Az eutanázia és a büntetőjog viszonya 2023. szeptemberében a magyar közérdeklődés homlokterébe került. Miközben egyre több ország engedélyezi az aktív eutanáziát is, 2023. novemberében egy Magyarországot érintő ügyben a Strasbourg-i Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletet fog hirdetni, ami nagy valószínűséggel át fogja írnia a magyar szabályozási kereteket.
Tartalomjegyzék
Az eutanázia fajtái
Az eutanázia görög eredetű kifejezés, és „szép halált” jelent. Köznapi értelemben eutanáziának minősül minden olyan tevékenység, amelynek célja a halálközeli állapotban lévő, az emberhez méltó életvitelre már képtelen személy életének fájdalommentes megrövidítése, ami megvalósulhat a sértett kezdeményezésére (önkéntes eutanázia) vagy enélkül (nem önkéntes eutanázia).
Eutanáziáról akkor lehet szó, ha a beavatkozást orvos végzi (aktív eutanázia = halálbasegítés), vagy az életet meghosszabbító kezelést az orvos mulasztja el (passzív eutanázia = halnihagyás).
Passzív eutanázia a magyar büntetőjogban
Az önkéntes passzív eutanázia a magyar (büntető)jogban megengedett. Ennek kereteit az Alkotmánybíróság 22/2003. (IV. 28.) AB határozata alakította ki.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 15. § (1) bekezdése biztosítja a beteg számára az önrendelkezés jogát, melynek gyakorlása körében a beteg saját belátása alapján dönthet afelől, hogy az egészségügyi ellátást kívánja-e igénybe venni, illetőleg milyen beavatkozások elvégzésébe egyezik bele; ez a jog tehát az ellátás visszautasításának a jogát is magában foglalja.
Az egészségügyi törvény 20. § (3) bekezdése értelmében a beteg életét fenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására akkor van lehetőség, ha az orvostudomány mindenkori állása szerint az előírt egészségügyi ellátás mellett is a betegség gyógyíthatatlan, vagyis rövid időn belül a beteg halálához vezet.
A passzív eutanáziával kapcsolatos eljárás
Az életet meghosszabbító kezelés vagy beavatkozás visszautasítása csak abban az esetben érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság, a beteg megvizsgálása után egybehangzóan, írásban úgy nyilatkozik, hogy a beteg a következmények ismeretében döntött és az orvosi bizottság nyilatkozata után a harmadik napon a beteg két tanú előtt, ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát, melyet közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalnak.
Lényegében a három tagú orvosi bizottság feladata az, hogy megállapítsa, hogy a kezelést visszautasítani szándékozó beteg betegsége gyógyíthatatlan a tudomány jelenlegi állása szerint, és a természetes lefolyása rövid időn belül halálhoz vezet. A biztosságnak egy pszichiáter orvos tagja is van, amelyik azt igazolja, hogy a beteg képes felelős döntést hozni , tudatában volt a következményeknek.
Ez a bizottság nem „jóváhagyja” a beteg szándékát, hanem dönt arról, hogy érvényesnek minősíthető-e a beteg kezelést vagy beavatkozást visszautasító nyilatkozata. A bizottság döntése ellen bírói jogorvoslatra van lehetőség, nemperes eljárásban.
Emberölés
Az egészségügyi törvény rendelkezései alapján tehát az önkéntes passzív eutanáziára a fenti törvényi feltételek mellett van lehetőség, ugyanakkor a nem önkéntes passzív eutanázia szándékos emberölésként minősül. Az emberölés ugyanis mulasztással is elkövethető. Az emberölésnek és az eutanáziának a kapcsolatát jól példázza az az ügyvédi praxisomban előfordult ügy, amelyben az ügyészség azzal vádolta meg az osztályvezető főorvost, hogy a család nyomására nem részesítette megfelelő ellátásban a hosszú ideje szenvedő, gyógyíthatatlan idős hozzátartozót. Ebben az esetben önkéntességről nyilván nem beszélhetünk.
Ugyanígy az aktív eutanázia is – jelenleg 2023-ban – emberölésnek vagy öngyilkosságban közreműködésnek minősül.
Öngyilkosságban közreműködés
Az öngyilkossában közreműködés a büntetőjogban enyhébben minősül, mint az emberölés. A különbség e kettő között az, hogy kiben alakul ki a döntő motívum, az öngyilkosságot elkövető személyben, vagy a segítőjében.
Az öngyilkosságban közreműködő tevékenysége lehet
a) másnak öngyilkosságra való rábírása,
b) az öngyilkossághoz való segítségnyújtás.
Az öngyilkosságra rábírás olyan ráhatás, amelynek, folytán az öngyilkosság elkövetésére irányuló elhatározás kialakul. Az nem szükséges, hogy ez a rábíró magatartás egyetlen vagy kizárólagos oka legyen az öngyilkosság elkövetésének. De a rábíró magatartása döntő motívum kell, hogy legyen ahhoz, hogy megállapítható legyen ez a bűncselekmény.
Az öngyilkossághoz való segítségnyújtás tipikusan az öngyilkosság véghezvitelére alkalmas eszközök (például mérgek, lőfegyver) beszerzése, a cselekmény elkövetésében való segédkezés, kioktatás az eszközök, anyagok felhasználására nézve, e célból helyiség rendelkezésre bocsátása, tanáccsal való ellátás és általában a már kialakult öngyilkossági szándék bármely módon történő erősítése.
Magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény
A fentiekkel kapcsolatban valószínűleg minden olvasóban felmerül, hogy az eutanázia sok külföldi országban legális, így a jogi akadályok megfelelő anyagi forrással áthidalhatóak.
Azonban a kérdés nem ilyen egyszerű.
A magyar büntetőjog személyi és területi hatálya miatt ugyanis a magyar állampolgár (azaz például az érintett családja) még külföldön sem segíthetne neki az eutanáziában, mivel ezzel bűncselekményt követnének el, amiért itthon felelősségre vonhatók. Ugyanis a magyar állampolgár külföldön is köteles megtartani betartani magyar Büntető Törvénykönyvben meghatározott szabályokat.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntésére várva az eutanázia kérdésében
Korábban kitértem rá, hogy a magyar jogi kereteket az Alkotmánybíróság 22/2003. (IV. 28.) AB határozata alakította ki, ami a passzív önkéntes eutanáziát tette lehetővé szigorú szabályok mellett.
Jelenleg az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletére várunk ami sürgősségi eljárásban Karsai v. Hungary (no. 32312/23) ügyben 2023 November 28-án fog előre láthatólag döntést hozni. Ez bizonyosan egy mérföldkő lesz