A honlapomon és más, újságokban, magazinokban megjelenő büntetőjogi cikkeimet általában a mindennapi ügyvédi tevékenység, konzultációk, és peres képviselet inspirálja. A kuruzslás vétségével is egy konkrét ügy miatt kezdtem foglalkozni. Először csak azt a problémát szerettem volna körül járni, hogy a kozmetikus által végzett botox kezelés, szájfeltöltés megvalósítja-e a kuruzslás vétségét, és ha igen ezt milyen jogszabály mely paragrafusa határozza meg. A téma azonban magával ragadott és ennek eredményeként egy kicsit tágabb kontextusban vizsgáltam a kérdést.
Miről lesz szó ebben a cikkben?
A kuruzslás a büntetőjogban
A magyar büntetőjogban a kuruzslás egy olyan bűncselekményi tényállás, amely az egészségügyi ellátás biztonságát mint jogi tárgyat hivatott biztosítani és ennek érdekében a jogosulatlan gyógyító tevékenységből eredő veszélyeket hivatott szankcionálni, üldözni.
Közérthető nyelvre lefordítva az minősül kuruzslásnak minősül hogy ha valaki orvosi végzettség, vagy az egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó egyéb jogi felhatalmazás nélkül végez gyógyító vagy diagnosztikai tevékenységet, amennyiben ezt vagy ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen teszi.
A törvény külön említi az orvosi gyakorlaton kívül végzett nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárásokat valamint a pszichoterapeutaként feltüntetett egészségügyi szolgáltatást, ez a két terület 2020 óta a kuruzslás külön fordulataként szabályozott a Büntető Törvénykönyvben.
Mi minősül jogilag orvosi tevékenységnek?
Azt hogy mi tartozik az orvosi gyakorlat körébe az egészségügyről szóló törvény és végrehajtási rendeletei állapítják meg. Az orvosi tevékenységek e szerint különösen a
- beteg fizikális orvosi vizsgálata,
- a betegségi diagnózis felállítása,
- a terápia meghatározása,
- gyógyszerrendelés (receptírás, vényköteles gyógyszerek esetén)
- műtétek, beavatkozások
Nem tekinthető viszont az orvosi gyakorlat körébe eső tevékenységnek az
- elsősegélynyújtás,
- sérülés bekötözése,
- a gipszelés,
- sebfertőtlenítés.
Fogászatban orvos által végezhető a szájsebészet, fogbeültetés, a fogkezelés (tömés, gyökérkezelés), a foghúzás és a fogszabályozás.
Az egészségügyi törvény szerint egyértelműen orvosi tevékenység az emberi testen beavatkozás végzése vagy abba beavatkozásra alkalmas anyag juttatása, függetlenül attól, hogy gyógyítási célja van-e. Ebből következik hogy bármilyen injekció (pl. botox, hialuronsav) beadása ilyen tevékenységnek minősül. A kozmetikus által végzett botox kezelés a kuruzslás egyik tipikus esete.
Nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások a kuruzslás tényállásában
Az ún alternatív gyógyászat mindig is kihívás volt a jogi szabályozás szempontjából, és kijelenthető hogy annak ellenére nehezen kezelhető a probléma a jogalkalmazás szempontjából, hogy már 1997-ben fordulópont következett be az egészségügyi jog területén és a teljesség igényével igyekeztek szabályozni az alternatív medicina területét. Korábban az volt természetgyógyász, aki magát annak mondta, jelenleg ez a tevékenység nem orvosi, de egészségügyi tevékenységnek minősül amivel kapcsolatban szintén el lehet követni a kuruzslás vétségét.
Sőt, kijelenthető hogy ez a terület még sokkal inkább darázsfészeknek bizonyul a kuruzslás szempontjából, mint az orvosi tevékenység, mivel sokszor a világ minden tájáról származó, azaz jogilag és szakmailag ellenőrizhetetlen gyógymódok is felütik a fejüket. A tisztességes gyógyítók és a kuruzslók sarlatánok emiatt egy pályán mozognak.
Az alternatív gyógyászat vagy természetgyógyászat részletszabályait rendeletek szabályozzák. A szabályozás lényegében előírja, hogy mely tevékenységhez milyen főiskolai vagy egyetemi egészségügyi végzettség szükséges , vagy elég egy tanfolyam elvégzése és vizsga letétele.
Fontos kiemelni, hogy vannak olyan nem-konvencionális eljárások amiket annak ellenére csak orvos végezhet, hogy nem klasszikus orvosi terület (pl. hagyományos kínai orvoslás, homeopátiás orvoslás)
Ennél is fontosabb tudni, hogy minden alternatív egészségügyi tevékenység csak a Nemzeti Népegészségügyi Központ (korábban tisztifőorvos) által kiadott működési engedéllyel és ellenőrzése mellett jogszerű.
