A Lakmusz 2026. július 16-án megjelent, a Qubittel közösen készített tényfeltáró cikkében büntetőjogi szakértőként kérte ki a véleményemet a Motherless-ügy magyar és nemzetközi vonatkozásairól.
A Lakmusz a Magyar Jeti Zrt. tényellenőrzéssel foglalkozó kiadványa. A portál célja, hogy ellenőrzött információkat közöljön, feltárja a nyilvánosságban terjedő állítások mögött álló tényeket, valamint elősegítse a tényeken alapuló közbeszédet és a tudatos médiafogyasztást.
Miről szól a Motherless-ügy?
A Motherless-ügy 2024-ben vált széles körben ismertté. A sajtóban megjelent információk szerint magyar nőkről a tudtuk és hozzájárulásuk nélkül kerültek fel fényképek egy pornográf tartalmakat megosztó oldalra. Egyes képeket személyes adatokkal egészítettek ki, más felvételeket pedig úgy szerkesztettek át, mintha az érintetteknek elvágták volna a torkát. A képekhez több esetben erőszakos, az érintettek megölésére vagy bántalmazására utaló hozzászólások társultak.
A magyar és a német hatóságok által is vizsgált ügy egyik gyanúsítottját 2025 februárjában Berlinben fogták el. A magyar eljárásban a nyilvánosságra hozott adatok szerint személyes adattal visszaélés miatt folyik nyomozás. A Lakmusz és a Qubit közös cikke részletesen bemutatja a gyanúsított azonosításának körülményeit, közösségimédia-tevékenységét, valamint azt, hogy az érintett nőkről készült képek egy része más internetes oldalakon is elérhető maradt.
Fontos hangsúlyozni, hogy az eljárás jelenleg is folyamatban van, ezért a gyanúsítottat a büntetőjogi felelősségének jogerős megállapításáig megilleti az ártatlanság vélelme.
Milyen kérdésekben kérték ki a véleményemet?
A Lakmusz újságírói elsősorban az alábbi büntetőjogi kérdésekkel kerestek meg:
- mikor valósulhat meg a személyes adattal visszaélés bűncselekménye;
- mit jelent a törvényben szereplő „jelentős érdeksérelem”;
- hogyan viszonyul egymáshoz a személyes adattal visszaélés és az internetes agresszió új tényállása;
- alkalmazható-e az internetes agresszió szabályozása a Motherless-ügyben;
- melyik országban folytatódhat végül az eljárás, ha a magyar és a német hatóságok párhuzamosan nyomoznak;
- milyen gyakorlati okok vezethetnek egy jelentős mennyiségű elektronikus bizonyítékot tartalmazó nyomozás elhúzódásához.
A személyes adatok feletti rendelkezés joga
A személyes adattal visszaélés szabályozásának alapja, hogy mindenkit megillet a saját személyes adatai feletti rendelkezés joga. Személyes adat lehet többek között az érintett neve, képmása, telefonszáma, lakóhelye vagy bármely más, vele kapcsolatba hozható információ.
A büntetőjog azonban nem minden adatvédelmi szabálysértést szankcionál. Büntetőjogi felelősség elsősorban akkor merül fel, ha a jogosulatlan adatkezelés haszonszerzési céllal történik, vagy az érintett számára jelentős érdeksérelmet okoz.
A Lakmusznak adott nyilatkozatomban arra hívtam fel a figyelmet, hogy egy valós személy fényképének olyan átalakítása és közzététele, amelyen az érintett elvágott torokkal jelenik meg, a személyes adatokkal való visszaélés különösen kirívó formája lehet. Amennyiben az érintett tudomást szerez a képről, és az benne komoly szorongást, félelmet vagy más, az életére érdemi hatást gyakorló lelki következményt vált ki, az már megalapozhatja a jelentős érdeksérelem megállapítását.
Személyes adattal visszaélés és internetes agresszió
A Motherless-ügy az internetes agresszió új büntetőjogi tényállásával is szoros összefüggést mutat. A Btk. 332/A. §-a 2025. január 1-jén lépett hatályba. A rendelkezés büntetni rendeli, ha valaki nagy nyilvánosság előtt, elektronikus hírközlő hálózaton keresztül beazonosítható személlyel szembeni erőszakos halálra vagy különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki.
