A terhelt: gyanúsított vagy vádlott jogai
A terhelti jogok ismerete az ami a büntetőjogi védekezés alapját képezik.
Kit nevezünk terheltnek?
A büntetőeljárásban átfogóan terheltnek nevezik azt akinek felelőssége az eljárás tárgyát képezi. A nyomozás során a gyanúsított, a vádemelést követően a vádlott kifejezést használja a törvény.
Mik a terhelt jogai?
- A terheltnek joga van ahhoz, hogy a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetőleg ezek változását közöljék vele,
- ha a törvény másképp nem rendelkezik, az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás során az őt érintő iratokba betekintsen,
- megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre,
- jogorvoslattal éljen,
- a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon.
- A terheltnek joga van ahhoz, hogy vallomást tegyen, és ily módon védekezzen az ellene felhozott vádakkal szemben,
- dönthet úgy is, hogy megtagadja a vallomástételt, vagy akár külön-külön egyes kérdésekre ne válaszoljon.
- A terhelt – szemben a tanúkkal – nem köteles igazat mondani, tehát saját védekezése érdekében akár hamis vallomást is tehet. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben később bebizonyosodik, hogy a terhelt nem mondott igazat, ezért külön büntetéssel nem sújtható. Érdekességként megjegyzendő, hogy az angolszász büntetőjogban a vádlottnak eskü alatt kell vallani, hogy csakis az igazat mondja, és az igazságból semmit el nem hallgat. Fontos korlátja a vallomásának, hogy mást bűncselemény elkövetésével hamisan nem vádolhat.
- A terhelt bizonyítási indítványokat is tehet, azaz szorgalmazhatja, hogy a hatóságok tanúkat hallgassanak meg, helyszíneket, tárgyakat okiratokat szemléljenek meg, vagy szakértőt hallgassanak meg az érdekében.
- A terhelt joga van ahhoz is, hogy a tanúkhoz és szakértőkhöz kérdéseket intézzen.
- A fogva lévő terhelt jogosult továbbá arra, hogy a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék.
Milyen kötelezettségei vannak a terheltnek?
Amennyiben a Magyarország területén élő terhelt lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe megváltozik, úgy a terhelt az elköltözést, illetőleg az értesítési cím megváltozását, megszűnését követő három munkanapon belül köteles ezt annak a hatóságnak, bíróságnak bejelenteni, ahol vele szemben a büntető eljárás folyamatban van.
Milyen jogorvoslatokkal élhet a terhelt a büntetőeljárásban?
A terhelt jogorvoslathoz való joga alapelvi szintű jogosultság. Azt jelenti, hogy a terheltnek jogában áll jogorvoslattal élni és felülbírálatot kiváltani minden olyan határozat vagy akár mulasztás kapcsán, amely a nyomozó hatóság, az ügyész, vagy a bíróság eljárása során a jogát vagy jogos érdekét sérti. A nyomozó hatóság és az ügyész határozataival szemben panaszt, ellenvetést, a bíróságok határozataival szemben rendszerint fellebbezést lehet bejelenteni, de ide tartozik a tárgyalás tartása iránti kérelem, a tárgyalás megismétlésére vonatkozó indítvány is. A Büntetőeljárási törvény ezeken kívül további jogorvoslati formákat is lehetővé tesz, ilyen az igazolási kérelem, a kifogás, de a rendkívüli jogorvoslatok körében a perújítási indítvány és a felülvizsgálati indítvány is.