A kuruzslás súlyosabb minősülő esetei
A kuruzslás alapesetben nem jelenti a páciens tévedésbe ejtését. A kuruzslás akkor is büntetendő, ha a páciens vagy kliens tudja hogy a kuruzsló nem orvos de ez nem zavarja, akár mert nem tudja, hogy az adott kezelést csak orvos végezheti, vagy tudja, de vállalja az ezzel járó kockázatot, nem is tartja ezt fontosnak. Sőt olyan is előfordulhat hogy épp ezért választja az adott kezelést mert nem bízik az orvostudományban, vagy az orvosokban. Ez különösen gyógyíthatatlan vagy végstádiumban lévő betegek esetén fordul elő, de okozhatja tudatlanság vagy hitbéli kérdés is (szcientológusok stb.)
Azonban ha a kezelést végző megtéveszti a beteget, pácienst a tekintetben, hogy az adott orvosi gyakorlat körébe tartozó, vagy a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenység végzésére jogosult-e vagy sem, az orvosi gyakorlatra jogosultságot színleli, tehát megtévesztően magát arra jogosultnak tünteti fel, akkor a kuruzslás súlyosabban minősül a Büntető Törvénykönyv szerint. Ha nem is a megtévesztés, de a tévedésben tartás megtörténhet a kuruzsló részéről akár egy doktori cím használatával, úgy hogy az illető nem orvos, hanem jogász, vagy esetleg a bölcsészettudomány terén szerzett PhD fokozatot.
Kuruzslás vagy csalás?
Ha a tévedésben tartás anyagi haszonszerzési célzattal történik a kuruzslás és a csalás vétsége vagy bűntette halmazatban is állhat egymással, ez egyáltalán nem ritka.
Kuruzslás és pszichoterápia
A kuruzslás vétségének átfogó módosítását hozta a 2020-as év, amikor az alternatív, nem konvencionális terápiák, a természetgyógyászat és a pszichoterápia is bekerült a tényállás hatálya alá. Ez nem kis értelmezési nehézséget okozott a különféle, mentális egészséget érintő kezelések területén. Hirtelen senki nem tudta, hogyan lehetne vagy kellene a kurzslás értelmezése során foglmilag elhatárolni a különböző „coachingokat” a pszichoterápiától, olyan biztonsággal amit a büntetőjogtól jogosan vár el mindenki.
Az eredeti normaszöveg azt rendelte büntetni ha valaki jogosulatlan végzett pszichoterápiát amit egyébként csak erre jogosult személy végezhet. Ezzel kapcsolatban fontos tudni hogy a hatályos jogszabályok szerint pszichoterápiát kizárólag az végezhet aki pszichoterápia szakorvosi vagy klinikus szakpszichológusi ráépített szakképesítéssel rendelkezik. Tehát a jog egyértelműen kimondja, hogy pszichoterápiát nem minden pszichológus és nem is minden pszichiáter végezhet.
Azonban az Alkotmánybíróság egyik határozatában fogalmi bizonytalanságot észlelt és nem találta egyértelműnek, hogy milyen tevékenységeket foglal magában az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat. Ennek megfelelően a jogalkotó úgy módosította a kuruzslás e fordulatát, hogy csak az követi el, aki pszichoterápiát tartó személyek megfelelő végzettség nélkül „pszichoterapeuta” szakemberként tünteti fel magát.
A kuruzslás és a bírói gyakorlat
Az orvosi büntetőjog körében említésre méltó jogeset az ami megállapította, hogy az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező személy által elkövetett magzatelhajtás egyszersmind nem értékelhető kuruzslásnak is. Ennek indoka az, hogy a magzatelhajtás körében a törvény nem tesz különbséget azon az alapon, hogy az ilyen bűncselekményt az orvosi gyakorlatra jogosult vagy az arra jogosulatlan személy valósítja-e meg. Tehát a törvény megfogalmazása miatt irreleváns, lényegtelen ebből a szempontból, hogy egyébként orvos vagy nem orvos -e az illető.
A kuruzslással foglalkozó bírói ítéletek és gyakorlat áttekintése a Dr. Fülöp Ágnes bírónővel olvasható interjú tartalmazza, ahol nem csak büntetőjogi szakmai, hanem történeti és morális kontextusban is bemutatásra kerül ez a bűncselekmény, az interjúalanytól megszokott szakmai színvonalon.
Emellett jó összefoglalóját adja a kuruzslással kapcsolatos ítélkezésnek az Ügyészek lapjában megjelent cikk, amely bemutat például fogorvoslás köréből vett ügyeket és hamis diplomákkal elkövetett kuruzslásokat is.
