Bűncselekmények a büntetőjogban
A büntetőjog különös része
Az egyes bűncselekmények leírásai, ún. tényállásai a Büntető Törvénykönyv különös részében találhatóak. Ezek a tényállások határozzák meg, hogy milyen magatartások minősülnek bűncselekménynek, és hogy milyen büntetési tétel vonatkozik rájuk. A legismertebb példát megemlítve: „Aki mást megöl bűntettet követ el és öttől tizenöt évi szabadságvesztéssel büntetendő.” (Btk. 166. §)
A büntető ítélkezés legfontosabb mozzanata az ún. szubszumálás, amikor a bíró a törvényi tényállást rávetíti a történeti tényállásra (arra ami a bizonyítékok szerint megtörtént), és megállapítja, hogy az kimeríti-e az adott bűncselekményt.
A büntetőjog általános része
A büntetőjognak csupán egy nagyon kis szelete az egyes bűncselekmények leírásának és büntetési téteteleinek ismerete. Ezeket ugyanis a Btk. általános részének ismerete nélkül nem lehet értelmezni. Az általános rész foglalkozik azokkal a fogalmakkal pl., hogy ki lehet elkövető, mi számít kísérletnek és mi befejezett bűncselekménynek, hogyan határoljuk el a szándékosságot a gondatlanságtól, sőt, büntetendő-e a gondatlanság, milyen büntetések alkalmazhatók, és miket tartson szem előtt a bíró amikor például egy öttől tizenöt évig terjedő keretben kiszab egy konkrét büntetést.
Bűncselekmények
A bűncselekmények legegyszerűbb tipizációja a védett jogi tárgy szerint történik. A törvény fejezetei így az állam elleni bűncselekményektől az élet elleni cselekményeken át a vagyon elleni cselekményekig az élet majd minden területét felölelik. A bűnügyi statisztikák szerint Magyarországon évente kb. 430.000 bűncselekményt követnek el (ennyi válik ismertté), és ebből 130.000 lopás.
Büntetőjog a wikipédián
A büntetőjog leginkább tankönyvekből illetve a törvényhez fűzött, jogtudósok által írt kommentárokból ismerhető meg. Azonban a téma iránt érdeklődők akár a wikipédiáról is szerezhetnek haszonos ismerteket. A Wikipédia szerint a büntetőjog a jog azon ága, amely meghatározza azokat a közösségellenes, nem kívánatos magatartásokat – társadalomra veszélyes, vagyis materiálisan jogellenes – amelyek tanúsítása, és jogellenességet kizáró tényezők hiánya esetén az elkövetőt büntetőjogi felelősségre vonják és amennyiben bűnös (gondatlanság vagy szándékosság terheli) megbüntetik (büntetés végrehajtási jog). A büntetőjog önálló jogág.
A hatályos Btk. ezen a linken érhető el
