A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU irányelv átültetése a magyar jogba

Az Európai Unió Tanácsa 2009. november 30-án állásfoglalást fogadott el a büntetőeljárásban a gyanúsítottak vagy a vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről. Az ütemtervnek megfelelően elfogadott első intézkedés a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010/64/EU irányelv volt, ezután pedig a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012/13/EU irányelv került elfogadásra,…

Telefonlehallgatás a büntetőeljárásban (és előtte…)

Miért érdekes ügyvédi téma a titkos adatgyűjtés (titkos információgyűjtés, titkos  adatszerzés) Régóta tervezem, hogy egy cikkben megosztom a telefon-lehallgatások és egyéb titkos nyomozati tevékenységekkel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket és ügyvédi tapasztalatokat. Ez ugyanis joggal foglalkoztatja az olvasók nagy részét, és a jogszabályok pontos ismeretén nagyon sok múlik egy büntetőügy tárgyalásán. Ha például a nyomozóhatóság megsértette a…

Közlekedési büntetőjog: lehet-e a KRESZ általános veszélyeztetési tilalmára büntetőjogi felelősséget alapozni?

A KRESZ 3 § (1) bek. c.) pontja szerint mindenki köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Ez a KRESZ bevezető rendelkezései között található szabály különös jelentőséggel bírt és bír a közlekedési büntetőjogi ítélkezésben. Ez ugyanis egy általánosan megfogalmazott szabály, szemben a KRESZ szabályok többségét…

Kiemelt jelentőségű ügyek – új kategória a büntetőeljárásban

Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 2011. július 13-tól jelentős újításokat vezetett be a büntetőeljárásról szóló törvénybe (Be.). A változtatások illeszkednek ahhoz a tendenciához, amely a 2011. márciusi „büntetőeljárási gyorsítócsomaggal” kezdődött és, amely a garanciális rendelkezéseket több esetben feláldozza a büntetőeljárás hatékonyságának és gyorsaságnak oltárán. A…

A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása

A szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) bizonyos esetekben lehetőséget ad a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására. A büntetés végrehajtásának (megkezdésének) elhalasztását mind a vádlott, mind az ügyvédje (védője) kérvényezheti. A bíróság a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire…

A távoltartás

A távoltartást a jogalkotó 2006-ban iktatta be a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendszerébe, majd a hatékonyabb fellépés érdekében a 2009. évi LXII. törvénnyel megteremtette a távoltartás büntetőeljáráson kívüli, ekként bírói döntés nélküli elrendelésének lehetőségét is. A korábbi magyar jogban ezen jogintézménynek nincs előzménye, az Egyesült Államokból és Nyugat-Európából „importáltuk”, ahol évtizedek óta…