Az Index.hu keresett meg, hogy mondjam el a véleményemet arról az ügyről, amiről a Blikk mint minden idők legnagyobb magyarországi áfacsalásaként tudósított.
Az Index.hu cikkét itt olvashatja: http://index.hu/belfold/2012/03/07/becsapta_a_gyanusitottat_az_ugyeszseg/
A sajtóban megjelent történetről kevés hiteles információ volt, annyit lehetett tudni, hogy egy áfacsalással gyanúsított férfi előzetes letartóztatását az ügyészség megszüntette, azonban szabadulása után három perccel kommandósok őrizetbe vették, a szlovák hatóságok európai elfogatóparancsa alapján.
A fenti értesülések ahhoz kevesek ahhoz, hogy érdemi tanulságot levonhassunk, azonban egy-két alapvetést szükséges tenni:
Vádalku, nyomozati alku
Az informális vádalku nem egy jogintézmény, arra alapozni nem egy “életbiztosítás”. Valóban van olyan a gyakorlatban, hogy a gyanúsított és a nyomozóhatóság “egyeztetik az érdekeiket”, de ez nem vádalku. A vádalkut (aminek magyar változatát egyébként helyesen nyomozati alkunak kell nevezni) a büntetőeljárási törvény részletesen szabályozza.
A vádalku, vagy nyomozati alku egy írásba foglalt szerződés a nyomozóhatóság és a gyanúsított között, amiben szabályozva van, hogy lényegében információért cserébe kötelesek megszüntetni a nyomozást. A vádalkuhoz ügyészi engedély szükséges.
Azért helyesebb ezt nyomozati alkunak nevezni, mert erre a csak a nyomozás során, vádemelésig van lehetőség, a vádról tehát már nem lehet alkudozni, csak a nyomozásról.
Vádalku és európai elfogatóparancs – kiadatás
Ha viszont a nyomozás megszüntetésre kerül, ez azt jelenti, hogy ebben az ügyében egy esetleges európai elfogatóparancs vagy kiadatás végrehajtását is meg kell tagadni. (Az európai elfogatóparancsról vagy a kiadatásról egyébként nem a nyomozóhatóság vagy az ügyész, hanem a Fővárosi Törvényszék dönt az egész országra kiterjedő illetékességgel)
Vádalku és a nyilvánosság
Fontos tudni, hogy a vádalku vagy nyomozati alku részletei államtitoknak minősülnek, tehát arról sem a hatóság, sem a gyanúsított, sem az ügyvéd nem nyilatkozhat.