A folyamatban lévő ügyben ugyanakkor az új tényállás csak a hatálybalépése után tanúsított magatartásokra lenne alkalmazható. A büntetőjogi szabályozás visszaható hatályának tilalma miatt a 2025. január 1. előtt elkövetett cselekményeket utólag nem lehet az internetes agresszió alapján elbírálni.
A két bűncselekmény között további lényeges különbség, hogy a személyes adattal visszaélés jelentős érdeksérelmet feltételező esetében rendszerint szükséges, hogy az érintett tudomást szerezzen a jogsértő adatkezelésről. Az internetes agresszió megvalósulásához ezzel szemben nem szükséges, hogy a célba vett személy egyáltalán lássa a bejegyzést, vagy annak hatására ténylegesen félelmet éljen át.
Az új tényállás jelentősége abban is áll, hogy egyértelműen megnevezi és önállóan büntetendővé teszi az interneten megjelenő legsúlyosabb erőszakos kommunikációt. A szabályozás adott esetben mesterségesen létrehozott vagy manipulált, úgynevezett deepfake-tartalmakra is alkalmazható lehet.
Magyar vagy német büntetőeljárás?
Az ügyben magyar és német büntetőeljárás is indult. Ilyen helyzetben a hatóságoknak egyeztetniük kell arról, hogy végül melyik országban folytatható le a legeredményesebben az eljárás.
A döntés során többek között azt vizsgálják, hogy:
- hol találhatók a bizonyítékok;
- melyik országban hallgathatók ki hatékonyabban a tanúk és a sértettek;
- hol tartózkodik az elkövetéssel gyanúsított személy;
- milyen állampolgárságúak az érintettek;
- melyik hatóság rendelkezik a bizonyítás szempontjából kedvezőbb lehetőségekkel.
Az egyeztetés során érvényesülnie kell a „ne bis in idem” elvének is, amely szerint ugyanazon cselekmény miatt ugyanazt a személyt nem lehet két országban is jogerősen elítélni.
Miért húzódhat el egy ilyen nyomozás?
A Lakmusz kérdésére kitértem arra is, hogy az elektronikus bizonyítékokra épülő büntetőeljárások gyakran különösen időigényesek. A lefoglalt telefonok, számítógépek és adattárolók tartalmának feldolgozásához informatikai szakértő bevonására lehet szükség. Nagy mennyiségű adat esetén már önmagában a szakértői vizsgálat és a releváns tartalmak kiválogatása is jelentős időt vehet igénybe.
Ehhez társul a magyar nyomozó hatóságok komoly ügyterhe, továbbá ebben az ügyben a német hatóságokkal folytatott nemzetközi együttműködés és a két eljárás egymáshoz való viszonyának tisztázása is.
Büntetőjogi szakértelem a sajtóban
Büntetőjogi ügyvédként rendszeresen keresnek meg hazai és külföldi szerkesztőségek olyan folyamatban lévő vagy nagy nyilvánosságot kapott ügyekkel kapcsolatban, amelyekben a jogi szabályozás és a hatósági gyakorlat közérthető bemutatására van szükség.
A Motherless-ügy különösen jól mutatja, hogy az online térben elkövetett magatartások vizsgálata gyakran egyszerre vet fel adatvédelmi, személyiségi jogi, büntetőjogi és nemzetközi joghatósági kérdéseket. A digitális bizonyítékok, a külföldi elkövetési hely és a több országban élő sértettek miatt az ilyen ügyek megfelelő értékeléséhez nemcsak büntetőjogi, hanem nemzetközi büntetőjogi tapasztalat is szükséges.
A Lakmusz és a Qubit teljes tényfeltáró cikke itt olvasható.
Az az internetes agresszió Btk.-tényállásáról szóló cikkem itt olvasható.
Személyes adattal visszaélés Btk-beli tényállásáról szóló cikkem itt olvasható
Korábbi sajtómegjelenéseimet itt találja
