A Szabad Európa tudósított róla, hogy Miután Hszi Csin-ping kínai elnök 2024. májusi magyarországi látogatásán a két vezető megállapodott, majd novemberben Orbán Viktor kijelölte igazságügyi miniszterét a szerződés előkészítésére, 2025 július közepén – a kínai delegációval folytatott háromnapos tárgyalás után – Tuzson Bence miniszter alá is írta a Magyarország és Kína közötti kiadatási egyezményt. (A felek egyelőre csak parafálták, tehát jóváhagyólag aláírták, az még parlamenti ratifikációra vár.)
A cikk felidézi, hogy bár egy 2022-es strasbourgi ítélet szerint az európai emberi jogi egyezményt sért a Kínának történő kiadatás, a magyar kormány mégis kiadatási egyezményt kötött Kínával. Az elmúlt 5 év 7 kínai kiadatási kérelméből ötben a magyar bíróság jogszerűtlennek ítélte a kiadatást, ami nem is történt meg.
A fenti strasbourgi ítélet egyébként közvetlen hatással volt egy folyamatban lévő kínai kiadtási ügyemre, amit épp strasbourg-i ítélet következtében sikerült megnyerni. Az ügy akkár már menekülteljárás keretében folytatódott és az ügyfelem végül megkapta a befogadotti státuszt.
A cikkben a kiadatási jog szakértőként szólaltam meg:
Bátki Pál a adatási ügyekre szakosodott ügyvéd nem tudja elképzelni, hogy olyan kiadatási egyezmény köttetik Kínával, amely kihagyja a bírói kontrollt. „Jó néhány kiadatási egyezményt ismerek és nagyon sok ország gyakorlatát. Ezt nem vállalná be még a magyar kormány sem, még úgy is ezt gondolom, hogy nála már sokszor hittük valamire, hogy azt már nem meri meglépni, aztán meglépte.”
Erre semmilyen nemzetközi példa nincs, mondja, olyan lyukat ütne a jogállamiságon, a bírói szintet csak olyan áldozatok árán lehetne kiiktatni, ami egyszerűen nem racionális. „Ha valakit bírói kontroll nélkül akarnának kiadni egy kiadatást kérő országnak, akkor legfeljebb kicsempészik un. állami emberrablás útján. Erre számtalan példa volt már máshol.”
Az ügyvéd szerint Kínának sincs egyetlen olyan partnere, akivel ilyen együttműködése lenne. „Nagyon fontos afrikai partnerei vannak, de ott sem tudok olyan kiadatási relációról, ahol bírói szint nélkül oldották volna meg a kiadatási eljárást.”
Ugyanakkor az ügyvéd szerint a 2022-es EJEB-döntés óta valójában csak az alapvető emberi jogi egyezményeket megsértve lehet Kínával kiadatási egyezményt kötni. „A kormány persze mondhatja erre , hogy az a döntés egyedi ügyben született, de ha szerződést lehet is kötni, egyedi ügyben azóta megakadályozható a kiadatás. A 39-es cikk szerinti azonnali jogvédelmi kérelemmel együtt Strasbourghoz kell fordulni.” De ez a kiadatási egyezmény mindenképp egy fontos szimbolikus lépés, teszi hozzá.
A kiadatási eljárás jól áttekinthető összefoglalását, és az európai elfogatóparancstól való különbözőségét, tehát a jellegzetéssegeit elolvashatja a Jogaszvilag-ban megjelent alábbi cikkemben
