birósági tárgyalás ügyvéd

Büntetőjog: ügyvédi ellenjegyzés

Ügyvédi ellenjegyzés a büntetőjogban (büntető eljárásjogban) Az ügyvédi ellenjegyzés eddig jellemzően a polgári jog területéhez tartozó ügyvédi eljárásokban (pl. szerződések, főleg ingatlanra vonatkozó szerződések, cégeljárás) kapott jelentős szerepet. 2018 július 1. napján azonban, az új büntető eljárási törvény (Be.) hatálybalépésével az ügyvédi ellenjegyzés megjelent, jelentőséget kapott a büntetőjog (büntető eljárásjog) területén is. A vádlott tárgyaláson…

Tovább

Büntetőjog:Hamis vád II.

Hamis gyanúkeltés A hamis gyanúkeltés azt az esetet takarja, mikor valaki más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. A „koholt bizonyítékok” alatt a már létező bizonyítási eszközök meghamisítása vagy korábban nem létező, új, hamis bizonyítékok létrehozása értendő. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a tanúvallomás is bizonyíték, azonban ennek „koholása” nem a hamis vád…

Tovább
hamis vád ügyvéd

Büntetőjog: a hamis vád bűntette I.

  Hamis vád a Büntető Törvénykönyvben  A Büntető Törvénykönyvünk (Btk.) az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények közt helyezte el a hamis vád tényállását. A jogirodalom ennek két fajtáját különbözteti meg. Első fajtája a „tulajdonképpeni hamis vád”: ezt az követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. Másik formája a hamis gyanúkeltés, ami akkor valósul meg,…

Tovább

Testi sértés a büntetőjogban II.

A testi sértés minősített esetei: aljas indok, védekezésre képtelen sértett stb. Súlyosabban minősül a könnyű testi sértés (három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő), ha azt 1) aljas indokból vagy célból követik el, 2) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen (így pl. ittas állapotú, vagy eszméletlen) személy sérelmére követik el, 3) vagy a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál…

Tovább
testi sértés büntetőjog ügyvéd

Testi sértés a büntetőjogban I.

Testi sértés a Btk.-ban A Büntető Törvénykönyvben (Btk.) a testi sértés bűncselekményét az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények fejezetében, kiemelt fontosságára és gyakori előfordulására tekintettel tekintettel helyezte el a jogalkotó. A Btk. szövege szerint aki más testi épségét, egészségét sérti, az testi sértést követ el – amennyiben az okozott sérülés vagy…

Tovább

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

Az RTL Klub Fókusz műsorának munkatársai a 2017. szeptemberében történt körhinta – baleset kapcsán kerestek meg azzal a kérdéssel, hogy egy ilyen baleset ügyében hogyan indul meg, a büntetőeljárás. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés fogalma A témáról tudni kell, hogy a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés büntetőjogi tényállása szerint büntetendő az, aki foglalkozási szabály megszegésével más…

Tovább

Előzetes letartóztatás megszüntetésével kapcsolatos siker

A büntetőeljárás garanciáival kapcsolatos alapvető alkotmányjogi kérdéseket vetett fel F. Q. csehországi lakos esete, akit egyrészt szabálysértési értékre, zsebtolvajlás útján elkövetett lopás vétségének kísérletével, másrészt kisebb értékre, zsebtolvajlás újtán elkövetett lopás bűntettével vádoltak. Q. a vád szerint egy budapesti kávézóban egy fogyasztó vendég székének háttámlájára akasztott kabátba belenyúlt, hogy értékek után kutasson, de mivel nem…

Tovább

Felmentő szabálysértési határozat prostitúcióval kapcsolatos ügyben

Büntetőjogi szempontból érdekes kérdéseket vetett fel egy indiai állampolgár ügye, akinek képviseletét szabálysértési eljárásban láttam el. Az ő felelősségét szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalmának megsértése miatt indult szabálysértési eljárásban állapították meg. Az ügy tényállása szerint egy járőrszolgálatot teljesítő rendőr egy ötödik kerületi épületben tartott ellenőrzést bejelentés alapján, ahova prostituáltak jártak a kuncsaftjaikkal. Odabent intézkedés alá…

Tovább

Elévülés a büntetőjogban I.- a büntethetőség elévülése

Az elévülés intézményének indoka egyrészt az, hogy idővel a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok  elenyésznek, másrészt az, hogy az időmúlás kedvezőtlenül befolyásolja büntetés célját, időszerűségét. Az elévülés a büntetőjogban a bűncselekmény súlyának megfelelően kerül differenciálásra. Főszabály szerint az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább öt év. (A régi Btk. szerint ez három év…

Tovább

Büntetőjog: társadalomra veszélyességben való tévedés – elektromos cigaretta

Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy a társadalomra nem veszélyes és erre a feltevésre alapos oka van. Így rendelkezik a Btk. 20 § (2) bekezdése.  Ezt a büntethetőséget kizáró körülményt társadalomra veszélyességben való tévedésnek hívja a büntetőjogi dogmatika. A társadalomra való veszélyességben való tévedés kapcsán ki kell emelni, hogy…

Tovább