Jogászvilág.hu szakmai magazinnak írt cikkem az újszülőtt megölése vagy csecsemőgyilkosság megítélésének fejlődését mutatja be a középkortól napjainkig. A téma sok történelmi, erkölcsi és pszichológiai szempontból is érdekels. Különösen fontos lehet a gyakorló büntetőjogász számára, amikor beszámíthatatlanságra, kóros elmeállapotra hivatkozik egy bűncselekmény kapcsán.
A megítélés változása a történelem során
A cikkemben átfogóan igyekeztem ismerteti, hogy a jogalkotás folyamatosan ingadozott a szigorú és az enyhébb büntetés között:
- Középkor: A legtöbb európai országban, beleértve Magyarországot is, a csecsemőgyilkosságért halálbüntetés járt
- 19. század: A jogalkotó hozzáállása enyhült. Az 1878-as Csemegi-kódex külön tényállásként kezelte a csecsemőgyilkosságot, és enyhébb büntetést szabott ki. Ennek oka, hogy a jogalkotó figyelembe vette a házasságon kívül gyermeket szülő nők nehéz szociális és egzisztenciális helyzetét
- 20. század: A szocialista büntetőjog idején ismét szigorodott a megítélés, és a csecsemőgyilkosságot az emberölés alapeseteként kezelték, mivel a társadalmi viszonyok (pl. a nők helyzete, a gyermekvédelem) pozitív irányba változtak. A 20. század második felében azonban a jog ismét enyhített, figyelembe véve a nők szülés okozta lelki és tudati állapotát.
- 21. század: A jog ismét szigorított: a csecsemőgyilkosságot az emberölés minősített esetei közé soroltán
A lélektani és pszichiátriai háttér a csecsemőgyilkosságok mögött
A cikkem foglalkozik azzal is, hogy a büntetőjogi megítélésben nagy hangsúly van a szülés utáni lelki állapot jelentőségét.
A beszűkült tudatállapot okai lehetnek a hormonális változások, a fizikai kimerültség, a szülés utáni depresszió amiket fokozhat az egzisztenciális válság okozta szorongás.
Jelenlegi büntetőjogi szabályzás
A jelenlegi magyar Btk.-ban már nem létezik az „újszülött megölése” nevű külön bűncselekményi tényállás, a cselekményt az emberölés súlyosabban minősülő esetei közé sorolják, mivel gyermekkorúa sértett. A bíróság azonban a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként veszi figyelembe a szülés alatti vagy közvetlenül utána fellépő beszűkült tudatállapotot
Konklúzió
A büntetőjog igyekszik empátiával viszonyulni a csecsemőgyilkos anyákhoz, figyelembe véve a szülés okozta beszűkült tudatállapotot, valamint a szociális és pszichiátriai körülményeket. A cselekmény azonban a hatályos szabályozás szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható
