Személyes adattal visszaélés
A személyes adattal visszaélés vétsége a büntetőjogban lényegében olyan cselekményt jelent amikor a személyes adatot valaki az adatvédelmi jogszabályokkal ellentétesen kezel, és teszi ezt haszonszerzési célból, vagy jelentős érdeksérelmet okozva
Személyes adattal visszaélés a Btk.-ban
Alapeset
219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Minősített eset
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével az érintett hozzáféréshez való jogának gyakorlása érdekében szükséges tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra vagy bűnügyi személyes adatra követik el.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
A személyes adattal visszaéléssel kapcsolatos bírói gyakorlat:
Hivatali visszaélés és személyes adattal visszaélés?
A 3/2007.BJE.számú jogegységi határozat szerint ha az elkövető egy cselekményével valósítja meg a hivatali visszaélés bűntettét és a hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettét a bűnösség csak az utóbbi bűncselekményben állapítható meg; az alaki halmazat csupán látszólagos.
Szívességből vagy pénzért?
A BH 2015.11.296 szerint ha a hivatalos személy személyes szívességtétel okán lép be információs rendszerbe belépési jogosultság kereteinek túllépésével az ezúton történő adatszerzés hivatali visszaélést valósít meg, ha annak célja jogtalan előnyszerzés vagy hátrányokozás. De ha a hivatalos személy nem szívességet tesz, hanem jogtalan haszonszerzésre törekszik (magyarul pénzt kap érte) akkor – a specialitás elve alapján – személyes adattal visszaélés bűncselekményét valósítja meg.
Csak adatkezelő követhet el személyes adattal visszaélést?
1/2012. Büntető jogegységi határozat szerint a személyes adattal visszaélés vétségének az elkövetője nemcsak az adatvédelmi jogszabályok szerinti adatkezelő, hanem bárki lehet.