Szexuális, és azon belül pedofíliával kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozó ügyvédként rendszeresen találkozom azzal a társadalmi és szakmai igénnyel, hogy hogyan kezelje a büntetőjog hatékonyan és igazságosan ezt a kérdést, hogya előzhető meg a visszaesés, és miként védhető hatékonyan a közösség. A félreértések és félre magyarázások elkerülése érdekében jelzem, hogy elkövetők, vádlottak és sértettek jogi képviseletét egyaránt ellátom szükség esetén.
A „kémiai kasztrálás” – pontosabban antiandrogén/hormon‑szuppresszív kezelés – időről időre felbukkan a magyar közbeszédben is. A témában többször kértek tőlem nyilatkozatot a médiában, mind büntetőjogi, mind emberi jogi nézőpontból; az alábbiakban összefoglalom a legfontosabb szakmai szempontokat.
Hogyan jelenik meg a világ különböző jogrendszereiben?
- Európa: az általános trend óvatos és jogvédő. A kötelező (nem önkéntes) megoldásokat erős kritika éri; a CPT (az Európa Tanács Kínzásellenes Bizottsága) kizárólag önkéntes, tájékozott beleegyezéssel történő, orvosi célú kezelést tart elfogadhatónak. Volt több próbálkozás a kötelező, büntetésként elrendelt kasztrációval kapcsolatban, például Lengyelországban és Moldovában, de szerencsére ezek zsákutcának bizonyultak, és vagy az alkotmánybíróság, vagy egy átfogó törvénymódosítás megszüntette.
- Nem csak az Európai Unióban, de általában Európában ma már egyáltalán nem büntetésként, hanem védőintézkedésként/terápiaként jelenhet meg – ha egyáltalán.
- Lengyelország: 2009-ben megjelent a kötelező farmakológiai libidócsökkentés bizonyos pedofil bűncselekmények után. 2015. július 1-jétől azonban egy átfogó kódexreform megszüntette ezt a kötelező modellt, és helyette egy általános védőintézkedés-rendszer lépett hatályba . Ebben a bíróság egyéniesítve rendelhet el terápiát, amely adott esetben lehet antiandrogén kezelés – de nem automatikus, nem „büntetés”, hanem orvosilag indokolt, felügyelt intézkedés.
- Egyesült Államok: több állam jogában előfordul, de jellemzően nem általános büntetésként, hanem a feltételes szabadlábra helyezés egyik feltételeként (bírói/pártfogói kontrollal). A tényleges, tartós alkalmazás ritkább.
- Ázsia és Afrika: van olyan ország, ahol bíróság elrendelheti (Dél-Korea, Indonézia, Madagaszkár). A nemzetközi jogvédő szervezetek ezeket az országokat rendszerint erős kritikával illetik. A tényleges alklamazásukról nincsenek hiteles adatok.
- Visszalépések/jogi kontroll: ahol kötelező jelleg jelent meg (pl. Moldova korábban), gyakran alkotmánybírósági vagy nemzetközi jogvédelmi kritikába ütközött és visszavonásra került.
Fontos: a „kémiai kasztrálás” kifejezés nem pontos jogi fogalom. A gyakorlatban gyógyszeres libidócsökkentő kezelést értünk alatta, amelynek célja a szexuális késztetés mérséklése.
Büntetőjogi mérleg: érvek és ellenérvek
A bevezetés mellett szóló érvek
- Közbiztonság erősítése, büntetőjogi és kriminológiai visszaesést csökkentés: bizonyos, kényszeres szexuális késztetés által dominált elkövetői csoportoknál csökkenhet a visszaesés kockázata.
- Reverzibilitás és kontroll: a gyógyszeres kezelés visszafordítható, folyamatos orvosi monitorozással végezhető; egyénre szabott dózisokkal és laborparaméterekkel követhető.
A bevezetés ellen szóló érvek
- Kényszerítő jelleg és megalázó bánásmód kockázata: kötelező jelleggel, mint „büntetés” → ellentétes lehet az emberi méltóság védelmével és a testi integritással.
- Nem univerzális megoldás: a szexuális erőszak sok esetben hatalmi/erőszak‑dinamikájú, nem pusztán libidóvezérelt; a gyógyszer nem ezüstgolyó.
- Mellékhatások és arányosság: hosszú távon metabolikus, csont‑ és kardiovaszkuláris kockázatokkal járhat; a büntetőjogi arányosság megkívánja a kevésbé korlátozó alternatívák mérlegelését (speciális pártfogás, kötelező terápia, elektronikus felügyelet stb.).
Emberi jogi keret: mit mond Strasbourg?
- EJEE 3. cikk: az embertelen/megalázó bánásmód tilalma abszolút. A kényszerített orvosi beavatkozások különösen érzékeny terület; ha nem orvosilag meggyőzően szükséges, a 3. cikk sérelmét eredményezheti.
- EJEE 8. cikk: a magánélethez és testi autonómiához fűződő jog csak szükséges és arányos esetben korlátozható. A beleegyezés nélküli, tartós hatású beavatkozásokkal szemben Strasbourg szigorú mércét alkalmaz.
- Euróapai Kínzás Elleni Bizottság (European Committee for the Prevention of Torture and Inhuman or Degrading Treatment or Punishment (CPT) standardja: kizárólag önkéntes, tájékozott beleegyezéssel és orvosi indikációval elfogadható; a sebészi kasztrációt a CPT egyértelműen elutasítja.
