Kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogi változások – ügyvédi szemmel

Az új Btk. (hatálybalépés 2013. július 1.) jelentősen szigorította a kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogot, és szűkebbre vonta a védekezési lehetőségeket. Az új Btk. már nem kezeli privilegizált esetként a kábítószer-függő személy által elkövetett bűncselekményeket, és ezzel összefüggésben természetesen nem kezeli minősített körülményként a kábítószer-függő személy felhasználását a kábítószer-kereskedelem során. Ezzel, csak úgy mint a kábítószerrel kapcsolatos…

Próbaidő alatt elkövetett bűncselekményért felfüggesztett szabadságvesztés?

A 2014-ben hatályba lépett “új” Btk. változást hozott a fenti kérdésben. Korábban egyértelmű volt a szabály, hogy próbaidő alatt elkövetett bűncselekményért kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának felfüggesztése kizárt. Azaz “felfüggesztett” szabadságvesztést kiszabni nem lehet, az jogszabálysértő, az esetleges szabadságvesztés-büntetés mindképp letöltendő. Azonban az új Btk. már úgy rendelkezik, hogy ha a bűnügyi nyilvántartásból már törlésre került a felfüggesztett…

Pre-trial detention in Hungary

Critical points in the rules and practice of the pre-trial detention In the Hungarian judicial system pre-trial detention is an often criticized issue. First of all: accused persons often have the feeling that this coercive measure is used by the investigating authorities as inquisition in order to obtain a plea agreement. Secondly: it is a…

Elévülés a büntetőjogban I.- a büntethetőség elévülése

Az elévülés intézményének indoka egyrészt az, hogy idővel a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok  elenyésznek, másrészt az, hogy az időmúlás kedvezőtlenül befolyásolja büntetés célját, időszerűségét. Az elévülés a büntetőjogban a bűncselekmény súlyának megfelelően kerül differenciálásra. Főszabály szerint az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább öt év. (A régi Btk. szerint ez három év…

Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása elleni ügyészi fellebbezés

Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában a vádirat benyújtásáig a nyomozási bíró dönt. A meghosszabbítás nyomozási bíró akkor tart ülést, ha az előzetes letartóztatási iránti indítványban az ügyész új körülményre hivatkozik, egyébként pedig ha előzetes letartóztatás elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó meghosszabbítás kérdésében kell dönteni. Ha a nyomozási bíró az előzetes letartóztatás meghosszabbítását nem rendeli el,…

A büntetés végrehajthatóságának elévülése

Megszakítja –e az elévülési időt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése? Egy 2006-os Legfelsőbb Bírósági jogegységi határozat arra a kérdésre ad választ, hogy amennyiben az elítéltet felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, és utóbb a próbaidő alatt elkövetett újabb bűncselekmény miatt ismét szabadságvesztésre ítélik , valamint elrendelik a korábban felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, ez a második (adott esetben még nem jogerős)…

Büntetőjog: társadalomra veszélyességben való tévedés – elektromos cigaretta

Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy a társadalomra nem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka van. Így rendelkezik a Btk. 20 § (2) bekezdése.  Ezt a büntethetőséget kizáró körülményt társadalomra veszélyességben való tévedésnek hívja a büntetőjogi dogmatika. A társadalomra való veszélyességben való tévedés kapcsán ki kell emelni, hogy…

Házi őrizet: a nyomkövető karperec

Nyomkövető karperec Magyarországon 2013 májusában került bevezetésre a nyomkövető karperec az előzetes letartóztatás kiváltására szolgáló enyhébb kényszerintézkedés, a házi őrizet végrehajtásának ellenőrzésére. A hírekben az olvasható, hogy jelenleg (2013 októberében) 42 ilyen karperec van használatban. A jelenlegi szabályok szerint a nyomkövető karperec feltételéhez a terhelt hozzájárulása szükséges. Nyilván egyébként érdemes megadni az erre vonatkozó hozzájárulást,…

Európai elfogatóparancs – megtagadható -e a végrehajtás?

Az ATV Híradója kérdezett meg a MOL ügy kapcsán az európai elfogatóparancs végrehajthatóságáról.

Az európai elfogatóparancs végrehajthatása is megtagadható, csak sokkal szűkebb körben mint egy kiadatási kérelem.

A kiadatási kérelem esetén ráadásul az igazságügy- miniszter kezében van a végső döntés, míg az európai elfogatóparancsról a bíróság dönt, és a döntésbe nincs beleszólása a miniszternek.

Közlekedési büntetőjog: lehet-e a KRESZ általános veszélyeztetési tilalmára büntetőjogi felelősséget alapozni?

A KRESZ 3 § (1) bek. c.) pontja szerint mindenki köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Ez a KRESZ bevezető rendelkezései között található szabály különös jelentőséggel bírt és bír a közlekedési büntetőjogi ítélkezésben. Ez ugyanis egy általánosan megfogalmazott szabály, szemben a KRESZ szabályok többségét…