi és hatósági keretek között lehet(ne) Magyarországon hozzáférni a betegeknek a THC vagy más kannabinoid tartalmú gyógyszerekhez. ,
E körben két alapvető jelentőségű, és legalábbis szakmai körökben közismert strasbourgi döntést vizsgáltam meg. során. Az egyek egy magyar a mások egy svéd ítelete az Európai Emberi Jogi Bíróságnak.
A.M. és A.K. kontra Magyarország (2017)
A strasbourgi bíróság előtt két magyar állampolgár kérelme került elbírálásra, akik súlyos, gyógyíthatatlan vagy krónikus betegségben szenvedtek, és akiknél a hagyományos, Magyarországon elérhető terápiák hatástalanok voltak, illetve súlyos mellékhatásokat okoztak. Nemzetközi tapasztalatok alapján úgy ítélték meg, hogy THC-tartalmú készítmények javíthatnák állapotukat.
A kérelmezők álláspontja szerint a magyar jogi környezet – különösen a büntetőjogi szabályozás és az orvosi gyakorlat – ténylegesen ellehetetleníti a kannabisz-alapú gyógyszerekhez való legális hozzáférést, ami sérti emberi méltóságukat és a magánélethez való jogukat.
Az EJEB a kérelmeket elfogadhatatlannak minősítette. A döntés indoka az volt, hogy a kérelmezők nem merítették ki a rendelkezésre álló hazai jogorvoslati lehetőségeket: nem nyújtottak be egyedi import iránti kérelmet az illetékes gyógyszerhatósághoz, így nem igazolták, hogy a jogszabályok által biztosított eljárás a gyakorlatban valóban elérhetetlen vagy működésképtelen lenne.
Thörn kontra Svédország (2022)
A Thörn-ügyben az EJEB már érdemben vizsgálta, hogy sérül-e az Egyezmény 8. cikke, ha az állam megbünteti azt a beteget, aki saját gyógyítására kannabiszt termeszt. A kérelmező súlyos baleset következtében lebénult, hosszú éveken át elviselhetetlen fájdalmakkal küzdött, és a hagyományos terápiák nála nem bizonyultak hatékonynak. A kannabisz használata enyhítette tüneteit, azonban a legálisan elérhető gyógyszer számára megfizethetetlen volt, ezért saját célra termesztett növényt.
A svéd bíróságok végül bűnösnek mondták ki, de enyhe pénzbírságot szabtak ki. Thörn arra hivatkozott Strasbourgban, hogy az állam aránytalanul avatkozott be a magánéletébe.
Az EJEB nem állapított meg jogsértést. A Bíróság szerint az elítélés legitim állami beavatkozás volt, amely a közegészség védelmét és a bűnmegelőzést szolgálta. Hangsúlyozta, hogy az orvosi kannabisz szabályozása terén nincs európai konszenzus, ezért a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek. A svéd bíróságok az EJEB megítélése szerint megfelelő egyensúlyt teremtettek az egyéni érdekek és a közérdek között, különösen az enyhe szankció alkalmazásával.
Tanulságok magyar jogi szempontból a fentiekkel kapcsolatban
Bár az Európai Emberi Jogi Bíróság mindkét ismertetett ügyben elutasító döntést hozott, az ítéletek egyértelmű iránymutatást adnak a magyar szabályozás értékeléséhez. Alapvetésként rögzíthető, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján az államnak biztosítania kell egy legális, ténylegesen működő hozzáférési csatornát azon betegek számára, akiknél orvosilag igazolt, hogy a kannabinoid- vagy akár THC-tartalmú gyógyszerek javíthatják az állapotukat. Ennek hiánya a magánélethez való jog (EJEE 8. cikk) sérelméhez vezethet.
2025-ben Magyarországon továbbra is kérdéses, hogy ez a hozzáférés a gyakorlatban mennyire reális. Ennek megítéléséhez elengedhetetlen lenne egy érdemi orvosi és gyógyszerészeti szakmai diskurzus, valamint magyar nyelvű publikációk, amelyek bemutatják, hogyan működik ténylegesen a kannabinoidok gyógyászati alkalmazása az egészségügyi rendszerben.
Szintén kulcsfontosságúak a nyilvánosan elérhető hatósági adatok: hány egyedi importkérelem érkezik nem törzskönyvezett kannabisz-alapú gyógyszerekre, ezek közül mennyit hagynak jóvá, és biztosít-e a társadalombiztosítás pénzügyi támogatást.
Mindezek alapján lehet érdemben mérlegelni, hogy a magyar büntetőjogi szabályozás és a kábítószer-politika szigora összhangban áll-e az EJEB 8. cikkéből fakadó követelményekkel, vagy fennáll annak veszélye, hogy a rendszer nem a „kábulathoz való jogot”, hanem a gyógyuláshoz való jogot korlátozza aránytalanul.
A cikk mindkét része itt olvasható:
https://jogaszvilag.hu/szakma/az-orvosi-cellal-fogyasztott-marihuana-kerdese-magyarorszagon-i-resz/
https://jogaszvilag.hu/szakma/az-orvosi-cellal-fogyasztott-marihuana-kerdese-magyarorszagon-ii-resz/
A témáról írt cikkeim a Kékvillogó magazinban:
MIvel a Kékvillogó c. nagy olvasottságú portálon is rendszeresen megjelennek írásaim, a téma összefoglalója ott is megjelent:
