Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szigorúan bünteti a kábítószernek minősülő különböző anyagokkal történő visszaéléseket.
Mi minősül kábítószernek?
A kábítószereknek számos típusa is ismert: ópium, ópiumszármazékok, kokain, hasis, hallucinogének, a pszichotróp anyagok (nyugtatók, altatók és egyéb gyógyszerek) stb. Fontos, hogy kábítószernek csak kifejezetten azon anyagok, szerek számítanak, amelyek jogilag is kábítószerként minősülnek. Az új Btk. az értelmező rendelkezések között sorolja fel, hogy mely jogforrások tartalmazzák a kábítószernek minősülő anyagok listáit. Ez alapján a jelenleg Magyarországon kábítószernek minősített anyagok felsorolása az alábbi jogszabályokban található meg:
az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. jegyzéke,
az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzéke (ezek az ún. pszichotróp anyagok).
Csekély mennyiségű kábítószer
Az egyes bűncselekmények elkövetése során az elkövetés tárgyául szolgáló kábítószer mennyisége a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából fontos szempont. A csekély mennyiségként meghatározott érték felső határát el nem érő mennyiségű kábítószerre történő elkövetés több elkövetési magatartás esetében is privilegizált eset, tehát a főszabályhoz képest enyhébb büntetéssel fenyegetett; míg a jelentős vagy különösen jelentős mennyiségként meghatározott mértékű kábítószerrel kapcsolatos elkövetés minősített esetként szerepel az új Btk.-ban, és így a jogalkotó ezen esetekre súlyosabb büntetést helyezett kilátásba. Annak meghatározása, hogy az egyes kábítószerek esetében mi minősül csekély, jelentős vagy különösen jelentős mennyiségnek, az új Btk. értelmező rendelkezései között kapott helyet. Így például a heroin esetében a legfeljebb 0,6 gramm, míg a kannabisz növény esetében a legfeljebb öt tő minősül csekély mennyiségnek.
Kábítószer terjesztés (kereskedelem) vagy kábítószer fogyasztás (birtoklás)
A kábítószerrel kapcsolatos visszaéléseket büntetni rendelő bűncselekmények körében az elkövetési magatartás attól függ, hogy a terjesztőkhöz (kínálati oldal) vagy a fogyasztókhoz (keresleti oldal) kapcsolódnak.
Elterelés fogyasztás esetén
Fontos kiemelni, hogy a kábítószer birtoklása bűncselekmény körében speciális büntethetőségi akadály a 6 hónapig tartó folyamatos kezelés vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel, azaz az elterelés jogintézménye. Az elterelés jogintézménye a kábítószer saját használatra történő termesztése, előállítása, megszerzése vagy tartása, illetve a kábítószer fogyasztása esetén alkalmazható.
18 éven aluliak
Speciális szabályok érvényesülnek továbbá a büntetőjogi szabályozásban a 18 éven aluliak védelme érdekében, így például szigorúbban bünteti a törvény, ha a nagykorú személy fiatalkorúnak kínál vagy ad át kábítószert, illetve ilyen személy felhasználásával hoz forgalomba kábítószert vagy kereskedik azzal. Fokozottan felel az elkövető, ha oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmény területén vagy annak közvetlen környezetében hajtja végre az előbbi cselekményeket. Arról, hogy az új Btk. a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szabályozása terén milyen módon igyekszik a kiskorúak fokozottabb büntetőjogi védelmét megteremteni, külön ügyleírás szól a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények, valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények között „A kiskorúak védelme a kábítószerekkel szemben” címmel.
Számít-e, hogy valaki kábítószer-függő?
Az új Btk. megszüntette a büntetési rendszerben a korábban a kábítószerfüggő személyekre vonatkozó enyhébb büntetések kiszabásának a lehetőségét, az elkövető kábítószerfüggése a tényállásokban nem jelenik meg.
A fogyasztás mint új elkövetési magatartás jelenik meg az új Btk.-ban (ez korábban más elkövetési magatartások keretében volt kezelhető) és a csekély mennyiségű kábítószer fogyasztása, illetve csekély mennyiségű kábítószer fogyasztás céljából történő megszerzése, illetve tartása enyhébben büntethető esetnek számít.
Az egyes bűncselekményeken belül a tizennyolc év alattiak sérelmére vagy az ilyen személyek felhasználásával elkövetett magatartások elkülönülten, külön szakaszban jelennek meg.
Elterelés csak beismerés esetén
Az új Btk.-ban a jogalkotó szűkítette az elterelés igénybevételének a lehetőségét. Míg korábban ennek különösebb feltétele nem volt, addig az új Btk. alapján büntethetőséget megszüntető okként akkor vehető figyelembe, hogy a terhelt legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt, ha emellett beismeri a bűncselekmény elkövetését.
Az új Btk. továbbá kizárja az elterelés alkalmazhatóságát, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetését megelőző két évben már részt vett elterelésen, vagy ezalatt az időtartam alatt kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása bűncselekmények miatt elítélték. Az elterelés alkalmazhatósága továbbra is a csekély mennyiségű kábítószerrel való elkövetés esetén áll fenn, a fentiekre tekintettel azonban a korábbi, a kábítószerfüggő személyekre vonatkozó elterelési szabályok már nem kaptak helyet az új Btk.-ban. § Ezen kívül új szabály, hogy korlátlan enyhítésre ad lehetőséget az új Btk. egyes meghatározott bűncselekmények esetében, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.
Kóros szenvedélykeltés
Az új Btk. önálló tényállásban szabályozza a kóros szenvedélykeltés bűncselekményét, amely korábban a visszaélés kábítószerrel tényállásán belül kapott helyet. Új szabály, hogy büntetendővé vált, ha a nagykorú fiatalkorút kábítószer fogyasztására sikertelenül törekszik rábírni.
Új pszichoaktív szerek
A jogalkotó 2012. március 1-jétől vezette be a jogrendszerbe az új pszichoaktív szer fogalmát. Az új kategória kialakítását az a tapasztalat indokolta, hogy az utóbbi években ugrásszerű növekedés volt megfigyelhető a nagyrészt interneten keresztül forgalmazott új típusú, úgynevezett „dizájner drogok” fogyasztásában. A „dizájner drogokat” legtöbbször valamely jogilag kábítószernek minősülő anyag kémiai szerkezetének kisebb módosításával hozzák létre abból a célból, hogy az új szer hatásában az eredetihez hasonló maradjon, de legálisan forgalmazható, használható legyen. Szükségessé vált tehát ezeknek a köztes, jogilag ugyan kábítószernek még nem minősített, de valószínűsíthetően a kábítószerekkel megegyező hatásmechanizmusú anyagoknak a jogi szabályozása.
Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó alapvető szabályozást az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény tartalmazza. § Az, hogy mely konkrét vegyületek vagy vegyületcsoportok minősülnek ilyen pszichoaktív szernek, az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletéből derül ki, ez a lista tartalmazza az összes ilyennek minősített anyagot.
Miben más az új pszichoaktív szerrel visszaélés szabályozása?
2014. január 1-jétől a Btk. az új pszichoaktív anyaggal visszaélést a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása tényállásaihoz hasonló módon rendeli büntetni néhány jelentős eltéréssel. Az ún. kereskedői típusú magatartások (kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik) szinte teljesen azonos módon büntetendőek, mint a kábítószer-kereskedelem tényállása esetében. Súlyosabban minősülő eseteknek számítanak, ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolc év alatti személy segítségével, felhasználásával követi el az ilyen típusú cselekményeket. A birtokláshoz sorolható cselekmények (előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít, megszerez vagy tart) szintén büntetendőek. Jelentős eltérés, hogy a csekély mennyiségű új pszichoaktív szer megszerzése, illetve tartása nem bűncselekmény, illetve a fogyasztás sem az.
Tehát az új pszichoaktív szer hagyományos értelemben vett fogyasztása, ellentétben a kábítószerekkel, továbbra sem minősül bűncselekménynek. Ugyanakkor a csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív szer megszerzése, tartása már bűncselekmény. Akkor lehet az új pszichoaktív szerek esetében csekély mennyiségről beszélni, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. Ebben a körben is súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha felnőtt tizennyolc év alatti személynek kínál, ad át vagy a segítségével szállítja az új pszichoaktív szert. Meghatározott esetekben az előkészület és a bűncselekmény elkövetéséhez történő anyagi eszközök szolgáltatása is büntetendő. Általánosságban megállapítható, hogy az új pszichokatív szerrel visszaélés keretében alkalmazandó büntetési tételkeretek alacsonyabbak, mint a kábítószerbűncselekmények esetében.
forrás: magyarorszag.hu
Más kábítószerrel kapcsolatos cikkeim:
Ügyvédi nyilatkozat a Sziget-fesztiválon elfogott kábítószer kereskedők ügyéről
Kábítószer kereskedelem – kábítószer birtoklása
A marihuána hatóanyagának számítása