Következtetés: ha a kémiai kasztrálás kötelező szankcióként jelenik meg, az Magyarországra jogilag kötelező jelleggel követendő emberi jogi norma alapján kizárt. Ami önkéntes, terápiás célú és erős garanciákkal (független orvosi felügyelet, rendszeres felülvizsgálat, jogorvoslat) történik, az lényegesen védhetőbb.
Igaz-e hogy az Európai Unió tiltja meg Magyarország számára hogy büntetésként, büntetőjogi szankcióként bevezesse a kasztrálást?
Nem. Soféle politikai jellegű lakossági fórumos nyilatkozattal szemben ezt nem az Európai Unió kényszeríti ránk, hanem Magyarország joggal büszke arra, hogy szuverén országként önként vállalta az emberi jogok tiszteletben tartását, jóval azelőtt hogy az Európai Unió tagjai lettünk volna. A magyar orszgággyűlés jelenleg is érvényes crédoja az hogy a „kelet-európai államok közül Magyarország elsőként csatlakozhatott, 1990 novemberében. Az ET a frissen csatlakozott fiatal európai demokratikus államokat folyamatosan segítette a szükséges politikai, törvényhozási, alkotmányos és igazságügyi reformok végrehajtásában. A jelenleg 47 tagországot összefogó szervezet kiemelkedő szerepet játszik az európai kontinensen élők közös identitásának előmozdításában, az emberi jogok védelmében, a kulturális sokszínűség támogatásában, a tagállamok közötti jogi és igazgatási kapcsolatok működtetésében. (2025.09.26-i állapotnak megfelelően – remélhetően még sokáig)
Az Országgyűlés az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) ratifikálásával és kihirdetésével, azaz a 1993. évi XXXI. törvénnyel iktatta be a magyar jogrendbe az egyezményt és annak kiegészítő jegyzőkönyveit, ezzel biztosítva a magyar állampolgárok jogainak védelmét az Európa Tanács EJEE szerinti normáihoz.
Kémiai kasztrálásról szóló álláspontom a médiában:
Az ATV híradójában 2024. szeptember 26-án fejtettem ki, hogy a kötelező kémiai kasztrálás biztos, hogy sértené az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amit nem az Európai Unió kényszerített Magyarországra, hanem önként vállaltuk betartását 1990-ben. Ráadásul a pedofilia visszaszorításánek nem az embertelen és megalázó büntetések, hanem a felderítésnek, hatékony gyermekvédelmi jelzőrendszernek lenne kulcsa. Ezt a véleményt, az Index is átvette a témával foglalkozó cikkukben.
A 24.hu -n Parlament előtt a kémiai kasztrációról szóló javaslat illetve Büntetőjogász Lázár tervéről: A kötelező kasztráció bevezetése Magyarországon jogilag kizárt címmel jelent meg véleményem a témával kapcsolatban.
Szakmai álláspontom
Szexuális bűncselekményekkel foglalkozó ügyvédként a célom a visszaesés valós kockázatának csökkentése és az egyéni jogok védelme közötti kiegyensúlyozott megoldás támogatása. Ha bármilyen formában felmerülne Magyarországon a „kémiai kasztrálás” bevezetése:
- Nem büntetésként, hanem csak védőintézkedésként/kezelésként lenne védhető.
- Önkéntes, tájékozott beleegyezéssel, szűken körülhatárolt célcsoportra, orvosi indikációhoz és független felügyelethez kötve.
- Időkorlátokkal, rendszeres felülvizsgálattal és jogorvoslattal.
- Kevésbé korlátozó alternatívák (pártfogás, pszichoterápia, elektronikus felügyelet) elsődleges mérlegelésével.
Ezekről a szempontokról a médiában is többször megszólaltam, mert fontosnak tartom, hogy a közvélemény pontos jogi és emberi jogi információk alapján alakítson véleményt.
1) Büntetés vagy kezelés a kémiai kasztrálás?
A nemzetközi trend szerint nem büntetés, hanem legfeljebb kezelés/védőintézkedés – szigorú garanciákkal és beleegyezéssel.
2) A világon mely országaiban létező büntetésa kasztrálás?
Voltak/ vannak példák kötelező modellekre, a majdnem 200 országból vagy három országban (mint például Madagaszkár, Indonézi, Dél-Korea) Ne legyenek ezek példaértékű modellek a magyar büntetőjog számára.
3) Mennyire hatásos a kémiai kasztrálás a büntetőjogban?
Lehet hatásos a szűken értelmezett, késztetés‑vezérelt esetekben, de nem univerzális megoldás; a komplex eseteknél terápiás és felügyeleti csomagra van szükség.
Jogi segítség
Amennyiben érintett (vádlott, gyanúsított vagy sértett) szexuális bűncselekmény miatti eljárásban, vagy szakmai állásfoglalást kérne a kémiai kasztrálás kérdésében, forduljon hozzám bizalommal.
Kapcsolat: batki.info | E‑mail: info@batki.info | Időpont-egyeztetés: telefonon vagy online.
Büntetőjogi cikkeimet más témákban itt találja
Jogi nyilatkozat: A fenti összefoglaló tájékoztató jellegű; egyedi ügyben mindig személyre szabott jogi tanács szükséges.
