🟦 INTERPOL-körözés és Vörös Jelzés – jogi védelem emberi jogi megközelítésből

---

Nemzetközi jog és emberi jogvédelem az INTERPOL-rendszerben

Ügyvédi irodám egyik legspeciálisabb szakterülete a kiadatás, a nemzetközi büntetőjog és ezen belül az INTERPOL-körözésekkel (Red Notice – „Vörös Jelzés”) kapcsolatos jogvédelem.
Az elmúlt években számos olyan ügyben jártam el, ahol a körözés alapja nem valódi bűncselekmény, hanem politikai vagy vallási indíték volt.

Egyes államok az igazságszolgáltatás eszközeit arra használják, hogy üldözzék és kiadatásukat kérjék politikai ellenfeleiknek vagy emberi jogi aktivistáknak.
Így kerültem ügyvédként kapcsolatba az INTERPOL működésével és a nemzetközi rendőri együttműködés jogi hátterével.

---

Mi az INTERPOL és hogyan működik?

Az INTERPOL a világ legnagyobb nemzetközi rendőrségi szervezete, több mint 190 tagállammal és 78 millió eurós költségvetéssel.
Feladata, hogy összekapcsolja a tagállamok rendőrségi adatbázisait és lehetővé tegye az információcserét a határokon túl.

A közhiedelemmel ellentétben az INTERPOL nem nemzetek feletti rendőrség: nincsenek letartóztatási jogkörrel rendelkező ügynökei.
A szervezet valójában egy koordinációs hálózat, amely a tagországok bűnüldöző hatóságai között teremt kapcsolatot.

---

Mi a Vörös Jelzés (Red Notice)?

A Vörös Jelzés célja, hogy a tagállamok hatóságai azonosítani és ideiglenesen őrizetbe vegyék azt a személyt, akit valamelyik ország bűncselekmény gyanúja vagy ítélet alapján köröz.

A Red Notice a világ rendőrségi adatbázisaiban nemzetközi körözést jelent, és ha az illetőt megtalálják, az ország értesíti a kibocsátó államot, amely kiadatási kérelmet nyújthat be.
Fontos, hogy a Red Notice)nem egyenlő a kiadatással – az külön bírósági és politikai eljárás keretében dől el.

---

Amikor a Vörös Jelzés az emberi jogok ellen fordul

Bár az INTERPOL célja a nemzetközi bűnözés elleni együttműködés, az elmúlt években egyes országok visszaéltek a rendszerrel.
Számos esetben a Red Notice-t nem valódi bűncselekmény, hanem politikai vagy gazdasági motiváció indokolta.

Tipikus visszaélési formák:

• Politikai üldözés: ellenzékiek, újságírók, emberi jogvédők ellen indított hamis vádak, gyakran „korrupció” vagy „csalás” címén.
  
• Menekültek célba vétele: olyan személyek körözése, akik már menekültstátuszt kaptak, ezzel veszélyeztetve a védelmüket.
  
• Gazdasági viták kriminalizálása: üzleti vagy polgári vitákat büntetőüggyé minősítenek, majd a körözést nyomásgyakorlásra használják.
  

Ismert esetek:

• Yidiresi Aishan – jó ideje már Törökországban élő ujgur aktivista, akit vallási-politikai okokból köröztek, és tartottak fogva Marokkóban hosszú hónapokig  kínai körözés alapján
• Ilya Katsnelson – dániában élő amerikai állampolgár, akit vagyona és oroszország üzleti érdekeltségei miatt körözött és kért kiadani Oroszország, több hónapig volt kiadatási letartóztatásban

Ezek az ügyek nemzetközi visszhangot váltottak ki, és rávilágítottak arra, hogy az INTERPOL rendszere az emberi jogi visszaélések eszközévé is válhat.

---

Jogorvoslat és védelem az INTERPOL-körözéssel szemben

Az INTERPOL Alapokmánya tiltja a szervezet eszközeinek használatát politikai, vallási, faji vagy katonai jellegű ügyekben.
A szabályok betartását két fő testület felügyeli:

1. Commission for the Control of INTERPOL’s Files (CCF)

Egy független bizottság, amely vizsgálja, hogy a körözések összhangban állnak-e az Alkotmánnyal és az adatvédelmi szabályokkal (, RPD).
Az Vörös Jelzéssel/ Diffusion Notice-al érintett, körözés alatt álló személy a CCF-hez tud fordulni jogorvoslatért, melynek keretében kérheti, hogy a jogsértő Jelzést, személyes adatait töröljék az INTERPOL adatbázisából. 

2. Notices and Diffusions Task Force (NDTF)

Ez a jogászokból és rendőrségi szakértőkből álló munkacsoport minden körözési kérelmet előzetesen ellenőriz.
Célja, hogy kiszűrje a politikai vagy emberi jogi szempontból aggályos kérelmeket.

Bár ezek az intézkedések előrelépést jelentenek, a gyakorlatban a védelem még mindig korlátozott.
A Red Notice elleni fellépés időigényes, szakértelmet igénylő folyamat, amelyhez nemzetközi emberi jogi tapasztalattal rendelkező ügyvéd segítsége elengedhetetlen.

---

Egyedülálló ügyvédi gyakorlat Magyarországon

A kiadatás, a nemzetközi büntetőjog és az emberi jogi jogvédelem határterületén szerzett tapasztalataim alapján több INTERPOL-körözés törlésében vettem részt sikerrel.
A szakmai színvonal biztosítása érdekében dr. Pohárnok Barbara ügyvédnővel – aki kiemelkedő strasbourgi (Európai Emberi Jogi Bírósági) gyakorlattal rendelkezik – szoros együttműködést alakítottunk ki.

Magyarországon elsők között képviselünk ügyfeleket az INTERPOL és emberi jogi jogvédelem metszéspontján,
azzal a céllal, hogy az igazságszolgáltatás ne váljon az elnyomás eszközévé.

---

✅ Összegzés:
Az INTERPOL rendszerében történő visszaélések valós veszélyt jelentenek az emberi jogokra.  Ügyvédi irodánk célja, hogy megóvja ügyfeleit a jogtalan körözések és kiadatási eljárások következményeitől, és biztosítsa a nemzetközi jog által garantált védelmet.